A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27222/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MÉDIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §, 43. §, 1996. évi I. törvény (Rttv.) 15. §, 112. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.222/2006/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Győrki Mónika ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen média ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a felperes oldalán a Szigethy-Papp Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Papp Gábor ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2006. február 20. napján kelt 6.K.34.574/2004/12. számú ítélete ellen a felperes által 14. és Kf.3. sorszám alatt indokolt, a felperesi beavatkozó által 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes 1658/2004.(XI.17.) számú határozatát részben megváltoztatja és a ... műsorszám közzététele miatt az Rttv. 15. § (1) bekezdése sérelmének megállapítását és annak jogkövetkezményét mellőzi, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú részperköltséget.

Kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

A felperes fellebbezési illetékét az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2004. szeptember 11-én, az..., a ... című műsorában sugározta a ... új üzletének megnyitóján készült műsorszámát, amelyben a ... riportere több közismert vendéget szólaltatott meg, kérdései az interjúalanyok öltözködési szokásaira irányultak. A bejátszás megmutatta az exkluzív üzlet belső terét, választékát.

Az alperes a 1658/2004.(XI.17.) számú határozatában megállapította, hogy a ... új üzletének megnyitóján készült műsorszám alkalmas volt a ... márka népszerűsítésére, így a felperes megsértette burkolt reklám tilalmára vonatkozó, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 10. § (5) bekezdését. Jogkövetkezményként az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja alapján 500.000,- Ft bírságot szabott ki. E jogsértés mellett az alperes megállapította, hogy a felperes az ... 2004. szeptember 26., .... pedig 2004. szeptember 30. napján megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Döntését azzal indokolta, hogy a ..... megbízásából megjelentetett közérdekű közlemény a megrendezésre kerülő ....-ról tájékoztatott, a közreadott internet-címen megtudható volt, hogy bár az állandó kiállítás megtekintése ingyenes, a fesztiválokra, mint a ...... is, a belépésért fizetni kell. Közölték a jegyárakat is. A műsorszám ekként egy olyan programot népszerűsített, amit a műsorszolgáltató a reklám főcím keretei között tehetett volna közzé. Szintén ez utóbbi rendelkezést sértette meg a felperes 2004. szeptember 30-án, az .... csatornáján sugárzott társadalmi célú hirdetésében, ahol a ... betegőrző monitor vásárlására kért segítséget az Adományvonal keretében a ... megbízásából. Az alperes szerint a blokkot a felperes a közérdekű közlemény keretei között sugározta, holott a jótékonysági felhívás főcím használata lett volna indokolt. E jogsértések miatt az alperes az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére.

Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a felperes elsődlegesen annak megváltoztatását, a kiszabott bírság alóli mentesítését és annak megállapítását kérte, hogy nem követte el a terhére rótt jogszabálysértéseket. A másodlagos kereseti kérelme a bírság mérséklésére, a harmadlagos pedig a határozat hatályon kívül helyezésére irányult az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26. § és 43. §-ában foglaltak megsértése miatt. Azzal érvelt, hogy az alperes mind a minősítések, mind a tényállás tisztázási és indokolási kötelezettsége tekintetében jogszabályt sértett. Vitatta azt, hogy a ... új üzletének megnyitóján készült műsorszáma burkolt reklámot valósított volna meg, mert önmagában a márkanév megjelenítése nem feltétlenül alkalmas és elégséges a jogsértés megállapításához. A kifogásolt műsorrészlet olyan eseményt mutatott be, amely a műsor típusát, jellegét és sugárzási időpontját tekintve megfelelő módon dolgozta fel a műsorszerkesztés által kiválasztott hírt. A ..... műsorszámmal kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy az az Rttv. 2. § 16.a. pontja szerint tehető közzé, mint a lakosság figyelemfelkeltését célzó információ és nem a 41. pont szerinti reklámként, mert tartalmát tekintve nem megnevezett vagy ábrázolt áru, vagy szolgáltatás értékesítését segítette elő. Az adományvonal keretében közzétett műsorszám esetében azt emelte ki, hogy a törvény a figyelembe vehető két fogalom meghatározásánál egyik esetben a "segítségnyújtásra szólít fel" kifejezést alkalmazza (2. § 11. pont), míg a másik esetben (2. § 16.b. pont) a "közérdekű céltámogatásra szólít fel" kitételt használja. Az alperes határozatában sem a minősítés jogszerűségét nem indokolta, sem a felperes anyagi érdekeltségét nem vizsgálta.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A burkolt reklámozással kapcsolatosan azt emelte ki, hogy a reklámhatás megítélésekor a műsorszám egészéből, az elhangzott állítás szövegkörnyezetéből kell kiindulni, azt a képi- és hanghatásokkal együttesen - a nézők, mint potenciális fogyasztók szemszögéből - kell vizsgálni. Tisztázni kell, egyrészről, hogy a műsorszámon belül elhangzott tájékoztatásról volt-e szó, másrészről a semleges információ látszatát keltve jelent-e meg, harmadrészt ösztönzött-e áruvásárlásra vagy szolgáltatás igénybevételére vagy bármely más üzleti magatartásra. A kifogásolt esetben a ... márka verbális és képi megjelenítése, egy öltözködési szokásokat bemutató, népszerű és elismert embereket felvonultató riportsorozat keretében, elkerülhetetlenül megismert információként jelent meg, így a riporttémához viszonyítva semleges információ látszatát keltette. A műsorszámban egy kisteherautón és hangsúlyos módon jól látható volt a ... felirat. A beszélgetések közben a márkanév említése megtörtént, a műsorkészítők bevágták az üzlet megnyitásáról készült felvételeket, ahol a háttérben szintén észrevehetően látszottak a márkafeliratok. A reklámhatás alapja a márkanév és a logo megjelenítése volt, de a műsor egésze is alkalmas volt a termék kelendőségének fenntartására és fokozására, így az annak megvásárlására ösztönző hatás nem volt vitatható. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a ... üzletének megnyitóján készült műsor burkolt reklámnak volt minősíthető.