20/2011. (VII. 29.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a gépjárművek fenntartási tevékenységének szabályozására, valamint a hivatali, szolgálati feladatokhoz igazodó gépjármű-üzemeltetés megszervezése érdekében kiadom az alábbi utasítást:

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya kiterjed:

a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szerveire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervekre, valamint a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv);

b) a minisztérium és a belügyi szervek kormány-tisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban álló munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkavállaló);

c) a belügyi szerv által üzemeltetett (vagyonkezelésében lévő, lízingelt, bérelt) gépjárművekre (a továbbiakban: gépjármű).

2. A gépjármű szakterület rendeltetése, szervezeti egységei és azok feladata

2. § A gépjármű szakterület rendeltetése, főbb feladatai:

a) a gépjármű szakterület a gazdasági szakszolgálat szakágazata, amely a belügyi szerv személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok végzéséhez szükséges gépjárműtechnikát biztosítja és ellátja a gépjármű-fenntartással, - üzemeltetéssel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat;

b) gondoskodik arról, hogy a jármű-nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott gépjárműmennyiség rendeltetésének megfelelően rendelkezésére álljon;

c) szervezi a gépjárművek forgalmi üzemeltetését (forgalmazás), bonyolítja a feladatkörébe tartozó személy- és anyagszállításokat;

d) biztosítja a gépjárművek üzemképességének, műszaki színvonalának fenntartását, az üzemeltetéshez szükséges és egyéb - a hatáskörébe utalt - anyagokat, eszközöket, szolgáltatásokat;

e) ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a gépjárművek rendeltetésszerű használatát.

3. § A gépjármű szakterület minisztériumi irányító szervezeti egysége a Belügyminisztérium Műszaki Főosztálya (a továbbiakban: BM Műszaki Főosztály), amely feladatkörében:

a) kidolgozza a minisztérium és a belügyi szerv gépjárműállománya üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket;

b) koordinálja és véleményezi a belügyi szerv gépjármű-utánpótlási és -fejlesztési terveit;

c) engedélyezi a járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a gépjárműjavító műhelyek üzemeltetését;

d) ellenőrzi a gépjárművek szabályszerű üzemeltetésére, igénybevételére, forgalmazására, az előírt műszaki színvonalon való tartására vonatkozó előírások betartását, szakfelügyeleti ellenőrzéseket végez.

4. § A járműfenntartó szerveket irányító - jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett - szervek felsorolását a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló 15/2011. (V. 23.) BM utasítás tartalmazza, melyek:

a) irányítják és felügyelik az alárendeltségükbe tartozó járműfenntartó szervezetek gépjármű-forgalmazási és gépjármű-javítási tevékenységét, a belügyi szerv struktúrájának megfelelően meghatározzák a szakbeosztottak munkaköri feladatait, indokolt esetben kezdeményezik a gépjármű szakterületek szervezeti módosítását;

b) kezelik a belügyi szerv részére jóváhagyott nyilvántartási jegyzéket, szervenkénti nyilvántartást vezetnek a gépjárműállományról, indokolt esetben javaslatot tesznek a mennyiségi és minőségi összetétel változtatására, és a gépjárművek ideiglenes vezénylésére;

c) intézkedéseket tesznek a gépjárművek gazdaságos üzemeltetésének biztosítására;

d) kialakítják és jóváhagyásra előterjesztik a gépjármű-teljesítmény, üzemeltetési, fenntartási és költségnormákat, és szükség szerint kezdeményezik azok módosítását;

e) szabályozzák a belügyi szerv gépjárműjavító műhelyének tevékenységét;

f) szervezik és elvégzik - a szerven belüli sajátosságoknak megfelelően - a gépjármű szakterületen dolgozók továbbképzését;

g) kezdeményezik a gépjármű szakterületek valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzéseket, és intézkedéseket tesznek az észlelt rendellenességek megszüntetésére;

h) a gépjárműpark korszerűsítésének szem előtt tartásával tervezik, szervezik és irányítják a gépjárműbeszerzéseket;

i) a BM Műszaki Főosztály felé eleget tesznek elszámolási és jelentéstételi kötelezettségeiknek.

5. § (1) A járműfenntartó szerv az a belügyi szerv, amely a rendelkezésére álló költségvetéséből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához gépjárművet üzemeltet, függetlenül a gépjárműállomány darabszámától, fajta- és típusösszetételétől, a gépjárművek tulajdonjogától.

(2) A járműfenntartó szerv feladatai ellátása során:

a) felméri és biztosítja a szolgálati feladatok zavartalan ellátásához szükséges gépjármű-, üzemanyag-, alkatrész- és anyagszükségletét, valamint a gépjármű fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatásokat;

b) végzi a jármű-nyilvántartási jegyzékben és a jóváhagyott költségvetésben biztosított keretek között a végrehajtó szerv részére az ellátási, gazdálkodási feladatokat;

c) a felettes szervek iránymutatásainak figyelembevételével kidolgozza a gépjárműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a gépjárműjavítás és - karbantartás előírt színvonalát és a gépjárművek üzemeltetésére és javítására a járműgyártók által megadott technológiai előírások betartását, szabályozza a helyi gépjárműjavító műhely tevékenységét;

d) figyelemmel kíséri a gépjárműállomány kihasználtságát, szükség szerint javaslatot tesz szerven belüli átcsoportosításra;

e) gazdálkodik a rendelkezésére álló költségvetési előirányzatokkal, indokolt esetben javasolja a keretek átcsoportosítását, intézkedéseket tesz a fenntartási költségek csökkentése érdekében;

f) megszervezi a gépjárművek igénybevételének, forgalmazásának tervszerű rendjét, lebonyolítja a hatáskörébe tartozó szállítási feladatokat;

g) kidolgozza a gépjárművek előírás szerinti használata és a jogosulatlan igénybevételek megakadályozásának szabályait;

h) biztosítja a gépjárművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását, a rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján;

i) ellátja a gazdálkodással járó, általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, értékesítési, ellenőrzési szakfeladatokat;

j) követi a gépjárműállomány - jármű-nyilvántartási jegyzék szerinti - alakulását, változását, vezeti a gépjárművek papír alapú vagy elektronikus nyilvántartását, szükség szerint kezdeményezi a jármű-nyilvántartási jegyzék módosítását;

k) megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a kilométer-teljesítmény, a ráfordítási és költségfelhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségének;

l) intézkedik az előírt gépjármű műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálatok elvégzésére, és végrehajtja azokat;

m) kezdeményezi a szolgálati célra alkalmatlanná vált, valamint a kilométer- és időnorma szerint amortizálódott gépjárművek használatból való kivonását, selejtezését és értékesítését;

n) ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát és a közlekedésben való részvételét;

o) megszervezi és végrehajtja a gépjármű szakterületen dolgozók előírt továbbképzését.

3. Személyhez kapcsolódó kötelezettségek, feladatok

6. § A gépjármű szakterület vonatkozásában a belügyi szerv vezetője:

a) jóváhagyja az általa vezetett belügyi szerv jármű-nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik a jármű-nyilvántartási jegyzékben rögzített gépjárművek rendelkezésre állásáról, intézkedik a gépjárművek elosztásáról - szükség esetén - szerven belüli átcsoportosításáról;

b) szabályozza - az utasításokban előírtak figyelembevételével - a gépjármű szakterület ellátásának, a gépjárműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének rendjét;

c) biztosítja a gépjárművek

ca) szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit,

cb) megfelelő műszaki színvonalon tartását,

cc) gazdaságos üzemeltetésének, fenntartásának feltételeit,

cd) az utasítás szabályainak megfelelő biztonságos tárolását;

d) rendelkezik a személyi állomány részére biztosított magáncélú kilométerkerettel, a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló 15/2011. (V. 23.) BM utasítás alapján kidolgozza a magáncélú igénybevételek engedélyezésének szerven belüli rendszerét és annak alkalmazását;

e) megadja a szükséges tájékoztatást a gépjármű szakterület részére a személy- és anyagszállítások - szolgálati, hivatali feladatokhoz igazodó - tervszerű megoldásához, gondoskodik a gépjárművek, anyagok tárolásához, műszaki kiszolgálásához szükséges elhelyezések (tárolótér, javítóműhely) biztosításáról;

f) rendszeresen beszámoltatja a gépjármű szakterület vezetőjét a szakterület működéséről, ellátottságáról, szükség esetén intézkedik a nehézségek megszüntetéséről;

g) megszervezi a gépjármű szakterület tevékenységének ellenőrzését, személyesen ellenőrzi, ellenőrizteti, a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a gépjárművek rendeltetésszerű használatát, a gépjárművekkel rendelkező szervek vezetőire háruló kötelezettségek betartását, továbbá a gépjárművek üzem- és közlekedésbiztonsági állapotának fenntartását;

h) meghatározza a gépjármű szakterület tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség követelményeit, a felelősség érvényesítése érdekében az üzemeltetőtől javítás céljából történő átadáshoz, és visszavételhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat, valamint a javítással összefüggésben az éves munkalap vezetésének rendjét;

i) egyedi döntés alapján a gépjármű-szakterület hatáskörébe utalhatja - a nem gépjármű kategóriába tartozó - vízi-és légi járművekkel kapcsolatos biztosítási feladatokat;

j) kivételesen, rendkívül indokolt esetben engedélyezi a gépjármű telephelyen vagy tárolóhelyen kívüli tárolását;

k) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) előírásainak alkalmazásával szabályozza a telephelyen belüli közlekedés rendjét;

l) dönt a taxirendszerű gépjárműforgalom bevezetésének szükségességéről.

7. § A belügyi szerv gazdasági vezetője:

a) az 5. §-ban foglaltak figyelembevételével megszervezi és irányítja a gépjármű szakterület munkáját, hatáskörén belül gondoskodik a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről;

b) megszervezi és irányítja a távlati, valamint a középtávú gépjármű-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozását, érvényesíti a minisztériumi szintű koncepciókat, megadja a mérő- és mutatószámokat;

c) elbírálja a jármű-nyilvántartási jegyzéktől, és a normaelőírásoktól - mennyiségben és ütemezésben - eltérő szerven belüli gépjármű- és anyagigényeket, javaslatot tesz a módosítására, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek indokolt átcsoportosítására, és biztosítására;

d) biztosítja a gépjárműjavító műhely működéséhez szükséges berendezéseket, szerszámokat és műszereket, a gépjárműjavításban dolgozók részére a munkájukhoz szükséges típusismeret megszerzését;

e) figyelemmel kíséri a gépjármű és alkatrészkészletek alakulását, intézkedik az elfekvő készletek felhasználására és ellenőrzi az értékesítések szabályszerű lebonyolítását;

f) irányítja az előírt gépjármű-igénybevétel, forgalmazás, vezetés szerven belüli kialakítását, elbírálja a gépjármű szakterület vezetője arra vonatkozó javaslatát, és jóváhagyásra felterjeszti a belügyi szerv vezetőjének;

g) elbírálja a hatáskörébe tartozó gépjármű-használati igényléseket, és dönt az igénybevételek sorrendiségéről;

h) segíti a gépjármű szakterület vezetőjét a jogosulatlan igénybevételek megelőzésében, a közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a jogosulatlan igénybevételek észlelése esetén saját hatáskörben kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatását;

i) véleményezi és jóváhagyásra előterjeszti a munkavállalók tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő gépjárművek szolgálati célú igénybevételére tett javaslatokat;

j) biztosítja a gépjármű szakterületen dolgozók szakmai képzésen való részvételét, szervezeti szinten megszervezi a szakmai továbbképzéseket, és ellenőrzi azok megtartását;

k) rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerv vezetőjét a gépjármű-ellátottságról, a gépjárművek állapotáról, rendeltetésszerű használatáról, a szállítási szükségletek alakulásáról;

l) figyelemmel kíséri a gépjármű szakterület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében figyelemmel kíséri a személy- és anyagszállítások szervezését, az igénybevételek jogosságát, a gépjárműállomány kívánt műszaki színvonalon tartását;

m) a közlekedési baleset kivizsgálása után lefolytatja a szükséges eljárásokat;

n) kijelöli a taxirendszerű forgalmi üzemeltetésre a gépjárműveket és az azok igénybevételére jogosult szerveket.

8. § A gépjármű szakterület beosztottai - munkakörüknek megfelelően - a szervezeti egységeken belül jelentkező feladataikat a munkaterületükre vonatkozó utasításokban, szabályozásokban meghatározottak szerint kötelesek ellátni.

9. § A belügyi szerv gépjármű-szakterület vezetője:

a) munkaterületenként megszervezi a gépjármű szakterület dolgozóinak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a munkájukat;

b) összeállítja a belügyi szerv gépjármű-szakanyag szükségleti tervjavaslatait az érvényes gépjárműnormák, a rendelkezésre álló gépjármű-igénybevételi, üzemeltetési, ráfordítási adatok, tényszámok és a megadott irányelvek alapján;

c) irányítja az alkatrészek, anyagok beszerzését, szervezi a megrendelések időben történő, választék szerinti feladását, a teljesülések követését, gondoskodik a beszerzett gépjármű-szakanyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről;

d) szervezi a gépjármű, alkatrész-, és üzemanyag-ellátás rendjét;

e) kidolgozza a gépjármű-igénybevétel, az ügyintézői gépjárművezetés és a taxirendszerű forgalom szerven belüli rendszerét, megszervezi az igénybevételek összehangolását, a gépjárművek gazdaságos kihasználását és ahol az indítószolgálat a gépjármű szakterülethez tartozik, az indítószolgálat működését, bonyolítja a személy- és anyagszállításokat;

f) feladatkörében intézkedéseket tesz a jogosulatlan gépjármű-igénybevételek megakadályozására, kezdeményezi felettes vezetőinél az erre vonatkozó intézkedések kiadását, jogosulatlan igénybevételek esetében a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítását;

g) javaslatot, tervezetet készít a személyi állomány részére a magáncélra biztosított kilométerkeretek szerven belüli elosztására, nyilvántartja a felhasznált kilométereket, gondoskodik a térítési összegek kiszabásáról és elszámolásáról;

h) gondoskodik a gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről;

i) megszervezi a gépjárműjavító műhely tevékenységét, az előírt gépjármű- és technikai szemléket, időszakos műszaki és környezetvédelmi vizsgákat, a javítások tapasztalatainak figyelembevételével felméri a javítási szükségletet, a javítási igényeket összehangolja a rendelkezésre álló műhelykapacitással, ütemtervet készít az időszakos karbantartási, javítási munkákra;

j) biztosítja a műhelykapacitás gazdaságos kihasználtságát, a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazását, a karbantartási, javítási munkák szakszerűségét;

k) irányítja, elvégezteti, valamint részére előírt esetekben és mértékben végzi a gépjármű-gazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, okmányolási, elszámolási, selejtezési, értékesítési feladatokat;

l) az adott körülmények figyelembevételével meghatározza a gépjárművek rendszeres és napi tárolásának feltételeit, véleményezi a gépjárművek munkaidőn túli, telephelyen kívüli napi tárolásának engedélyezésére irányuló kérelmeket;

m) végzi és elvégezteti a gépjárművek egyedi nyilvántartását, a kilométer-teljesítmények, az alkatrészanyagfelhasználások okmányolását, kialakítja az adatgyűjtések szerven belüli rendjét, összeállítja az előírt elszámolási, adatszolgáltatási jelentéseket;

n) figyelemmel kíséri az üzembentartási, fenntartási költségek alakulását, az esetleges költségátcsoportosításra és a ráfordítások reális csökkentésére intézkedéseket tesz;

o) előkészíti és lebonyolítja a szolgálati célra alkalmatlanná vált gépjárművek használatból való kivonását, értékesítését, intézkedik a feleslegessé vált alkatrészek, anyagok, műhelytechnikai berendezések helyi selejtezéséről;

p) kidolgozza a gépjárműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a gépjárműjavításhoz és - karbantartáshoz szükséges technológiai előírásokat, gondoskodik korszerű gépjármű-vizsgálati módszerek bevezetéséről, szabályozza a gépjárműjavító műhely tevékenységét, ellenőrzi a technológiai utasítások betartását;

q) ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, megfelelő színvonalon tartását, a közlekedésben való részvételét, javításához történő alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá a gépjárműraktár rendjének megtartását;

r) figyelemmel kíséri a gépjárműjavító műhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően intézkedéseket tesz a veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és átadására;

s) nyilvántartja a gépjárműjavító műhely rendszeres felülvizsgálatát, kalibrálást és hitelesítést igénylő eszközeit, szervezi ezek időszakos karbantartását és felülvizsgálatát;

t) kialakítja a gépjárműjavító műhely megfelelő munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályait, biztosítja azok folyamatos fenntartását.

10. § A belügyi szerv gépjármű-forgalmazó szakterület vezetője:

a) munkaterületén megszervezi a beosztottak munkáját, a gépjárművek szakszerű tárolását, biztosítja a gépjárművek üzemeltetéséhez szükséges okmányokat;

b) gondoskodik az indítónapló vezetéséről, nyilvántartja a baleseteket;

c) figyelemmel kíséri a gondjaira bízott gépjárművek műszaki állapotát, a napi karbantartás elvégzését, és a kötelező technikai szemlék időben történő végrehajtását, intézi a meghibásodott gépjárművek javításba adását;

d) figyelemmel kíséri a gépjárművek időszakos műszaki és környezetvédelmi vizsgájának esedékességét és annak végrehajtását;

e) rendszeresen figyelemmel kíséri a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának alakulását, intézkedik a megengedhetőnél magasabb üzemanyag-fogyasztással közlekedő gépjárművek megjavíttatásáról;

f) rendszeresen vizsgálja, és megvizsgáltatja a garázsból kirendelt gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a KRESZ által előírt felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetésére;

g) végzi a gépjárművezetők szakmai továbbképzési tervében a részére előírt feladatokat;

h) rendszeresen ellenőrzi a gépjárművek menetokmányainak helyes vezetését, a gépjárművek tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére;

i) a hatályos jogszabályi előírások és a vonatkozó intézkedések alapján negyedévente összesíti valamennyi üzemeltetett gépjármű hajtó- és kenőanyag felhasználását.

11. § A belügyi szerv raktárosa:

a) a szakanyagi speciális előírások figyelembevételével tárolja és kezeli a belügyi szerv gépjárműinek üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészeket, anyagokat;

b) a számviteli előírások betartásával végzi a gépjárműalkatrészek, anyagok bevételezését és kiadását, valamint azok bizonylatolását;

c) átveszi a bevont, és csereként leadott alkatrészeket, anyagokat és gondoskodik a selejtezésre kötelezettek visszavételezéséről;

d) figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását, szükség esetén kezdeményezi az anyag- és alkatrészkészletek feltöltését;

e) végzi az anyagok és alkatrészek bevételezés előtti minőségi és mennyiségi ellenőrzését, ellenőrzi a szükséges megfelelőségi tanúsítványok, biztonsági adatlapok meglétét.

12. § A belügyi szerv gépjárműjavító-műhely vezetője, technikusa:

a) naprakész ismeretekkel rendelkezik a belügyi szervnél üzemeltetett, és a gépjárműjavító műhelyben javított gépjárművek mindenkori műszaki állapotáról, azok karbantartási, javítási, műszaki vizsgáztatási rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról;

b) irányítja a napi karbantartási, javítási munkát, abban közreműködik és tapasztalatait átadja munkatársainak;

c) kialakítja a munkaidő, és a műhelyfelszerelések reális kihasználását biztosító munkamódszert, munkaelosztást;

d) intézkedik a javításra beérkező gépjárművek dokumentált átvételére, meghatározza a javítási részfeladatokat, jóváhagyja az alkatrész- és anyagigényt, ellenőrzi a javítások szakszerűségét, gondoskodik a javított gépjárművek műszaki és közlekedésbiztonsági ellenőrzéséről;

e) javaslatot tesz a saját műhelyben nem, vagy csak gazdaságtalanul javítható gépjárművek külső javításba adására;

f) elbírálja a gépjárművek javítása során kiszerelt alkatrészek további használhatóságát, és javíthatóságát;

g) gondoskodik az általános és speciális javítóműhelyi, a munkaidő és az anyagfelhasználási nyilvántartás, elszámolás vezetéséről;

h) elvégzi a szakmai továbbképzési tervben részére előírt feladatokat;

i) rendszeresen tájékoztatja a gépjármű szakterület vezetőt a gépjárműjavító műhely munkájáról, a karbantartások, javítások végrehajtásáról, adatokat szolgáltat a belügyi szerv gépjármű-javítási szükségleteinek felméréséhez;

j) biztosítja a gépjárműjavító műhely munkabiztonsági és környezetvédelmi rendszabályait.

13. § A gépjárműszerelő:

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a belügyi szervnél üzemelő gépjárművek típusairól, szerkezeti sajátosságairól, javításának módjáról, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási, javítási előírásokról, szakszerűen végezni a gépjárművek technikai ellenőrző vizsgálatát és javítását;

b) elszámol a vételezett karbantartó, javító anyagokkal, továbbá a javítás során kiszerelt csereköteles anyagokkal, alkatrészekkel;

c) rendeltetésének megfelelően használja és karbantartja a gépjárműjavító műhely berendezéseit, felszereléseit és a szerszámokat;

d) betartja a gépjárműjavító műhelyre vonatkozó munka- és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

14. § Az ügyintézői gépjármű-szakfelelős:

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a gépjármű karbantartásáról, a javítás rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról;

b) szabályozott rendszerben végrehajtja az ügyintézői gépjárművek üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatosan részére előírt feladatokat;

c) figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó gépjárművek műszaki állapotát, gondoskodik azok állandó üzemképességének és üzembiztonságának fenntartásáról;

d) az indulás előtt rendszeresen megvizsgálja a gépjárművek KRESZ-ben előírt műszaki, közlekedésbiztonsági felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését;

e) koordinálja és végzi a hatáskörébe utalt gépjárművek technikai kiszolgálására, valamint javítására történő átadás-átvételét;

f) figyelemmel kíséri a napi karbantartás végrehajtását és a javítási ütemtervben meghatározott időben elvégezteti a technikai ellenőrző vizsgálatokat;

g) megszervezi a gépjárművek ügyintézők közötti átadásának-átvételének végrehajtását;

h) gondoskodik az ügyintézői gépjárművek napi forgalmazást követő tárolásáról és tisztításáról;

i) rendszeresen ellenőrzi a "Gépjármű-menetlevél tömb" (a továbbiakban: menetlevél) és a hibajelentő lap szabályszerű vezetését, összesíti az üzemanyag-felhasználást, végzi az elszámolással járó adminisztratív feladatokat;

j) felhívja a gépjármű vezetésére jogosító ügyintézői engedéllyel járművet vezető személy (a továbbiakban: ügyintézői gépjárművezető) figyelmét a szabályok betartására, az észlelt rendellenességek megszüntetésére.

15. § A gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott szakbeosztott:

a) ismeri a gépjármű-igénybevételi, forgalmazási és okmányolási előírásokat;

b) vezeti a gépjárműindító naplót, végzi a gépjárművek indítását, érkeztetését, a menetlevél kezelését, valamint ha arra kijelölik, elvégzi a kiadott üzemanyag elszámolásával járó feladatokat;

c) nyilvántartja a gépjárművek igénybevételére az erre jogosultaktól kapott kirendeléseket és ennek megfelelően biztosítja a gépjárművek indítását;

d) a gépjárművek indítása előtt meggyőződik a főfoglalkozású, valamint az ügyintézői gépjárművezetőknek az adott gépjármű vezetésére való jogosultságáról, az előírt menetokmányok meglétéről, előírás szerinti vezetéséről;

e) meggyőződik a telephelyre történő be- és kilépés jogosultságáról;

f) a gépjárművezetésre való alkalmatlanság esetében, szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, vagy egyéb rendellenesség észlelése esetében megtagadja, és megakadályozza a gépjármű indítását, és ezt azonnal jelenti a felettes vezetőjének.

16. § A főfoglalkozású gépjárművezető feladatai:

a) vezeti a menetlevelet és elszámolja a teljesített kilométereket, a gépjármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagokat;

b) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, és megkülönböztető jelzések használatának, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért;

c) ismeretekkel rendelkezik a gondjaira bízott gépjármű szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a kisebb javításokat (pl. izzó-, kerékcsere), a javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetében kezdeményezi a gépjármű javíttatását;

d) ismeri a belügyi szerv gépjárműveinek forgalmazását, igénybevételét, vezetését szabályozó előírásokat, gondoskodik a gépjármű megfelelő őrzéséről, és biztonságos elhelyezéséről;

e) a gépjármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálást, a szerszámkészlet és az egyéb tartozékok átadás-átvételét;

f) rendszeresen figyelemmel kíséri az általa vezetett gépjármű normához viszonyított üzemanyag-fogyasztását, és az észlelt túlfogyasztást azonnal jelenti a felettes vezetőjének;

g) szakszerűen, rendeltetésszerűen használja a gépjárművet, a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezik, szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt járművet nem vezethet;

h) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, azt azonnal jelzi a gépjármű parancsnokának vagy utasának, szükség esetén pihenőt tart, súlyosabb esetekben a legrövidebb úton segítséget kér;

i) közlekedési baleset esetében a KRESZ vonatkozó szabályai szerint jár el, és elvégzi az utasításban baleset esetére előírt feladatokat;

j) a jogtalannak vélt igénybevételre felhívja a kirendelő vagy a vele utazó vezető figyelmét, a jogtalan igénybevételt jelenti a felettes vezetőjének;

k) rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken;

l) az üzemeltető belügyi szerv, a BM Műszaki Főosztály, a rendőrség ellenőrzést végző munkatársai felszólítására átadja a gépjármű menetokmányait, vezetői engedélyét, valamint szolgálati igazolványát;

m) a gépjárművel való elindulás előtt ellenőrzi a gépjármű közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétét, meggyőződik a hajtó-, és kenőanyag mennyiségéről, a gépjármű épségéről, a tartozékok és a szerszámok meglétéről;

n) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a gépjárművet, hogy abban nem maradtak-e utasok által ottfelejtett idegen tárgyak (iratok, okmányok stb.).

17. § (1) Az ügyintézői gépjárművezető a belügyi szervnél érvényben lévő igénybevételi rend szerint, meghatározott időpontban és útvonalon használja a részére kijelölt és átvett gépjárművet, és végzi a gépjármű kezelésével járó, előírt feladatokat.

