A Fővárosi Törvényszék P.22289/2015/18. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) 4. §] Bíró: Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/18.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Czeglédy Csaba Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a SBGK Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy 2015. május 19. napján az Európai Parlament plenáris ülését követő sajtótájékoztatón valótlanul állította, hogy az Európai Uniótól kapott pénzt a felperes egyértelműen pártcélokra is használja, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő jogát.

A bíróság eltiltja az alperest attól, hogy a felperesről azt a valótlan tényt állítsa, hogy Európai Uniós pénzt a felperes pártcélokra is használ.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül saját költségén a cég neve Zrt. Országos Sajtószolgálaton keresztül jelentesse meg az alábbi közleményt: "Sajnálkozásomat fejezem ki, hogy azon valótlan tényt állítottam, hogy az felperes neve az Európai Uniótól kapott pénzt egyértelműen pártcélokra is használja."

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy 2015. május 19. napján az Európai Parlament plenáris ülését követő sajtótájékoztatón azt a való tényt, hogy a felperes az Európai Bizottságtól a szabályoknak megfelelő nyílt tenderen megbízási szerződést nyert el, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes a megbízást üzleti megbízatásnak álcázott formában politikai megfontolásból vezérelve nyerte el, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő jogát.

A bíróság eltiltja az alperest attól, hogy a felperesről azt a való tényt, hogy a felperes az Európai Bizottságtól a szabályoknak megfelelő nyílt tenderen megbízási szerződést nyert el, abban a hamis színben tüntesse fel, hogy a felperes a megbízást üzleti megbízatásnak álcázott formában politikai megfontolásból vezérelve nyerte el.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül saját költségén a cég neve Zrt. Országos Sajtószolgálaton keresztül jelentesse meg az alábbi közleményt: "Sajnálkozásomat fejezem ki, hogy azon való tényt, hogy az felperes neve az Európai Bizottságtól a szabályoknak megfelelő nyílt tenderen megbízási szerződést nyert el, abban a hamis színben tüntettem fel, hogy az felperes neve a megbízást üzleti megbízatásnak álcázott formában politikai megfontolásból vezérelve nyerte el."

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 270.000,-Ft (azaz kétszázhetvenezer forint) perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 36.000,-Ft (azaz harminchatezer forint) eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell három példányban írásban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető a területi kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi osztályánál.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

A felperesi gazdasági társaság 1992-ben alakult, egyedüli részvényese a perben nem álló 1-es személy, a párt nevű párt elnöke.

A felperesi gazdasági társaság 2014 őszén nemzetközi nyílt tenderen 11 céget magában foglaló konzorcium vezetőjeként elnyert egy tanácsadói megbízást az Európai Bizottságtól. Ez a megbízás az Európai Unió összes tagországára kiterjedt, tárgya pedig a 2014-2020. közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése. A felperes által vezetett 11 tagú konzorcium és az Európai Bizottság között 2014. március 26-án keretszerződés jött létre. A szolgáltatói keretszerződés alapján a konzorcium arra kapott megbízást, hogy tanulmányokat készítsen a kohéziós politika, valamint az alapok jövőbeli alakulásáról. A keretszerződés alapján az első specifikációs szerződés megkötésére 2014. október 10-én került sor, amely alapján a konzorcium feladata az volt, hogy tanulmányt készítsen az új rendelkezésekről az új programozási időszakban az alapokról. Ezen specifikációs szerződés összege 399.190,- euró volt, amelyből az első részfizetés 2015. április 17-én került teljesítésre, míg a második részfizetés határideje 2015. július 28. napja volt. A 2015. április 17-én teljesítésre került az első részfizetés összege, összesen 119.757,- euró, ami azonban a konzorcium 11 nemzetközi tagja között került kifizetésre.

2015 februárjában a felperesi gazdasági társaság átalakult és abból kiválva létrejött a perben nem álló 2-es cég neve Kft., amelynek főtevékenysége a vagyonkezelés, míg a felperesi gazdasági társaság főtevékenysége ezt követően az üzletviteli, tanácsadói tevékenység.

2015. május 19. napján Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülését követő sajtótájékoztatón a sajtótermék újságírója által feltett kérdésre az alperes az alábbi közlést tette:

Újságírói kérdés: "Miniszterelnök úr, mit szól ahhoz, hogy az Európai Bizottság 5.000.000,- eurót adott egy olyan cégnek az 2-es cég neve Zrt.-nek az uniós pályázati rendszerek átvilágítására, amely cégnek az egyedüli tulajdonosa az Ön egyik leghangosabb politikai bírálója, a volt miniszterelnök 1-es személy, és amely cégnek mindössze egy alkalmazottja van, ellenben emblematikus szereplője volt a rendszerváltozás utáni privatizációs visszaéléseknek és az olajos alvilág visszaéléseinek?"

Az alperes válasza a következő volt: "Ezen a kérdésen is gondolkodtam, amikor összeállítottam a fölszólalásomat, hogy kitérjek erre a kérdésre. Csak úgy gondoltam, hogy itt a menekültkérdés az igazi kulcskérdés. Persze halálbüntetés az izgalmas, az illiberális demokrácia is izgalmas, de az igazi súlyos és fontos kérdés, ami előttünk van az a menekültügy és ezért egyéb ügyeket nem hoztam szóba, de az, amit Ön mond, az skandalum, tehát egy botrány. Tehát én elég régóta koptatom az Európai Unió padjait vagy lépcsőit, már '90 és '98 között is magyar parlament Európai Integrációs Bizottságának az elnöke voltam, tehát elég régóta járok ide és tudom, hogy miről beszélünk.