A Zalaegerszegi Törvényszék Bf.172/2009/7. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 64. §, 137. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 85. §, 291. §, 340. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 381. §] Bírók: Németh Mária, Rupa Melinda, Turopoli Tibor

Kapcsolódó határozatok:

Keszthelyi Járásbíróság B.225/2008/8., *Zalaegerszegi Törvényszék Bf.172/2009/7.*, Kúria Bfv.1040/2009/6. (BH 2011.3.58)

***********

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

Bf.172/2009/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Zalaegerszegen, 2009. június 19. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

V É G Z É S T :

A jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Keszthelyi Városi Bíróság 2009. február 4. napján kihirdetett 2.B.225/2008/8. számú ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 10.000,- (tízezer) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a pótmagánvádló képviselője részére kell a vádlottnak megfizetnie.

I N D O K O L Á S :

A Keszthelyi Városi Bíróság 2009. február 4. napján kihirdetett 2.B.225/2008/8. számú pótmagánvád alapján indult büntetőügyében vádlottat bűnösnek mondta ki csalás bűntettében, ezért őt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésül 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a büntetőeljárás során felmerült 150.360,- Ft bűnügyi költségből 126.360,- Ft-ot a Magyar Állam javára, 24.000,- Ft-ot pedig a pótmagánvádló képviselője kezéhez fizessen meg.

A pótmagánvádló polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.

Az ítéletet a pótmagánvádló tudomásul vette, ellene a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, amelyet a megyei bírósághoz címzetten írásban is megindokoltak, elsődlegesen a vádlott felmentését kérték bűncselekmény hiányában, másodlagosan az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását eljárási hiba miatt.

A fellebbezés mellékleteként a vádlott és védője csatolták AB igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő igazságügyi könyvszakértői véleményét, amelyet a megyei bíróság okiratként kezelt.

A megyei bíróság eljuttatta a vádlott és védelem által csatolt vélemény az ügyben igazságügyi szakértőként eljáró szakértő höz, aki a véleményre észrevételt tett, szakértői véleményét fenntartotta.

A fellebbezés kézbesítését követően a pótmagánvádló jogi képviselője beadványában az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, kifejtve, miért nem ért egyet a vádlotti és védői fellebbezésben foglaltakkal.

A Zala Megyei Bíróságon megtartott nyilvános ülésen a vádlott és védője, illetve a pótmagánvádló addigi álláspontjaikat fenntartották.

A benyújtott fellebbezés alapján a megyei bíróság a Be.348.§ (1) bekezdése szerint a városi bíróság ítéletét és azt megelőző eljárását felülbírálta, ennek során megállapította, hogy a városi bíróság a Büntetőeljárási törvény szabályait megtartotta, azonban az első fokú bíróság ítélete csekély mértékben, de a Be.351.§ (2) bekezdés d./ pontjában írt megalapozatlansági hibában szenved, a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett a városi bíróság. Ez a hiba azonban olyan csekély mértékű, hogy a Be.352.§ (1) bekezdés a./ pontja alapján a rendelkezésre álló iratok tartalma szerint korrigálható.

Ezért a megyei bíróság a városi bíróság által megállapított tényállást az alábbiakban módosítja: a vádlott a cselekményével ok-okozati összefüggésben a sértettnek 13,6 millió forintot meghaladó, de 17 millió forintot el nem érő kárt okozott, amely nem térült meg.

-- . -- . --

Az első fokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával teljeskörű bizonyítási eljárást folytatott le a tényállás felderítése a vádlott büntetőjogi felelősségének tisztázása érdekében. Indokolási kötelezettségnek maradéktalanul eleget téve döntésének részletes ténybeli és jogi indokát adta. A pótmagánvád tárgyát képező bűncselekményt illetően valamennyi beszerezhető bizonyítékot feltárt, azokat megfelelően vetette össze és értékelte.

Vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését tagadta.

A vádlottat a nyomozati szakban gyanúsítottként nem hallgatták ki, csupán tanúként, a bírósági tárgyaláson vallomást nem tett.

A védelem fellebbezése szerint a tanúvallomás értékelésekor a városi bíróság eljárási szabályt sértett, mivel: "a tanúvallomás csak akkor olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozta, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a Be.85.§ (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik".

A megyei bíróság nem fogadta el a védelem érvelését.

A rendelkezésre álló jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy vádlottat tanúként történő első meghallgatásakor figyelmeztette a hatóság arra, hogy nem köteles önmagát bűncselekménnyel vádolni. pótmagánvádló tanúval történő szembesítéskor ez nem történt meg, azonban a büntetőeljárásban több évtizede kikristályosodott és elfogadott az a gyakorlat, hogy az azonos eljárási szakban (nyomozás, bírósági eljárás) csupán az első meghallgatáskor szükséges a tanú, vagy vádlott figyelmeztetése az önvád megtagadásárra.

Nem megalapozott a védelemnek a tanúként tett vallomás felolvasásával kapcsolatos hatályon kívül helyezési indítványa abból az okból sem, hogy az első fokon eljáró bíróság figyelmeztette a vádlottat a Be.85.§ (3) bekezdésében rögzített önvádra kötelezés tilalmára, ezt követően a vádlott és védő hozzájárult a vallomás felolvasásához.

A Be.291.§ (2) bekezdése szerint ha a vádlott indítványozza a korábbi tanúként tett vallomásának felolvasását, akkor nem szükséges az, hogy a korábbi tanúkihallgatása során megtörténjen a 85.§ (3) bekezdés szerinti figyelmeztetés.

Ezért a vádlott és védőjének a fellebbezése, amely arra alapult, hogy a megyei bíróság abszolút szabálysértés miatt helyezze hatályon kívül az első fokú bíróság ítéletét, alaptalan, arra törvényes mód nincs.