(2) Az ügyintézői gépjárművezető:

a) ismeretekkel rendelkezik az általa vezetett gépjárműtípusra vonatkozó alapvető kezelési és műszaki előírásokról;

b) az arra meghatározott helyen (telephelyen, garázs, szolgálat átadás-átvételének helyén) és módon átveszi, és az igénybevétel után átadja az ügyintézői gépjárművet;

c) a gépjármű igénybevétele előtt elvégzi az előírt ellenőrzéseket, meggyőződik a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések megbízható működéséről, a gumik állapotáról, az észlelt hibákat jelzi az ügyintézői gépjármű-szakfelelősnek;

d) a szolgálati szállítási feladatokat a legrövidebb időn belül végrehajtja;

e) a gépjármű működési rendellenességének észlelése esetén köteles azonnal megállni, és amennyiben lehetséges, a hiba okát megállapítani;

f) a kisebb hibát - észlelését követően - (izzócsere, kerékcsere stb.) az út folytatása érdekében a helyszínen javítja vagy megjavíttatja;

g) szakszerűen, rendeltetésszerűen vezeti a gépjárművet, a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezik, szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt gépjárművet nem vezethet;

h) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, azt azonnal jelzi a gépjármű parancsnokának vagy utasának, szükség esetén megáll és pihenőt tart, súlyosabb esetben a lehető legrövidebb úton segítséget kér;

i) a javítási ütemtervben meghatározott időpontban a kijelölt ügyintézői gépjármű-szakfelelős útján elvégezteti a technikai ellenőrző vizsgálatokat;

j) az igénybevétel után a gépjárművet a telephelyen szolgálatot teljesítő gépjármű-szakfelelősnek vagy az ügyeletes szakbeosztottnak átadja;

k) vezeti a menetlevelet, a felhasznált üzemanyagról - előírt időközönként - elszámol az ügyintézői gépjármű-szakfelelősnek vagy az ezzel a feladattal megbízott személynek;

l) az üzemeltető belügyi szerv, a BM Műszaki Főosztály, a rendőrség ellenőrzést végző munkatársai felszólítására átadja a gépjármű menetokmányait, vezetői engedélyét, szolgálati igazolványát, valamint ügyintézői gépjárművezetői igazolványát;

m) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, és a megkülönböztető jelzések használatának, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért;

n) közlekedési baleset esetében a KRESZ vonatkozó szabályai szerint jár el, és elvégzi az utasításban a baleset esetére előírt feladatokat;

o) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a gépjárművet, hogy abban nem maradtak-e utasok által ottfelejtett idegen tárgyak (iratok, okmányok stb.).

4. Gépjárművek, gépjármű szakanyagok, szolgáltatások tervezése, a szükségletek kielégítésének rendje

18. § (1) A gépjármű szakterület eszközei, szakanyagai:

a) gépjárművek:

aa) személygépjármű;

ab) közúti terepjáró személygépjármű;

ac) nehéz terepjáró személygépjármű;

ad) mikrobusz (egyterű személygépjármű);

ae) áruszállító tehergépjármű (3500 kg össztömegig);

af) tehergépjármű (3500 kg össztömeg felett);

ag) autóbusz;

ah) motorkerékpár;

ai) különleges felépítményű, rendeltetésű gépjármű;

aj) egyéb gépjármű;

b) szakanyagok:

ba) gépjárműfődarabok;

bb) szerkezeti alkatrészek;

bc) egyéb anyagok:

bca) gumiabroncsok, tömlők, tömlővédők;

bcb) akkumulátorok;

bcc) elektromos felszerelések, kábelek;

bcd) üzemanyag-tároló és kimérő edényzet;

bce) hajtó-, kenő- és karbantartó anyagok.

(2) A különleges felépítményű, rendeltetésű és egyéb gépjárművek használatának szabályait, beépített szerkezeteit a járműfenntartó szerv vezetőjének utasításai, valamint a szerv cikkjegyzékei tartalmazzák. A járműkategóriának való megfelelést a forgalmi okmányok rögzítik.

(3) A szükségletfelmérés - tervezés - tervmódosítás általános elveit, a költségvetési tervkészítés mindenkori rendjét a minisztérium gazdálkodási szabályzata tartalmazza.

19. § A gépjármű szakanyagi és szolgáltatási szükségletei felméréséhez, tervezéséhez alapul szolgálnak:

a) a középtávú gépjármű-fejlesztési terv előirányzatai;

b) a jármű-nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott gépjárműmennyiségek;

c) az érvényes gépjárműnormák kötelező előírásai, adatszámai;

d) a jóváhagyott, elrendelt vagy tervbe vett szervezeti változás, feladatnövekedés, csökkenés;

e) a megelőző időszakok kilométer-teljesítmény költség-ráfordítási és anyag-felhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban várható szolgálati, hivatali szállítási szükségletek gépjármű-, gépjármű-szakanyagi és szolgáltatási igényei.

20. § (1) Gépjármű-üzemeltetési normák:

a) fenntartási, ráfordítási normák (alkatrész, gumiköpeny, üzemanyag stb.);

b) teljesítménynormák (gépjármű összlefutási kilométernormák, amortizációs norma, havi igénybevételi kilométernormák);

c) költségnormák, a mennyiségi anyagfelhasználási normák költségvetületei, egy kilométerre eső összráfordítási költségnormák.

(2) A gépjármű-üzemeltetési normákat a gazdálkodó szervek önállóan, a helyi sajátosságoknak megfelelően határozzák meg.

21. § Az éves gépjármű, gépjármű-szakanyag és költségvetési tervjavaslatot, a költségvetés készítését a hatályos jogszabályi rendelkezésekben és az évenként kiadott tervezési útmutatókban, és kiegészítéseikben meghatározott költségvetési címeken az ott előírtak szerint kell összeállítani.

22. § (1) A gépjárművek, gépjármű-szakanyagok vonatkozásában a szükségleti tervjavaslat tartalmazza:

a) a szervezeti vagy feladatköri változásból származó és a jármű-nyilvántartási jegyzékben már jóváhagyott gépjárműfejlesztéseket;

b) a gépjárműállomány amortizációjából eredő, utánpótláscélú gépjárműbeszerzéseket;

c) gépjárműalkatrész- és anyagszükségleteket;

d) a gépjárműfenntartással és -üzemeltetéssel kapcsolatos külső szolgáltatások költségfedezetét;

e) hajtó-, kenő-, és karbantartóanyag-szükségletet;

f) gépjárműbiztosítások fedezetét;

g) tartós bérleti konstrukcióban biztosított gépjárművek költségfedezetét.

(2) A jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervek a gépjármű szakterületek által összeállított fejlesztési és utánpótlási célú gépjármű-szükségleti terveket az elemi szükségleti tervek összesítése után koordinációra a BM Műszaki Főosztálynak küldik meg.

(3) A gépjárművek fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos árubeszerzéseket és a szolgáltatások megrendelését a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárok és a beszerzési szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.

23. § (1) Az előírt kilométernorma elérése után, amennyiben a gépjármű a továbbiakban gazdaságtalanul üzemeltethető, vagy rendkívüli meghibásodás, baleseti sérülés következtében gazdaságtalanul javítható, és a szolgálati célra alkalmatlanná, feleslegessé vált gépjárművek esetében intézkedni kell a rendszerből történő kivonásra, selejtezésre és értékesítésre.

(2) A gépjárművek használatból való kivonását a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak használatból való kivonásáról és hasznosításáról szóló 30/2001. (BK 13.) BM utasítás alapján kell végrehajtani.

(3) A használatból való kivonás előtt a rendvédelmi jelleggel kapcsolatos biztonsági és technikai felszereléseket el kell távolítani, a gépjárművek okmányait az előírások szerint le kell zárni, majd értékesítésük után az okmányokat az ügyiratkezelés szabályaiban előírt ideig meg kell őrizni.

(4) A kivonásra került, értékesített gépjárművet a nyilvántartásból véglegesen ki kell vezetni.

(5) Egyes gépjárművek normatíváinak alkalmazásához, a fejlesztési és utánpótlási célú gépjármű-beszerzési, bérleti szükségleti terv összeállításához, a gépjárművek, üzemanyagok, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szolgáltatások beszerzéséhez, a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseiről szóló jogszabály, és a minisztérium beszerzéseiről szóló, a belügyi szervek használatából kivont gépjárművek további hasznosítása, értékesítése során az államháztartásról szóló, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályok és miniszteri utasítások rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Forgalmi üzemeltetés, a gépjárművek igénybevétele

24. § A belügyi szerv gépjárművei a következő rendszerben üzemelhetnek:

a) állami vezetők részére biztosított személyi használatú gépjármű, főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy főfoglalkozású gépjárművezető nélkül;

b) egyéb szervezeti egységekhez kihelyezett gépjármű főfoglalkozású gépjárművezetővel;

c) taxirendszerben, főfoglalkozású gépjárművezetővel;

d) ügyintézői gépjármű-vezetési rendszerben.

25. § (1) A taxirendszerű igénybevétel, az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett, a belügyi szerven belüli vagy szervek közötti igénybevétel.

(2) A taxirendszerű gépjárműforgalom bevezetésének szükségességét a belügyi szerv vezetője dönti el.

(3) A taxirendszerű forgalmi üzemeltetésre a gépjárműveket és az azok igénybevételére jogosult szervezeti egységeket, a belügyi szerv gazdasági vezetője vagy annak megbízottja jelöli ki.

(4) A taxirendszerű forgalomba vont gépjárművek igénybevételének koordinálását a gépjármű szakterület végzi.

26. § (1) Főfoglalkozású gépjárművezetők a gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett és alkalmazott személyek, akiknek fő feladatuk a gépjármű vezetése és az azzal kapcsolatos szakfeladatok elvégzése.

(2) Főfoglalkozású gépjárművezetőként a vezetendő gépjármű kategóriájára érvényes gépjármű-vezetői engedély szükséges.

27. § (1) Ügyintézői gépjárművezetéssel történő forgalmi üzemeltetésnek minősül, ha a gépjárművet nem főfoglalkozású gépjárművezetők, hanem a munkavállalók maguk vezetik.

(2) A gépjárműveket az a munkavállaló vezetheti, aki rendelkezik az adott gépjármű-kategóriára érvényes vezetői engedéllyel, valamint megbízást kapott a gépjármű vezetésére.

28. § (1) Az ügyintézői gépjárművezetéshez külön engedély szükséges, melyet a belügyi szerv vezetője ad ki. Azokat a munkavállalókat jelölheti ki ügyintézői gépjárművezetőnek, akik a belügyi gépjárművezetők képzési, továbbképzési követelményeinek megállapításáról szóló 28/2002. (BK 18.) BM utasításban meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az erről szóló igazolás, és az ügyintézői gépjárművezetői igazolvány formáját és tartalmát a belügyi szerv vezetője saját hatáskörben meghatározhatja.

(2) Az ügyintézői gépjárművezető csak a részére kijelölt gépjármű vezetésére jogosult. A gépjármű szakszerű vezetéséért, kezeléséért felelősséggel tartozik.

29. § Az ügyintézői gépjárművezetőtől a gépjármű vezetésére szóló megbízást vissza kell vonni, ha:

a) a foglalkoztatási jogviszonya megszűnt;

b) a gépjárművezetői engedélyét bevonták, vagy az egyéb módon érvényét vesztette;

c) a gépjárművet nem rendeltetésszerűen használta, a gépjármű igénybevételével egyéb módon visszaélt, szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezetett gépjárművet, vagy saját hibájából súlyos közlekedési balesetet okozott.

30. § A gépjármű a közúti forgalomban csak a KRESZ előírásai szerint, abban meghatározott menetsebességgel közlekedhet. A gépjárművezetőnek fokozott gondot kell fordítani a közlekedésrendészeti szabályok betartására, az előzékeny, udvarias vezetésre.

31. § (1) A gépjárművekkel általában csak a belügyi szerv állományába tartozó személyek szállíthatók, állományba nem tartozó személyek:

a) a szolgálati és munkaköri tevékenységgel összefüggő esetekben;

b) a 24. § a) pont szerinti jogosultság esetén;

c) engedélyezett magáncélú igénybevételkor;

d) a KRESZ által előírt segítségnyújtáskor vehetik igénybe.

(2) Azoknak a gépjárműveknek a körét, melyekkel nem engedélyezhető magáncélú személy- és anyagszállítás a jármű-nyilvántartási jegyzékében kell rögzíteni.

(3) A gépjárművek rendeltetésével, szolgálati és magáncélú használatával összefüggő szabályokat a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló 15/2011. (V. 23.) BM utasítás tartalmazza.

6. A gépjárművek és gépjármű-szakanyagok tárolása

32. § A gépjárművek és a gépjármű-szakanyagok tárolására és karbantartására vonatkozó általános előírások figyelembevételével:

a) ki kell alakítani a gépjárművek tárolásához a sajátos és biztonságos elhelyezési körülményeket, lehetőség szerint a belügyi szerv objektumain belül;

b) biztosítani kell a gépjármű-szakanyagok tárolásának, kezelésének sajátos feltételeit;

c) a műszaki színvonal fenntartása, az üzembiztonság fokozása, az elhasználódás lassítása érdekében a gépjárművek rendszeres karbantartása szükséges, műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi állapotukat rendszeresen meg kell vizsgálni és a szükséges javítási munkákat az előírt időben el kell végezni.

33. § (1) A telephely, a gépjármű és a gépjármű-szakanyagok tárolására, technikai kiszolgálására - karbantartásra, javításra - kijelölt és megfelelően berendezett terület.

(2) A telephelynek alkalmasnak kell lennie a gépjárművek és gépjármű-szakanyagok:

a) biztonságos elhelyezésére, szabályos tárolására, megóvására;

b) a gépjárművek tisztántartására, mosására, karbantartására;

c) a gépjárművek technikai kiszolgálására, üzemkész állapotban tartására.

34. § (1) A tárolóhely a gépjármű - hivatali, szolgálati időn kívüli leállítása esetén - biztonságos elhelyezésére szolgáló terület.

Tárolóhely lehet, a belügyi szerv vagyonkezelésében lévő vagy általuk bérelt minden olyan terület, létesítmény, objektum, amely megfelel a biztonságos gépjárműtárolás feltételeinek. A biztonságos gépjárműtárolás feltételeit a belügyi szerv vezetője határozza meg.

(2) A jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv vezetője által kijelölt tárolóhely, a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló 15/2011. (V. 23.) BM utasítás alapján telephelynek minősül.

35. § (1) A telephelyen és tárolóhelyen - függetlenül attól, hogy az belügyi vagy más objektumokban van kijelölve - biztosítani kell a gépjárművek és gépjármű-szakanyagok:

a) biztonságos elhelyezését, őrzését;

b) az időjárási ártalmak elleni védelmét;

c) szakszerű tárolását;

d) a tűz- és vagyonbiztonság megteremtésének lehetőségét, munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályok betartását.

(2) A telephelyen belüli közlekedés rendjét a KRESZ-előírások alkalmazásával a belügyi szerv vezetője szabályozza.

36. § (1) A gépjárművel a telephelyet elhagyni csak a gépjármű érvényes forgalmi engedélyével, a kötelező felelősségbiztosítást igazoló lappal, menetlevéllel, és a gépjármű-indítószolgálat tudomásával, az indítónaplóba történő megfelelő bejegyzés után lehet.

(2) Ahol gépjármű-indítószolgálat nincs, e szolgálat feladatkörébe tartozó feladatok ellátását - a helyi körülményekre figyelemmel - a gépjármű használatának engedélyezésével rendelkező vezetőnek kell megszerveznie, más belügyi szakfeladatot ellátók megbízásával.

37. § A gépjárműveket naponta, az üzemeltetés szüneteiben, éjszaka, valamint munkaszüneti napokon a - 38. § (2) és a 39. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve - telephelyen, belügyi objektumban kell tárolni (napi tárolás).

38. § (1) A gépjárművek üzemeltetésének 30 napon túli szüneteltetése, a gépjárművek leállítása esetén, a tárolás kizárólag telephelyen történhet (tartós tárolás).

(2) Gépjárművet 30 napon túl tároló- vagy telephelyen kívül tárolni kivételes, rendkívül indokolt esetben a jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv vezetőjének engedélyével lehet.

(3) A rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt olyan gépjárművet, amelynek testületi jellege kihangsúlyozott, - a gépjármű javításával összefüggő tárolás kivételével - csak telephelyen lehet tárolni.

(4) A gépjárművek telephelyen kívüli engedélyezett tárolásánál biztosítani kell a biztonságos gépjármű-elhelyezés feltételeit.

(5) Vidéki kiszállásnál a napi tárolást elsősorban a helyi belügyi objektumban kell megoldani.

39. § (1) Szolgálati szempontból indokolt esetben, eseti jelleggel írásban engedélyezhető a gépjárművek telephelyen kívüli tárolása, ha a szolgálat késői időpontban történő befejezése, és a vidéki kiszállásra való korai indulás, késői érkezés - a telephely és a lakóhely közötti közforgalmú járművön való utazással - a gépjárművezető pihenőidejét nagymértékben lerövidítené. Az engedélyezés tényét a menetlevélben kell rögzíteni.

(2) A telephelyen kívüli tárolás alkalmával a lakóhelyhez történő érkezést, majd az onnan való indulás idejét a menetlevélbe be kell jegyezni

7. A gépjárművek karbantartása, javítása

40. § Karbantartás alatt a gépjármű mosását, tisztántartását, a folyadékszintek ellenőrzését, utántöltését, kenőanyaggal történő ellátását és mindazokat a munkálatokat kell érteni, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező nagyobb mérvű kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése, az üzembiztonság fenntartása és a közúti forgalomban való részvétel feltételeinek való megfeleltetés.

