1989. évi XXXIII. törvény

a pártok működéséről és gazdálkodásáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Az Országgyűlés ezért az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogainak érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. §[3] E törvény hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

1/A. §[4] A pártra

a) - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, és

b) az Ectv. 11. § (3)-(5), (6) és (7) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell.

II. Fejezet

A párt működése

2. § (1) A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.

(2)[5] Pártnak csak természetes személy lehet a tagja.

(3)[6] Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(4)[7] A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.

(5)[8] Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

(6)[9]

III. Fejezet

A párt megszűnése

3. § (1)[10] A párt jogutóddal szűnik meg, ha

a) más párttal összeolvad,

b) más pártba beolvad, vagy

c) több pártra válik külön.

(1a)[11] A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

a) feloszlik,

b) a bíróság feloszlatja,

c) a bíróság megszünteti, vagy

d) a bíróság megállapítja megszűnését,

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(1b)[12] Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet.

(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

(3)[13] A bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

(4)[14] A (3) bekezdésben említett esetben az egyesület megszűnésének vagyoni következményeire továbbra is e törvény rendelkezései az irányadóak.

(5)[15] A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

a) annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket;

b) a párt kíván-e alapítványt létrehozni.

(6)[16] Az (5) bekezdés szerinti esetben a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait a zárlati munkák elvégzését követően átadja a bíróságnak.

(7)[17] A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

a) az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy

b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy

c) hogy fennmaradó vagyonát a 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.

(8)[18] A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét.

3/A. §[19] (1) A párt megszűnése esetén egyszerűsített törlési eljárásnak nincs helye.

(2) A párt ellen csődeljárásnak nincs helye.

(3) A párt fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

(5) A Cstv. 26. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, az Ectv. 10. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság által - a párt kérelmére, tartozásai kifizetésére - engedélyezett határidő lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszakra esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig meghosszabbodik.

(6) A választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszak alatt a párt felszámolása nem rendelhető el, a felszámolási eljárást elrendelő végzés és az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidő ezen időszakkal meghosszabbodik.

3/B. §[20] A felszámolás körébe a párt felszámolásának elrendelésekor a tulajdonában lévő és a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik.

3/C. §[21] (1) A párt a felszámolás elrendelését követően az 5. § szerinti támogatásra nem jogosult.

(2)[22] A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra meg kell idézni a párt vezető tisztségviselőit, a pártnak a párt felszámolása elrendelését megelőző 10 évben közreműködő vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített pénzügyi kimutatást, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.

(3)[23] A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére, illetve a párt korábbi vezető tisztségviselőjére 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

3/D. §[24] (1) A párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye.

(2) A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot - a Cstv.-ben felsoroltakon kívül -

a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által a 9/A. § szerint alapított alapítványnak a vezető tisztségviselője,

b) a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli időszakban vezető tisztségviselő tisztséget betöltő személy,

c) a párt által

ca) alapított gazdasági társaság,

cb) a 9/A. § alapján alapított alapítvány,

d) az a)-b) pontban említett személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

3/E. §[25] A párt felszámolásának befejeződését követően fennmaradt vagyont a bíróság a 8. § szerinti alapítvány részére adja át.

3/F. §[26] Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a párt vezető tisztségviselője a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

IV. Fejezet

A párt vagyona és gazdálkodása

4. §[27] (1)[28] A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2)[29] A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira.

(4) Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

(5)[30] Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.

5. § (1)[31] E törvény alapján az állam tulajdonából ingyenesen a központi költségvetésből támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok az ott meghatározott tulajdoni hányadok szerint.

(2)[32] A párt e törvény rendelkezései szerint támogatásra jogosult. A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.

(3)[33] A támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét az Országgyűlés alakuló ülését követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(4)[34] A pártok támogatására fordítandó összeget a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.

6. § (1)[35] A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:[36]

a)[37] politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;

b)[38] a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.

(2)[39] A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdasági-vállalkozási tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.

(3)[40] A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azonban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.

(4) A párt a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti.

(5)[41] Ha a párt az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti a 4. § (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

7. §[42] Ha a párt más párttal összeolvad, más pártba beolvad, vagy több pártra válik külön, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt szétválási tervben határozza meg.

8. §[43] (1)[44] Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött - az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló - bizottság dolgozza ki.

