A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.115/2016/7. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 294. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Szabó Éva

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.115/2016/7. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. május 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. szeptember 7. napján kihirdetett 41.(I.)Kb.271/2016/11. számú ítéleté t I.r. és II.r. vádlottak vonatkozásában megváltoztatja.

A vádlottakat külön-külön kötelezi vagyonelkobzás címén 5.000,- - 5.000,- (ötezer-ötezer) forint megfizetésére.

Egyekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. szeptember 07. napján kihirdetett 41(I.)Kb.271/2016/1. számú ítéletével I.r. és II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 294. § (1) bekezdés), ezért mindkét vádlottat - külön-külön - 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre, valamint lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre átváltoztatásáról. A pénzbüntetés megfizetésére a vádlottaknak 5-5 havi részletfizetést engedélyezett. A vádlottakat külön-külön kötelezte 3.075,-3.075,-Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. Az I.r. vádlott és védője felmentés érdekében, a II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.893/2016/1. számú átiratában a bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Kifejtett álláspontja szerint a katonai tanács eljárását perrendszerűen folytatta le. Ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, mérlegelési jogkörében eljárva a tényállást helyesen állapította meg. Indokolási kötelezettségét teljesítette. A megalapozott tényállás megváltoztatására a másodfokú eljárásban nincs törvényes ok, ezért a vádlottak és védőik által bejelentett, a tényállást felmentés érdekében támadó fellebbezések nem vezethetnek eredményre. Utalt arra, hogy a katonai tanács okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére és helyes a cselekményük jogi minősítése is. Alapvetően helyesen tárta fel az enyhítő és súlyosító körülményeket, azonban ez utóbbit kiegészítendőnek tartotta mindkét vádlott esetében a társtettesi minőséggel. Érvelése szerint az elsőfokú katonai tanács a vádlottak büntetéseit helyesen szabta ki, ezért az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések sem lehetnek eredményesek. Ugyanakkor jelezte, hogy a katonai tanács vagyonelkobzás alkalmazását a Btk. kötelező rendelkezése ellenére elmulasztotta. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg, mindkét vádlottal szemben 5.000-5.000 forintra rendeljen el vagyonelkobzást, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben.

Az I.r. vádlott utóbb előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását. Ebben kifejtette, hogy nem megfelelően rögzítettek a tárgyalási jegyzőkönyvek és részletesen kifogásolta az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítást felületesen folytatta le, a tanúvallomásokban és az egyes tanúvallomások között rejlő ellentmondásokat nem oldotta fel, a vádlottakat mentő bizonyítékokat nem értékelte. Kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 351. § (2) bekezdés a-d./ pontjai szerint megalapozatlan, ezért elsődlegesen a tényállás helyes megállapítása után a felmentésére tett indítványt, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

A másodfokú nyilvános ülésen az I.r. vádlott védője perbeszédében csatlakozott a védence által benyújtott fellebbezés írásbeli indokolásához. Fellebbezését fenntartva elsődlegesen az I.r. vádlott felmentésére tett indítványt, másodlagosan pedig a másodfokon ki nem küszöbölhető megalapozatlansági okk miatt az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

A II.r. vádlott védője perbeszédében módosítással tartotta fenn a fellebbezését. Elsődlegesen hatályon kívül helyezésre tett indítványt arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy az ítélete érdemben nem bírálható felül. Másodlagosan pedig a II.r. vádlott felmentésére tett indítványt, utalva arra, hogy két, következetesnek nem mondható, önmagával és egymással is ellentmondásos tanúvallomással szemben két egybehangzó vádlotti védekezés áll, ezért a megállapított tényekből a bíróság további tényre helytelenül következtetett. Az enyhítésért korábban bejelentett fellebbezését nem tartotta fenn.

Az I.r. vádlott az utolsó szó jogán lényegében megismételte és fenntartotta fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtetteket és ennek megfelelően kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és utasítsa új eljárás lefolytatására az elsőfokú bíróságot.