41. § A gépjárművek napi műszaki felülvizsgálata, karbantartása keretében el kell végezni:

a) az indulás előtti;

b) szükség esetén menet közbeni;

c) a telephelyre visszaérkezés utáni ellenőrzését, karbantartását.

42. § (1) A gépjárművezető mielőtt a gépjárművel a telephelyről elindul, köteles a gépjármű közúti közlekedésre való alkalmasságát (kormányberendezés, fékberendezések, folyadékszintek, olajnyomás, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító és fényjelző berendezések állapotát, a rendszámtáblák meglétét, állapotát, valamint a gépjármű esztétikai állapotát) ellenőrizni.

(2) Műszaki meghibásodás esetében a telephelyről nem indulhat el, és a hibáról felettes vezetőjét haladéktalanul értesíteni köteles.

(3) Esztétikai hiba észlelése esetén a hibáról felettes vezetőjét és a gépjármű-szakterület vezetőjét írásban értesíteni köteles.

43. § (1) A gépjárműgyártók által meghatározott kilométer-teljesítmények elérése, és a használati idő eltelte után - a műszaki és közlekedésbiztonság érdekében - az adott gépjárműtípusra kiadott műszaki, karbantartási program szerint, végre kell hajtani a gépjárművek technikai ellenőrző vizsgálatát. Ennek során el kell végezni a gépjármű előírt kenőanyag- és alkatrészcseréjét, műszaki ellenőrzését, hibamegállapító vizsgálatát és a felfedett hibákat ki kell javítani.

(2) A gépjárműgyártók által a gépjárműtípusokra egyedileg meghatározott technikai ellenőrző vizsgálatok végrehajtási időpontjai az optimális kilométer-teljesítményt, használati időt rögzítik, melytől csak rendkívüli, halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása esetén lehet eltérni, legfeljebb az előző és az esedékes technikai ellenőrző vizsgálat között meghatározott kilométer-teljesítmény ±5%-kal.

44. § (1) A gépjárműveket a téli és a nyári üzemeltetésre az évszakváltás előtt, időben fel kell készíteni.

(2) A gépjárművek időszakos műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát a jogszabályokban előírt rendszerességgel és módon kell elvégezni.

(3) A gépjármű-szakterület szerveinek érvényesíteni kell a gépjárművekre és javítási szolgáltatásokra vonatkozó jótállással, és szavatossággal járó jogokat, és gondoskodniuk kell a jótállási és szavatossági feltételekben előírt követelmények betartásáról.

45. § A gépjárművekhez kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutatókban megjelölt futásteljesítményig be kell tartani az előírt sebesség- és terheléskorlátozást.

46. § A belügyi szervnél működő gépjárműjavító műhely tevékenységét a BM Műszaki Főosztály engedélyezi. A műhely munkájának szakszerű, gazdaságos megszervezéséért, működéséért a belügyi gépjármű-szakterület vezetője felelős.

47. § (1) A belügyi szervnél üzemelő gépjárművek javítása a szakszerűség, gazdaságosság, szolgálati érdek, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével:

a) a belügyi szervnél üzemelő gépjárműjavító műhelyben;

b) a szak- és márkaszervizekben, javítóműhelyekben történhet.

(2) A bérelt gépjárművek karbantartására, javítására, gumiabroncs cseréjére vonatkozóan a bérleti szerződésben foglaltak irányadók.

8. A közlekedési baleset, annak kivizsgálása és a kárügyek intézése

48. § A közlekedési baleset a gépjármű közúti forgalomban történő részvétele közben bekövetkezett, előre nem látott esemény, amely személyi sérülést, vagy a gépjárműben és más tárgyban, állatban anyagi kárral járó sérülést okoz.

49. § A telephely területén gépjárművel okozott személyi sérüléseket és anyagi károkat a közlekedési balesetekről készítendő jelentésekben szerepeltetni nem kell, de az anyagi és fegyelmi felelősség megállapítására a vizsgálatot le kell folytatni.

50. § (1) A baleset megtörténtekor a gépjárművet vezető és a gépjárműben utazó személyek a KRESZ előírásai szerint kötelesek eljárni.

(2) A gépjárművezető - ha az egészségi állapota lehetővé teszi - azonnal, vagy a legrövidebb időn belül a szolgálati út betartásával köteles jelenteni a baleset bekövetkezésének tényét, következményeit és a kár becsült mértékét.

51. § A személyi sérüléssel, vagy előre láthatóan 200 000 forintot meghaladó kárral járó, vagy külföldi hatósági jelzésű gépjárművel történő baleseteknél, vagy nem tisztázható körülmények esetében baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni.

52. § Ha a baleset során csupán anyagi kár keletkezett, személyi sérülés nem történt (koccanásos baleset) és a kárérték előre láthatóan nem haladja meg a 200 000 forintot, a rendőri intézkedés mellőzhető. Ekkor azonban a felelősséget - lehetőleg tanú jelenlétében - igazolni, és rögzíteni kell. Ha a felelősség egyértelműen nem állapítható meg - vitára adhat okot - a gépjármű vezetője rendőri intézkedést köteles kérni.

53. § A gépjármű közlekedési balesetét, valamint a gépjárműben dolog elleni erőszakkal elkövetett kár keletkezését követően, a belügyi szerv gépjármű szakterülete rendkívüli eseményjelentést készít, melyet a belügyi szerv gazdasági vezetője felé továbbít anyagi és fegyelmi vizsgálat céljából. Idegen hibás baleset esetében a gépjárművet a legrövidebb időn belül a biztosítónál kárfelvétel céljából be kell mutatni.

54. § Az eseményjelentés tartalmazza:

a) forgalmi rendszámot;

b) típust, színt;

c) beszerzési értéket;

d) forgalomba helyezés időpontját;

e) a kilométer-számláló állását;

f) az esemény körülményeit, helyét, időpontját;

g) a keletkezett kár becsült mértékét;

h) a kár megtérülésére vagy csökkentésére vonatkozó intézkedést;

i) a gépjármű használatára vonatkozó adatokat;

j) a gépjármű igénybevevőjének nevét, beosztását.

55. § A közlekedési balesetből, természeti csapásból eredő gépjármű totálkárokat - értékhatártól függetlenül - a szolgálati út betartásával a BM Műszaki Főosztály útján a gazdasági és informatikai helyettes államtitkárnak kell jelenteni.

56. § (1) A baleset kivizsgálása során az alábbiakat kell tisztázni:

a) a baleset körülményeit és okát így különösen, hogy:

aa) a gépjárművezető betartotta-e a szolgálati feladatként előírt követelményeket, megsértette-e és milyen mértékben a közlekedési rendszabályokat, fogyasztott-e szeszes italt, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szert és milyen mértékben;

ab) a gépjármű igénybevevőjének vagy utasainak magatartása, a szükséges intézkedések elmulasztása közrejátszott-e, ha igen, milyen mértékben a baleset előidézésében;

b) a keletkezett összes kárt.

(2) A belügyi szerv gazdasági vezetője a baleset kivizsgálása után a fegyelmi felelősségre vonástól vagy büntetőeljárástól függetlenül a káreljárást minden esetben lefolytatja.

57. § A belügyi szervek üzemeltetésében álló gépjárművekre a kötelező felelősségbiztosítást a központi közbeszerzési eljárás, és amennyiben a konspirációs és műveleti érdekek azt szükségessé teszik, a hatályos jogszabályok szerint kiírt pályázat eredményeként nyertes biztosítóval lehet megkötni. A belügyi szervek a saját hibából eredő anyagi károk csökkentésére a gépjárművek meghatározott körére casco biztosítást köthetnek, ha azt a költségvetési források lehetővé teszik, és a szolgálati, hivatali érdek indokolja.

58. § (1) A jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv vezetője a gépjárműlopáskárt köteles haladéktalanul a rendőrség felé jelezni, valamint az eseményt követő 2 munkanapon, de legkésőbb 72 órán belül, a szolgálati út betartásával a minisztérium illetékes szervezeti egysége vezetőjének jelenteni. A jelentést az 54. §-ban megadott szempontok szerint kell összeállítani.

(2) Az eltulajdonított, totálkárossá vált gépjárművek kárértékének rendezésével kapcsolatos ügyek intézése, az illetékes jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv feladatkörébe tartozik.

59. § A gépjárművet magáncélra jogosulatlanul igénybevevő, vagy a jogosulatlan igénybevételt engedélyező személlyel szemben fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmazni, és a jogosulatlan igénybevétel következtében felmerült kárt meg kell téríttetni.

9. Nyilvántartás, elszámolás, adatszolgáltatás

60. § A gépjárműveket és gépjárműszakanyagokat a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv számviteli, adatfeldolgozási és információs rendszerének megfelelően kell nyilvántartani.

61. § (1) A gépjárművek egyedi nyilvántartására az utasítás 1. mellékletében meghatározott gépjárműtörzslap szolgál.

A gépjárműtörzslapon kell nyilvántartani a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan eseményt, változást, amely a gépjármű állagára, értékére, használhatóságára, üzemeltetési költségeire kihatással van.

