1117/1995. (XII. 1.) Korm. határozat

a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését, a munkanélküliségük megelőzését, kezelését célzó feladatokról

A Kormány megtárgyalta a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését, a munkanélküliségük megelőzését, kezelését célzó feladatokról szóló előterjesztést, és a következő határozatot hozta:

1. Egyetért a fiatalok foglalkoztatási problémáinak csökkentése érdekében kidolgozott, mellékelt cselekvési programban meghatározott feladatokkal.

2. Felhívja az érintett minisztereket, hogy a cselekvési program végrehajtása érdekében - az előírt határidőig - tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

3. Ismételten át kell tekinteni és előterjesztést kell készíteni a Kormány részére a fiatalok munkaerőpiaci helyzetéről a hosszú távú munkaerő-prognózisok és az oktatási rendszer változásának tükrében, a foglalkoztatásuk elősegítéséről, illetve munkanélküliségük megelőzésének eszközeiről, valamint a cselekvési program tapasztalatairól.

Melléklet az 1117/1995. (XII. 1.) Korm. határozathoz

Cselekvési program

I. A fiatalok munkaerőpiaci helyzetének megismerését célzó feladatok

A fiatalok munkaerőpiaci helyzetét jellemző tendenciák feltárása, a kormányzati intézkedések megalapozása érdekében

- folytatni kell a regisztrált munkanélküli fiatalok, illetve a regisztrációból kikerülők helyzetének alakulására vonatkozó vizsgálatot;

- meg kell vizsgálni az iskolából kikerültek elhelyezkedési körülményeit és képzettségi szerkezetüket az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) elrendelt adatgyűjtés alapján;

- évenként külön elemzést kell készíteni a fiatalok munkaerőpiaci helyzetéről a KSH munkaerő-felvételének kiegészítő adatfelvétele alapján;

II. A meglévő intézmények és eszközök működésének módosítását célzó feladatok

1. Az I. pontban elvégzett vizsgálatok eredményét nyilvánosságra kell hozni, összefoglalóan értékelni és javaslatot tenni a teendőkre.

2. Ki kell dolgozni az iskolák, megyei pedagógiai intézetek, a regionális munkaerő-fejlesztő és -átképző központok és a megyei munkaügyi központok együttműködésére vonatkozó koncepciót és a finanszírozási feltételeket annak érdekében, hogy javuljon a fiatalok pályaválasztást segítő munkaerőpiaci tájékoztatása.

3. Növelni kell az ifjúsági információs és tanácsadó irodák hálózatának szerepét a pályaorientációs tanácsadásban és a munkaközvetítésben, ezen belül különösen az alkalmi (helyettesítési, szezonális stb.) és diákmunka lehetőségek feltárásában és közvetítésében.

4. A már kidolgozott, illetve kidolgozás alatt lévő szakképzési programokba be kell építeni az alapvető munkaerőpiaci ismeretek és álláskeresési technikák oktatását.

5. Növelni kell az iskolarendszerből kilépők iskolázottságát, a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget szerzők arányát.

6. Az alapiskolai végzettség nélküli fiatalok részére az általános iskola elvégzését lehetővé tevő szakképzést is biztosító programokat kell indítani.

7. Fel kell tárni azokat a foglalkoztatási területeket, amelyek keretében különösen az érettségizett fiatalok szociális, kulturális, egészségügyi, településfejlesztési, közlekedés- és hírközlés-szolgáltatási munkálatokkal, idegenforgalmi feladatokkal foglalkoztathatók.

8. Meg kell vizsgálni központi program indításának lehetőségét a családsegítő hálózat és más, szociális segítő intézmények és nonprofit szervezetek fokozottabb bevonására a fiatalok, elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek bővítése céljából.

III. Új intézmények, eszközök bevezetését célzó feladatok

1. Ki kell dolgozni a foglalkoztatási törvény módosításával megszűnő pályakezdő munkanélküli segélyt felváltó aktív munkaerőpiaci támogatásokról szóló kormányrendeletet.

2. Meg kell vizsgálni a szakképzés utáni foglalkoztatás alternatív támogatásának lehetőségét.

3. Ki kell dolgozni az érettségi utáni iskolarendszerű (post-secondary) képzési formákat és az intézmények támogatási rendszerét.

4. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek bővítése érdekében a kísérleti jellegű képzési lehetőség kereteit meg kell teremteni számukra.

5. A büntetésüket töltő fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javítása érdekében a már működő nemzetközi programra építve bővíteni kell a kísérleti jellegű képzési lehetőségeket.

IV. Együttműködés a nem-kormányzati szervekkel

1. A munkaügyi miniszter kérje fel a megyei munkaügyi tanácsokat, hogy - a családsegítő központok, a pedagógiai intézetek, valamint az ifjúsággal foglalkozó nonprofit szervezetek, egyházak bevonásával - tekintsék át az ifjúsági munkanélküliség helyzetét, és határozzák meg a területükön szükséges további tennivalókat.

2. A Kormány felkéri a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt, tegyen arra javaslatot, milyen szerepet tud vállalni a fiatalok munkaerőpiaci integrációjának érdekében a bentlakásos képzések, a hátrányos helyzetű és fogyatékos fiatalok szakmai habilitációja, valamint a speciális szolgáltatások területén.

V. Nemzetközi kapcsolatok

A fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelését célzó feladatok kialakításánál, feltételeinek megteremtésénél törekedni kell arra, hogy több országgal létesítsünk gyakornoki cseremegállapodást, és szélesítsük a nemzetközileg elismert szakmák körét, továbbá fokozzuk a bilaterális és multilaterális kapcsolatok révén nyerhető támogatásokat.

VI. A fiatalok tájékoztatása

A helyi és az országos tömegkommunikációs eszközök bevonásával országos kampányt kell kezdeni, és rendszeres tájékoztatást kell nyújtani az ifjúsági munkanélküliségről és a kormányzati cselekvési program megvalósításáról.

VII. A program koordinációja

A program végrehajtásának irányításával, koordinálásával kapcsolatos feladatokat a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács lássa el.