A Győri Ítélőtábla Bf.75/2014/8. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 132. §, 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 388. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 41. §, 43. §, 61. §, 92. §, 160. §] Bírók: Kovács Tamás, Miklós Mária, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.75/2014/8. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2014. évi november hó 4. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Tatabányai Törvényszék 2014. május hó 6. napján kelt 4.B.292/2013/22. számú ítéletét megváltoztatja, a vádlott terhére rótt cselekményt a 2012. évi C. törvény, a továbbiakban a Btk.160.§. /1/ és /2/ bekezdés d./ és f./ pontja szerinti emberölés bűntettének minősíti.

Ezért a vádlottal szemben az első fokú bírság által megállapított büntetést tekinti kiszabottnak.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban 10.160.- /Tízezer-egyszázhatvan/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott köteles felhívásra megfizetni.

I n d o k o l á s :

A Tatabányai Törvényszék 2013. szeptember 17., 2013. december 3. , 2014. február 27., és 2014. május 6. napján tartott nyilvános tárgyalások alapján, az utóbbi napon hozott 4.B.292/2013/22. számú ítéletével a 2012. október 19. napjától őrizetben, 2012. október 21. napjától 2013. április 17. napjáig előzetes letartóztatásban, majd 2013. június 7. napjáig ideiglenes kényszergyógykezelés alatt állt, azóta előzetes letartóztatásban lévő

vádlottat az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében (Btk.166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d., f. pont).

Ezért fegyházban végrehajtandó, életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A feltételes szabadság legkorábbi időpontját 35 évben állapította meg.

Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról a szabadságvesztés büntetésbe.

Az elkövetés eszközeként használt és a Tatabányai Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.296/2013. szám alatt bevételezett 18. sorszám alatti bozótvágó kés, a 68. sorszám alatti vasnyelű kalapács elkobzását elrendelte. A további bűnjelek lefoglalását megszűntette és a nyomhordozók megsemmisítését elrendelte, illetve megállapította, hogy a nyomozati iratok részét képezik a lefoglalt CD lemezek és papírlap, M.T. részére elrendelte a 9. sorszám alatti kulcsnak, a 34. szám alatti mérlegnek, 38. szám alatti mobiltelefonnak, a 45. szám alatti számítógépnek, a 64, 65. sorszám alatti pénztárcáknak a kiadását. Az eljárás során felmerült 1.556.731,- Ft bűnügyi költség megfizetésére a vádlottat kötelezte.

Az ítélet ellen a kihirdetésekor az ügyész, a vádlott terhére súlyosítás, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A beadványában írt indokok szerint a vádlott terhén jelentkező súlyosító körülmények száma és nyomatéka a javára figyelembe enyhítő tényezőkkel szemben túlsúlyban állnak. Az enyhítő körülményként értékelt büntetlen előélet a vádlott fiatal felnőtt korára tekintettel, nem enyhítő tényező, a beismerő vallomása és a megbánása pedig kisebb nyomatékkal vehető figyelembe a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel. Ugyanakkor a vádlott motiválatlanul követte el a bűncselekményt és nem mérhető fel, hogy szabadulása esetén az őt érő frusztráló hatásokra hogyan fog reagálni. A cselekménye a társadalom széles körében megrökönyödést váltott ki, a speciális és generális prevenció érdekében ezért vele szemben tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabása indokolt.

A vádlott enyhítésért, védője felmentésért és kényszergyógykezelés elrendelése érdekében fellebbezett.

Vádlott fellebbezésének indokolását a másodfokú eljárásban 7. sorszám alatt terjesztette elő és kérte, hogy a beszámítási képessége tekintetében a szakértői megállapítások közül ránézve a legkedvezőbbet, de legalább az ETT Igazságügyi Szakértői Testülete eseti bizottságának véleménye helyett, a győri szakértői páros szakvéleményét fogadja el az ítélőtábla.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.189/2014/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést indokainál fogva fenntartotta és indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből a vádlott kizárását a Btk. 47/A. § (1) bekezdés II. fordulata alapján. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

Az átiratban kiemelésre került, hogy a törvényszék a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást és megalapozott tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségét teljesítette. A vádlott bűnösségére levont következtetése és a cselekmény jogi minősítése törvényes. A vádlottal szemben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés alkalmazását az embertelen, könyörtelen, szinte kivégzésszerű, brutális elkövetési mód miatt tartotta indokoltnak. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem alaptalan.

A Győri Ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban írt indítványt fenntartotta és új indítványként az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény ( a továbbiakban: új Btk. ) alkalmazását indítványozta.

Az elkövetéskor hatályos Btk. 47/A. § (2) bekezdése alapján - ha ezt a bíróság nem zárja ki - legalább 20 év eltelte után bocsátható az elítélt feltételes szabadságra, de az el nem évülő bűncselekmények esetén ezt 30 évben határozza meg. Az új Btk. rendelkezése szerint minimum 25, legfeljebb 40 év eltelte után nyílhat meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, tehát emiatt indítványozta az alkalmazását.

A fellebbviteli főügyészség képviselője nyilatkozatában kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság az iratokat a 6 hónapos felülvizsgálatra nem terjesztette fel, egyebekben az eljárása törvényes volt. A tényállás nem iratellenes, felderített, megalapozott, megindokolta az elsőfokú bíróság, hogy a tényállást miért a vádlott beismerésére alapította, melyet a boncjegyzőkönyv, a szakértői vélemények, tanúvallomások alátámasztottak. A vádlott elmeállapotára nézve, helytállóan fogadta el az ETT. Igazságügyi Szakértői Testület kijelölt eseti bizottságának véleményét. Fenntartotta, hogy a vádlottnak a feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárását a családtagjai sérelmére elkövetett bűncselekmény többszörös minősülése és az elkövetés brutális módja indokolja.

A vádlott védője a nyilvános ülésen a felmentésért bejelentett fellebbezést nem tartotta fenn, ehelyett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének enyhítését, a legkorábbi időpontjának 20 évben történő megállapítását indítványozta.

Perbeszédében a tényállásban rögzítetteket, védence bűnösségének megállapítását, a cselekmény minősítését nem vitatta.