(2) A belügyi szervnél használatba vett, rendszerbe állított valamennyi gépjárművet gépjárműtörzslapon kell nyilvántartani. A gépjárműtörzslapokat a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv gépjármű szakterülete állítja ki, és azt folyamatosan vezeti. A nyilvántartást papír alapon és elektronikus úton egyaránt vezetni lehet.

(3) A járművek mennyiségét, fajtáját jármű-nyilvántartási jegyzékben kell rögzíteni.

(4) A meglévő gépjárműállományról papír alapú vagy elektronikus formában operatív nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a gépjármű:

a) rendszámát;

b) típusát, gyártmányát;

c) alvázszámát;

d) motorszámát;

e) üzemmódját;

f) forgalomba helyezés időpontját;

g) saját, bérelt jellegét;

h) használó járműfenntartó szerv megnevezését;

i) megkülönböztető jelzését;

j) egyéb megjegyzéseket.

62. § Minden belügyi szervnél ahol gépjárművet üzemeltetnek, a gépjárművek - kivéve a személyes használatra adott gépjárművek - telep- és tárolóhelyen történő indulási és érkezési adatait rögzíteni kell. Ehhez az utasítás 2. melléklete szerinti indítónapló, vagy a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője által elrendelt más nyilvántartási okmány, és olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas a gépjárművek indítási és érkezési adatainak megbízható rögzítésére, tárolására (a továbbiakban együtt: indítónapló). A gépjármű indulását és érkezését az indítónaplóba időrendi sorrendben kell vezetni. Az adatok rögzítése általában a gépjármű-szakfeladattal megbízott személy feladata, ahol ilyen munkakör nincs rendszeresítve, ott más munkakörben dolgozó személyt (pl. ügyeletes, kapus stb.) kell megbízni a nyilvántartás vezetésével.

63. § (1) Az indítónaplóba a gépjármű tényleges indulási-érkezési időpontját, kilométer-számláló állását kell bevezetni, melyet a menetlevélbe bejegyzett adatokkal össze kell hasonlítani. Az adatok eltérését a felettes vezetőnek jelenteni kell.

(2) Az indítónaplót naptári hónaponként 1-es folyószámmal kezdve naplószerűen kell vezetni, és betelte után 5 évig meg kell őrizni. Nyilvántartásba vétele, selejtezése a belügyi szerv irattári rendjének szabályai szerint történik. Az informatikai úton elmentett adatokat 5 évig meg kell őrizni.

(3) Az indítónaplónak kötelezően tartalmaznia kell:

a) az indítónapló bejegyzés sorszámát;

b) a gépjármű forgalmi rendszámát;

c) a gépjárművezető nevét;

d) a gépjárművet igénybevevő vagy kirendelő személy nevét;

e) indulási időt: nap, óra, perc;

f) érkezési időt: nap, óra, perc;

g) induló kilométerállást;

h) érkező kilométerállást.

64. § A gépjármű üzemeltetési adatait rögzíteni kell a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője által meghatározott módon. Menetlevél vagy jogszabályokban meghatározott más, szigorú számadású okmány, és olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas az üzemeltetési adatok megbízható rögzítésére, tárolására. Menetlevél nélkül a közúti forgalomban a gépjárművek nem vehetnek részt. A menetlevélnek a 3. melléklet szerinti adatokat kell tartalmaznia.

65. § (1) A menetlevél vezetésének célja:

a) az adott gépjármű üzemeltetésének folyamatos minden igénybevételre kiterjedő nyilvántartása, valamint annak rögzítése, hogy az üzemszünetekben hol tárolták a gépjárművet;

b) az üzemeltetés során felhasznált hajtó- és kenőanyagok elszámolásához adatszolgáltatás, valamint az elvégzett technikai ellenőrző vizsgálatok, olajcserék, megtett kilométerek rögzítése, nyilvántartása.

(2) A menetlevéltömböt a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője által meghatározott időszakonként vagy annak betelte után cserélni kell. A betelt vagy egy, a meghatározott időszak után lezárt menetlevéltömböt az irattári rend szabályai szerint meg kell őrizni.

66. § (1) A gépjármű-szakterületen folyó gazdálkodási folyamatok figyelemmel kísérése, szakszerű és gazdaságos gépjármű-üzemeltetés fenntartása érdekében elszámolási és adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani, melynek során a következőkről kell adatot gyűjteni:

a) az üzemeltetett gépjárművek típusáról, darabszámáról;

b) a megtett kilométerekről, és az üzemóra állásáról;

c) felhasznált hajtó- és kenőanyagokról;

d) a gépjárművekbe beépített, és a javításhoz felhasznált alkatrészekről és azok pénzbeli értékéről;

e) a javítási és karbantartási költségekről;

f) a javításban eltöltött időről;

g) a javítóműhelyekben a gépjárművekre ráfordított munkaórákról;

h) a tartós bérleti konstrukcióban üzemeltetett gépjárművek költségeiről;

i) a gépjárműbalesetekről.

(2) A megtett kilométereket és annak arányában felhasznált hajtó- és kenőanyagokat a menetlevél és üzemanyag-felhasználási okmányok, számlák, nyilvántartások összesített adatai alapján legalább negyedévenként kell gyűjteni és elszámolni.

(3) Az egyes gépjárművek javításához felhasznált alkatrészek, karbantartó és egyéb anyagok értékét, a ráfordított munkaóraértéket és a külső javításokra fordított összeget folyamatosan, visszakereshető módon kell nyilvántartásba venni.

(4) A gépjármű javításban eltöltött idejét naptári napokban kell kimutatni és összegezni.

(5) A hajtó- és kenőanyag-felhasználást, a ráfordított anyag és munkaóra értékét, valamint a javítási költséget, a javításban eltöltött időt tartalmazó adatokat az egyes gépjárművekre, gépjárműcsoportokra, valamint összesítve is folyamatosan gyűjteni kell.

10. A gépjármű-szakterület tevékenységének és a gépjárművek közúti forgalmának ellenőrzése

67. § A gépjármű-szakterület tevékenységét irányító vezetők, szakbeosztottak a szintjüknek megfelelő mértékben kötelesek ellenőrizni:

a) a gépjármű-szakterület munkavégzését;

b) a költségvetési és szükségleti tervek realitását, teljesítését a pénzkeretek hatékony felhasználását;

c) a jármű-nyilvántartási jegyzékben rögzített adatokhoz képest a gépjárműállomány mennyiségét, minőségét és meglétét;

d) a gépjárművek forgalmazását, vezetését, a személy- és anyagszállítások megszervezését, a gépjármű igénybevétele jogosságát, a magáncélú igénybevétel esetében a térítési összegek kiszabását, a befizetés megtörténtét;

e) a javítóműhely munkájának megszervezését, a szakemberek foglalkoztatását;

f) a gépjárműjavítás vállalkozásba adásának szabályszerűségét, gazdaságosságát és szakszerűségét;

g) a gépjárművek karbantartását, műszaki állapotának színvonalát, a javítások minőségét, a gyártók által előírt karbantartási programok betartását, anyagok, alkatrészek felhasználását, beépítését, a műszaki és környezetvédelmi vizsgálatok elvégzését;

h) a telephelyek, raktárak, üzemanyag-tárolók vagyon- és tűzbiztonságát, a gépjárművek, anyagok, alkatrészek szakszerű tárolását és kezelését;

i) az előírt készlet-, műhely- és egyéb nyilvántartások vezetését, naprakészségét, az okmányok meglétét és az adatok helyességét;

j) az alkatrészek, anyagok, üzemanyagok nyilvántartás szerinti mennyiségét, minőségét és meglétét;

k) a gépjármű-üzemeltetési, ráfordítási költségeket, a kilométernormák kihasználtságának alakulását, a fajlagos hajtó- és kenőanyag-, valamint üzemanyag-fogyasztást;

l) a gépjármű-szakterület beosztottainak szakmai felkészültségét, továbbképzését, a munkavédelmi előírások betartását;

m) a kötelezően előírt ellenőrzések megfelelő időben és színvonalon történő végrehajtását.

68. § A gépjárművet a közúti forgalomban arra kötelezett vezetői és beosztottai, valamint

a) az ellenőrzésre felhatalmazással rendelkezők;

b) közúton a rendőrhatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrizheti.

69. § A gépjárművek közúti forgalomban való részvételének ellenőrzésénél meg kell győződni arról, hogy:

a) az igénybevevő jogosult a gépjármű használatára;

b) a szállított személyek jogosultak a gépjárműben való tartózkodásra;

c) a gépjármű és a menetlevél adatai megfelelnek a valóságnak;

d) a gépjárművezető

da) rendelkezik a gépjárműkategóriára előírt és érvényes gépjármű-vezetői engedéllyel;

db) betartja a forgalmi szabályokat, a KRESZ előírásai szerint közlekedik;

dc) nem áll szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt;

e) a gépjármű

ea) műszaki állapota, a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések üzembiztonsága megfelel a KRESZ előírásainak;

eb) rendelkezik érvényes műszaki és esetleges környezetvédelmi vizsgával, felelősségbiztosításról szóló igazolással;

ec) nincs túlterhelve;

ed) esztétikai állapota (sérülésmentes, karcolásmentes stb.) megfelelő;

ee) rendészeti jellegnek való megfelelése és felszereltsége előírásszerű.