(2) Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az (1) bekezdésben említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

9. § (1)[45] A pártok kötelesek minden év május 31-ig az 1. számú melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is közzétenni.

(2)[46] A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - külön kell feltüntetni.

(3)[47] A párt gazdálkodására egyebekben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

IV/A. Fejezet[48]

A párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány

9/A. §[49] (1)[50] A párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, a központi költségvetésből az e §-ban meghatározott támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre.

(2)[51] A támogatás kifizetése naptári negyedévenként történik, a negyedév első napján.

(3)[52] A támogatásra az adott negyedévben az az alapítvány jogosult,[53]

a)[54] amelyet olyan párt alapított, amely az adott negyedév első napján az 5. § (2) bekezdése alapján támogatásra jogosult, és

b) amelynek alapító okirat szerinti célja kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányul.

(4)[55] A támogatásra jogosult alapítványok támogatásának naptári évre számított összege nem lehet alacsonyabb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben a tárgyévet megelőző évben a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására tervezett előirányzatok összege.

(5)[56] A támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők legutóbbi általános választásán leadott szavazatok arányában illeti meg.

(6)[57] A támogatás felosztása szempontjából az országgyűlési képviselők általános választásának eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő naptári negyedév első napjától kell figyelembe venni.

(7)[58]

(8)[59] Pártonként csak egy alapítvány részesíthető az e § szerinti támogatásban.

IV/B. Fejezet[60]

Tiltott állami támogatásnak nem minősülő juttatás

9/B. §[61] Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott állami vagyon átruházása nem minősül tiltott állami támogatásnak.

V. Fejezet

A párt gazdálkodásának ellenőrzése

10. § (1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

(2) Államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésre nem jogosult.

(3)[62] Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek.

(4)[63] Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a párt vagy annak tagja vonatkozásában - hatályát veszti minden olyan jogszabályi rendelkezés, amely valamely párt vagy annak tagjával kapcsolatban rendelkezést tartalmaz.

12. §[64] Az I-IV. Fejezet, a IV/B. Fejezet, az V. Fejezet, a 15. §, a 16. §, 17. § és az 1-3. számú melléklet az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

13. §[65]

14. §[66]

15. §[67] Ha már bejegyzett egyesület pártként kíván működni, köteles bejelenteni a bíróságnak, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és alapszabályát egyidejűleg a bíróságnak benyújtani.

16. §[68] Pártként az az egyesület működhet, amely bejegyzési kérelmével, illetőleg a 15. §-ban említett bejelentésével egyidejűleg a 2. számú mellékletben meghatározottak szerinti vagyonmérlegét a bírósághoz benyújtotta.

17. §[69] E törvénynek az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

18. §[70]

19. §[71]

1. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényhez[72]

Pénzügyi kimutatás[73]

2. számú melléklet az 1989. évi XXXIII. törvényhez

VAGYONMÉRLEG

A vagyon megnevezése Ft-ban

1. Állóeszközök és beruházások

11. Ingatlanok

12. Gépek, berendezések és felszerelések

13. Járművek

16. Üzemkörön kívüli állóeszközök

17. Állóeszközök értékcsökkenése

18. Jóléti állóeszközök

19. Beruházások

2. Készletek

21-22. Anyagok

23. Fogyóeszközök

25. Befejezetlen termelés és félkész termék

26. Késztermék

27-28. Áruk

29. Jóléti készletek

3. Pénzügy és bankszámlák

31-32. Pénz- és bankszámlák

33. Adósok, vevők

35. Elszámolás munkavállalókkal

37. Egyéb elszámolások

38. Elkülönített elszámolások

39. Átmenő aktívák

Eszközök összesen

A vagyon forrása Ft-ban

3. Pénzeszközök

326. Beruházási juttatás

34. Szállítók

35. Elszámolás a munkavállalókkal

36. Elszámolás a központi költségvetéssel[75]

37. Egyéb elszámolások

39. Átmenő passzívák

4. Alapok

41. Állóeszközök alapjai

42. Forgóeszközök alapjai

43. Tartalékok

44. Érdekeltségi alapok

45. Kölcsönadott és kapott eszközök alapjai

46. Egyéb alapok

48. Elkülönített alapok

49. Évi mérleg és eredményszámlák

Források összesen

3. számú melléklet az 1989. évi XXXIII. évi törvényhez[76]

A pártok tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzéke