A Kúria választási ügyben hozott Kvk.III.37.931/2016/2. számú határozata

Választási gyűlésnek minősül, ha egy politikai párt, a népszavazás napján, azzal egyértelműen összhangban álló rendezvényt kiemelt, központi helyszínre szervez, olyan időpontban, amikor még a kampányidőszak fennáll. [Ve. 145. § ]

A Kúria végzése

Az ügy száma: Kvk.III.37.931/2016/2.

A tanács tagjai: dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke dr. Fekete Ildikó előadó bíró dr. Kovács Ákos bíró

A kérelmező: .....................Párt

Képviselője: ......................ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság 93/2016. számú határozata

A kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 93/2016. számú határozatát helybenhagyja, a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A beadványozók a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) intézett kifogásaikban a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: PM) által szervezett "Állj ki az erőszakmentes Magyarországért" elnevezésű rendezvény kapcsán kérték jogellenességének megállapítását és annak betiltását.

[2] Az NVB a 2016. szeptember 28. napján kelt 93/2016. számú határozatával megállapította, hogy ezen rendezvény választási gyűlésnek tekinthető. Rögzítette, hogy a rendezvénynek a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás napjára, Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren 16:00 órára való meghirdetésével a szervezők megsértették a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjában foglalt eljárási alapelveket. Felhívta az NVB a rendezvény szervezőit, hogy tartózkodjanak a választási gyűlés megtartásától és a szervezőket a további jogsértéstől eltiltotta. Az egyik beadványozó kifogását a Ve. 143. §-ának megsértése tekintetében elutasította.

[3] A határozat indokolása szerint a szervezők által előkészített rendezvény választási gyűlésnek minősül, annak megtartása a népszavazási kampány alatt tilos. Hivatkozott az NVB a Ve. 140. §-ára, 141. § d) pontjára, és 145. §-ára. Leszögezte, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) 3. § a) pontja szerint a törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre. Kifejtette, hogy a rendezvény szervezése, megtartása kampánytevékenységként, a rendezvény pedig választási gyűlésként értékelhető. Annak témája a Kormány kampánytevékenységének elutasítása, ezáltal pedig célja többek között a 2016. október 2-i népszavazással összefüggésben a választói akarat befolyásolása. A rendezvény megtartása nélkül is sérti a Ve. 145. § (1) bekezdését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját.

A felülvizsgálati kérelem

[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogások elutasítását, másodlagosan a 2016. október 2-ára bejelentett rendezvény jogsértővé minősítésének és a magatartástól való eltiltásának a határozatból való mellőzését kérte. Kifejtette, hogy a Ve. 140. §-a és 145. §-a a választási gyűlés fogalmát nem határozza meg. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezések rendszertani értelmezése alapján választási gyűlésnek a több személy részvételével tartott olyan rendezvény minősül, amely az adott választás (népszavazás) vonatkozásában ténylegesen alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Azon körülményből, hogy a kérelmező az általa 2016. október 2-ára bejelentett rendezvény szervezése során kampányidőszakban a népszavazással kapcsolatos véleményét is kifejti, nem lehet magának a rendezvénynek a jellemzőire következtetni. Kifogásolta, hogy az NVB nem vizsgálta a rendezvény jellemzőinek minősítését, a rendezvény apropóját, jelmondatát, napirendjét. A kérelmező ezt a rendezvényt Mahatma Gandhi születésnapja és az Erőszakmentesség Világnapja alkalmából rendezi, annak témája a szembenállás, a kirekesztés és az erőszak elutasítása. A rendezvényen a résztvevők a Kormány társadalompolitikáját ("A szívtelenségtől, a szociális érzéketlenségtől, a mindent ellepő korrupciótól, az elitek gátlástalan önzésétől és kapzsiságától lehet tartani") is bírálni kívánják, ugyanakkor meg sem jelenik a népszavazáson tartandó magatartásra való buzdítás, ezért alaptalan annak választási gyűléssé minősítése. A kérelmező álláspontja szerint a jogsértés tényét akkor lehet megállapítani, illetve a további jogsértéstől akkor lehet eltiltani, ha a jogsértést már elkövették. Jövőbeli eseményre a Ve. nem ad hatáskört a választási bizottságok számára. Az NVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában és 145. § (1) bekezdésében ütközően jogsértő. Megjegyezte a kérelmező, hogy a rendezvényt a Gyülekezési törvény előírásai szerint a rendőrségnek bejelentette, azzal kapcsolatban a rendőrség sem tiltó határozatot, sem hatáskörének hiányát megállapító végzést nem hozott.