70. § (1) A közúti ellenőrzést végző személyeknek joga van a helyszínen minden olyan intézkedést megtenni, amely a közlekedési szabályok betartása, és az előírásokat sértő cselekmények meggátolása érdekében szükséges.

(2) A gépjárművezető, és a gépjárművet igénybevevő személy köteles az ellenőrző részére az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre a minősített adatok védelmére, megőrzésére vonatkozó szabályok megsértése nélkül a szükséges felvilágosítást megadni.

(3) A Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrzést végző munkatársainak a gépjármű szolgálati igénybevételére vonatkozó adatokat szolgáltatni nem lehet.

11. Záró rendelkezések

71. § A belügyi szerv vezetője az irányítása alá tartozó járműfenntartó szerv gépjárműállománya üzemeltetésével kapcsolatban, az utasítás hatálybalépésétől számított hatvan napon belüli határidővel - jelen szabályzattal összhangban - kidolgozza szabályzatát.

72. § Ez az utasítás 2011. szeptember 15. napján lép hatályba.

73. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról szóló 23/2002. (BK 17.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 20/2011. (VII. 29.) BM utasításhoz

2. melléklet a 20/2011. (VII. 29.) BM utasításhoz

3. melléklet a 20/2011. (VII. 29.) BM utasításhoz

A belügyi szervek gépjárművei csak az alábbi szabályosan kiállított és vezetett menetokmányokkal vehetnek részt a közúti forgalomban:

- vezetői engedély;

- forgalmi engedély;

- igazolás a gépjármű felelősségbiztosításáról;

- gépjárműmenetlevél-tömb;

- magáncélú igénybevételnél az engedély;

- telephelyen kívüli tárolásnál az arra külön jogosító engedély.

A MENETLEVÉL-KITÖLTÉS SZABÁLYAI

A gépjármű vezetője köteles a gépjármű-menetlevelet pontosan vezetni, a teljesített kilométereket vagy üzemórákat és a gépjármű üzemeltetése közben felhasznált hajtó- és kenőanyagokat elszámolni.

A fentiek alapján a gépjárművezető és ügyintéző gépjárművezető felelős:

a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, és megkülönböztető jelzések használatának, telephelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért.

A közbiztonsági és bűnügyi szolgálatot, valamint speciális (fedett, delegációs) feladatot ellátók esetében a gépjárművezető és ügyintéző gépjárművezető - a minősített adatok védelme érdekében - a gépjármű üzemeltetési adatait, a jármű-nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője által meghatározott módon köteles a menetlevélben rögzíteni.

A forgalmazást naponta - a munka befejezésekor - a menetlevélben le kell zárni.

Ha a gépjármű vezetőjének személye napközben változik, akkor az egyéni kilométer-teljesítések pontos nyilvántartása érdekében a menetlevél erre vonatkozó rovatát napközben is le kell zárni. Ha a gépjárművezető és a gépjárművet igénybevevő személye eltér, akkor az utat az igénybevevőnek a menetlevél vonatkozó rovatában aláírásával igazolni kell.

A menetlevél kitöltése után hivatalos okirat, így szándékosan téves, valótlan adatok bejegyzése okirat-hamisításnak minősül.

A főfoglalkozású gépjárművezető feladatai:

a) vezeti a menetlevelet és elszámolja a teljesített kilométereket, a gépjármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagokat;

b) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, és megkülönböztető jelzések használatának, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért;

c) ismeretekkel rendelkezik a gondjaira bízott gépjárművek szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a kisebb javításokat (pl. izzó-, kerékcsere), a javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetében kezdeményezi a gépjármű javíttatását;

d) ismeri a belügyi szerv gépjárműveinek forgalmazását, igénybevételét, vezetését szabályozó előírásokat, gondoskodik a gépjármű megfelelő őrzéséről, és biztonságos elhelyezéséről;

e) a gépjármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálást, a szerszámkészlet és az egyéb tartozékok átadás-átvételét;

f) rendszeresen figyelemmel kíséri az általa vezetett gépjármű normához viszonyított üzemanyag-fogyasztását, és az észlelt túlfogyasztást azonnal jelenti a felettes vezetőjének;

g) szakszerűen, rendeltetésszerűen használja a gépjárművet, a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezik, szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt járművet nem vezethet;

h) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, azt azonnal jelzi a gépjármű parancsnokának vagy utasának, szükség esetén pihenőt tart, súlyosabb esetekben a legrövidebb úton segítséget kér;

i) közlekedési baleset esetében a KRESZ vonatkozó szabályai szerint jár el, és elvégzi az utasításban baleset esetére előírt feladatokat;

j) a jogtalannak vélt igénybevételre felhívja a kirendelő vagy a vele utazó vezető figyelmét, a jogtalan igénybevételt jelenti a felettes vezetőjének;

k) rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken;

l) az üzemeltető belügyi szerv, a BM Műszaki Főosztály, a rendőrség ellenőrzést végző munkatársai felszólítására átadja a gépjármű menetokmányait, vezetői engedélyét, valamint szolgálati igazolványát;

m) a gépjárművel való elindulás előtt ellenőrzi a gépjármű közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétét, meggyőződik a hajtó- és kenőanyag mennyiségéről, a gépjármű épségéről, a tartozékok és a szerszámok meglétéről;

n) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a gépjárművet, hogy abban nem maradtak-e utasok által ottfelejtett idegen tárgyak (iratok, okmányok stb.).

FONTOS TUDNIVALÓK

1. A közlekedési baleset bekövetkezése utáni tudnivalók

Közlekedési baleset megtörténtekor a gépjárművezető és gépjármű utasai a KRESZ előírásai szerint kötelesek eljárni. A gépjárművezető tennivalói:

a) A baleset bekövetkeztének tényét, következményeit és a kár becsült mértékét minden esetben a szolgálati út betartásával a gépjárművezető azonnal, és a legrövidebb időn belül köteles jelenteni. Ezt követően mindezekről a felettes vezetőjét is tájékoztatni köteles.

b) A személyi sérüléssel vagy előre láthatóan 200 000 forintot meghaladó kárral járó, és külföldi hatósági jelzésű gépjárművel történő baleseteknél vagy nem tisztázható körülmények esetében baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni. Baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni műszaki hibából bekövetkezett baleseteknél is.

c) Ha a baleset során csupán anyagi kár keletkezett, személyi sérülés nem történt és a kárérték előre láthatóan nem haladja meg a 200 000 forintot, a rendőri intézkedés mellőzhető. Ekkor azonban a felelősséget lehetőleg tanúk jelenlétében a biztosító által kiadott bejelentőlapon igazolni és rögzíteni kell. Ha a felelősség egyértelműen nem állapítható meg - vitára adhat okot - a gépjármű vezetője rendőri intézkedést köteles kérni.

2. A gépjárművek közúti forgalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók.

A gépjárművet közúti forgalomban az arra kötelezett vezetői és beosztottai, valamint:

a) az ellenőrzésre felhatalmazással rendelkezők;

b) közúton a rendőrhatóság, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság

ellenőrizhetik.

A gépjárművezető, és a gépjárművet igénybevevő köteles az ellenőrző részére az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre, a minősített adatok védelmére, megőrzésére vonatkozó szabályok megsértése nélkül a szükséges felvilágosítást megadni.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársainak a gépjármű forgalmi engedélyen kívül más okmányt felmutatni, és adatokat szolgáltatni nem lehet.

3. Hajtóanyag felhasználásával kapcsolatos tudnivalók.

Az elszámoló normaszintjét meghaladó túlfogyasztás okát azonnal ki kell vizsgálni, műszaki vagy szolgálati okból nem igazolható túlfogyasztás forintértékét meg kell téríteni, és visszafizettetésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Elszámolónorma feletti túlfogyasztás csak akkor fogadható el, ha a műszaki felülvizsgálást végző szerv, vagy az arra illetékes parancsnok igazolja, hogy az a gépjárművezetőtől függetlenül műszaki vagy szolgálati okból következett be.

Tilos a kilométer-számláló órát, annak meghajtó szerkezetét, plombáját megbontani.

A kilométer-számláló óra meghibásodását a gépjárművezető haladéktalanul köteles jelezni, javítást, cserét csak az azzal megbízottak végezhetik.

A gépjármű-szakterületek megbízottai a kilométer-számlálók és a plombák épségét rendszeresen ellenőrizni kötelesek.

A plomba sérülésének, és más, a kilométer-számláló óra manipulálására utaló jelek észlelése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, vizsgálatot és annak eredményétől függően kártérítési és fegyelmi eljárást kell lefolytatni.