BH 2006.7.234 A szavazólap-minta kapcsán választási alapelv sérelme nem állapítható meg [1997. évi C. tv. 3. §].

A kérelmező az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy a Párt 2006. április 19-én a B.-i 16. számú országos egyéni választókerületben olyan szórólapot terjesztett, amely szerint a választások második fordulójában már csak a pártjelölt M. Gy.-re lehet szavazni. Kérte választási csalásnak, a szavazás tisztasága megsértésének megállapítását, és M. Gy. képviselőjelöltre vonatkozó 8116. OEVB/2006. (II. 15.) számú határozat hatályon kívül helyezését.

Az OVB a 229/2006. (IV. 21.) számú határozatában a kifogást elutasította, a 8/16. OEVB/2006. (II. 15.) számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány tekintetében érdemi vizsgálat nélkül. Döntését az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ában, 29/A. §-ában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a kifogásolt szórólap, szavazólap-minta - a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére - sem volt alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. Ezt meghaladóan az OVB megállapította, hogy a beadvány szerinti, M. Gy. képviselőjelöltre vonatkozó OEVB határozat felülvizsgálatára nincs hatásköre.

A határozat ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, kérte annak megváltoztatását és a megtévesztő szórólap terjesztésével érintett választókerületek választási eredményének megsemmisítését. Azzal érvelt, hogy az OVB határozata nem felel meg a Ve. 3. § a) és c) pontjaiba foglaltaknak. Élni kívánt a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségével, tanúk meghallgatását kérte.

Az OVB előkészítő iratában a határozat helybenhagyását kérte. Hivatkozott a 6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalásban foglaltakra, a minta-ajánlószelvények és szavazólap-minta közötti "törvényi analógiára". Kifejtette, hogy mindkettő kampányban használatos eszköz. Célja a választói akarat megengedett befolyásolása. A kifogásolt szavazólap-minta a nyomdai tipográfiára és a legnagyobb betűkkel szereplő "MINTA" szó használatára figyelemmel nem megtévesztő.

A Legfelsőbb Bíróság biztosította a kérelmező és az ellenérdekű fél, a párt kampányigazgatójaként az OVB eljárása során is meghallgatott Sz. V. részére a szóbeli nyilatkozattételt, meghallgatta a kérelmező által előállított tanúkat. Az elé tárt adatok, okiratok, bizonyítékok értékelése alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A választási kampány során a jelölő szervezetek igyekeznek meggyőzni a választókat arról, hogy az őket képviselő személyeket támogassák, ekként járnak el maguk a jelöltek is. A kampány célja a választók meggyőzése, befolyásolása. A Ve. csak a legfontosabb kampányeszközöket (plakát, gyűlés, rádió-, televízióközvetítés ...) sorolja fel. Ezeken kívül azonban nyilvánvalóan kampányeszköznek minősülnek a jelölő szervezetek, illetve jelöltek által választópolgárokhoz eljuttatott szórólapok is, amelyek meghatározott személyt népszerűsítenek, a rájuk való szavazásra kívánják rábírni a választópolgárokat. A szórólap, amelynek egy-egy fajtája a minta-ajánlószelvény, illetve szavazólap-minta ugyancsak bevett választókkal kapcsolatos kommunikációs eszköznek, kampányeszköznek minősül.

A kampányeszköz akkor minősülhet a Ve. 3. § a) és c) pontjába ütközőnek, ha sérti a választás tisztaságát, a választók megtévesztése miatt választási csalásnak minősül, illetve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének nem felel meg.

A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a kifogásolt szórólap, szavazólap-minta nem sérti a kérelmező által megjelölt választási alapelveket.

Mindenekelőtt rögzíti, hogy a szórólapként terjesztett minta-szavazólapot nem egyes elemei alapján, hanem formáját és tartalmát egyaránt vizsgálva, a terjesztés módjára és körülményeire is tekintettel lehet minősíteni.