A Budapest Környéki Törvényszék Pf.23479/2011/6. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 225. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 310. §, 316. §, 324. §] Bírók: Horváth Katalin, Nagy Julianna, Vargáné dr. Erdődi Ágnes

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

4.Pf.23.479/2011/6.

A ... Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság Albáné ... ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I.r. és II.rendű felperes neve(uo. lakos) II.r. felperesnek - ...) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I.r. és II.rendű alperes neve (uo.lakos) II.r. alperesek ellen szavatosság igény érvényesítése iránt a ... Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2011. év június hó 15. napján 2.P.20.082/2010/21 szám alatt hozott ítélet ellen a felperesek részéről 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült 209.500 (kettőszázkilencezerötszáz) Ft állam által előlegezett szakértői díjat az állam viseli.

Kötelezi felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 180.000 (száznyolcvanezer) Ft fellebbezési illetéket, és az alpereseknek - őket egyetemlegesen megilletően - 15 napon belül 95.250 (kilencvenötezer-kettőszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

A 35.000 (harmincötezer) Ft állam által előlegezett szakértői díjat az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek 2004. februárban 11.500.000 Ft-ért vásárolták meg a nagykőrösi ... hrsz. alatti ingatlan 12/24-ed tulajdoni illetőségét. 2004. novemberében a ház falán repedéseket észleleték, ezért az ingatlan értékesítését határozták el.

Az érdeklődök között ... is megtekintette az ingatlant. Alperesek közölték vele, hogy az ingatlanon repedések vannak. Az ingatlan megtekintése után vételi szándékától az ingatlan állapota miatt elállt. Felperesek az ingatlan megtekintése után 2006. december 5-én foglalót adtak alpereseknek, majd 2007. március 7-én megkötötték az ingatlanra az adásvételi szerződést 8.000.000 Ft teljesített vételáron. Az ingatlant 2007. július 14-én vették birtokba. Ezt megelőzően az alperesi tájékoztatásra figyelemmel, és mert maguk is észlelték az ingatlanon a repedéseket, alperesi hozzájárulással festőt hívtak, hogy a repedéseket eltakarják a hitelbírálati eljárásban végzett értékbecslés miatt. A festő a munkavégzés során hálót alkalmazott.

Felperesek 2010. február 15-én közölték alperesekkel, hogy 2010. január 30-án az ingatlanon további repedéseket és a repedések tágulását észlelték, ezért 3.000.000 Ft megfizetésére tartanak igényt árleszállítás jogcímén. A felszólító levél elküldését megelőzően ... építőmérnököt kérték fel statikai vélemény készítésére ő megállapította, hogy a hibák miatt a szarufák a gerincnél szétcsúsztak, ezáltal a felsőrészen, a fürdő és az étkező déli falát elnyomják. A mozgás magával vitte a födémgerendákat, emiatt a mennyezet teljesen átrepedezett. A koszorú rossz fekvése miatt a falakon függőleges irányú repedések indultak el, a sarkok süllyedése következtében pedig ferde irányú repedések mutatkoznak. Az étkező nyugati fala süllyed.

Felperesek keresetükben az alperesek hibás teljesítésére hivatkozva, a Ptk. 305. és 310. §-a alapján alpereseket 3.000.000 Ft kijavítási költség megfizetésére kérték kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte felpereseket 375.000 Ft perköltség, valamint az államnak 180.000 Ft eljárási illeték megfizetésére.

Döntését indokolva kifejtette, hogy a tanúk igazolták, hogy a szerződés megkötését megelőzően az ingatlan hibái, a repedések láthatók voltak. Alperesek felpereseket tájékoztatták is ezen hibákról. Felperesek éppen emiatt festették ki az ingatlant még birtokba lépésüket megelőzően a hitelbírálatuk kedvező kimenetele érdekében. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye szerint az, hogy 2007-től 2010-ig a felperesek repedést nem tapasztaltak, műszakilag nem igazolható, mert a szerkezeti repedések ilyen hosszú ideig nem maradnak rejtve. Az igazságügyi szakértői véleményre is figyelemmel, mindezek alapján megállapította, hogy a hibák nem rejtett hibák, azok (a födémbehajlás, a padlóbehajlás, a rossz tetőszerkezet, a repedések, az átlagos piaci szereplő számára is láthatók voltak). Utalt arra is, hogy a szakértő által megállapítottan a szerződésben kikötött vételár az ingatlan reális forgalmi értékével azonos volt. Alperesek által még meghallgatni kért két tanút azért nem idézte, mert a II.r. felperes barátai és mert az aggálytalan szakvéleménnyel szemben vallomásuk bizonyító erővel nem bír, és felperesek a tanúk meghallgatására vonatkozó indítványuk előterjesztésével késlekedtek is.

Az ítélet ellen felperesek nyújtottak be fellebbezést,mellyel az elsőfokú bíróság határozatnak megváltoztatásával, keresetüknek történő helytadással alpereseket 3.000.000 Ft és ennek 2010. március 1-től a kifizetésig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérték kötelezni.

Fellebbezésüket indokolva előadták, hogy a megtekintéskor három felszíni repedést észleltek, melyet a tanúként meghallgatott festővel javíttattak, aki nyilatkozatában ezt az állításukat igazolta. Alperesek további hibákról őket nem tájékoztatták. Más helyeken repedéseket csak 2010. január 30-án észleltek, majd ezek egyre nagyobbak lettek. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes megállapításai alaptalanok. Az alapvető hiba a tetőszerkezet teljesen szakszerűtlen elkészítése,melyet csak ... statikai véleményéből ismertek meg. ... igazságügyi szakértő véleményével szemben, a ... szakvéleménye és az OTP által készített vélemény igazolja, hogy látható hibák a szemle időpontjában nem voltak. Alperesek egyébként nem is állították, hogy a tetőszerkezet hibáiról tájékoztatást nyújtottak volna, a díszburkolat alatti repedésekről pedig csak a szakértői vizsgálat során szereztek tudomást. A szakértő csak feltételezte,hogy 2010. januárig újabb repedéseknek meg kellett volna jelenni, ezzel szemben az elsőfokú bíróság által meg nem hallgatott ... tanúkkal igazolni tudják, hogy 2010. januárig újabb repedések nem voltak. Hivatkoztak arra, hogy a tanúk meghallgatását a bizonyítási eljárás megfelelő szakaszában kérték, azzal nem késlekedtek, mert a bizonyítandó tény csak a szakértői vélemény elkészülte után vált ismertté. Kérték e tanúk meghallgatását.

Az igazságügyi szakértői szemle is feltárt olyan rejtett hibákat, így a tető szakszerűtlen építésének tényét, a díszburkolattal eltakart szerkezeti repedéseket,mely hibák a keresetet megalapozzák. A szakértő tévesen állapította meg, hogy a repedések süllyedés miatt történtek, mert akkor a régi épület két sarkánál kellett volna ferdén és függőlegesen repedéseknek lenni, de a repedések az épület utcai homlokzatának közepénél vannak, melyek a szakszerűtlen tetőszerkezet miatt keletkeztek, és nem süllyedésből. A szakértő megállapította, az épület egyes főtartó szerkezeteit újjá kell építeni, tehát a tetőszerkezet hibája az egész ingatlan állagát befolyásoló lényegi hiba, erről pedig tudomásuk nem volt.