32004R0990[1]

A Tanács 990/2004/EK rendelete (2004. május 17.) az Oroszországból származó egyes szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 151/2003/EK rendelet módosításáról

A TANÁCS 990/2004/EK RENDELETE

(2004. május 17.)

az Oroszországból származó egyes szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 151/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1), (az "alaprendelet"), és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Előző vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1) A 303/96/ESZAK határozattal (2) a Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó egyes szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára (a továbbiakban: "az eredeti vizsgálat"). A kivetett dömpingellenes vám 40,1 % volt. Az e behozatallal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalást ugyanezzel a bizottsági határozattal fogadták el.

(2) A szemcseorientált elektromos lemezek közösségi iparága nevében az Európai Vas- és Acélipari Szövetség (Eurofer) által benyújtott kérelmet követően, a 2277/96/ESZAK bizottsági határozat (3) (a továbbiakban: "alaphatározat") 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a Bizottság a megszűnés felülvizsgálatát kezdeményezte. Ugyanakkor a Bizottság saját kezdeményezésére, az alaphatározat 11. cikke (3) bekezdésével összhangban vizsgálatot indított annak érdekében, hogy megvizsgálja az intézkedések formájának megfelelőségét (4).

(3) Mivel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002. július 23-án lejárt, a Tanács a 963/2002/EK rendelettel (5) úgy határozott, hogy az alaphatározat szerint megindított és az említett napon még mindig hatályban lévő dömpingellenes eljárást folytatni kell, és arra 2002. július 24-től az alaprendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ehhez hasonlóan az összes folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálaton alapuló dömpingellenes intézkedésre 2002. július 24-én kezdődő hatállyal az alaprendelet rendelkezései irányadóak.

(4) A (2) preambulumbekezdésben említett megszűnésre vonatkozó felülvizsgálatot követően, a Tanács a 151/2003/EK rendelettel (6) 2003. januárjában megerősítette a 303/96/ESZAK bizottsági határozatban elrendelt végleges dömpingellenes vám kivetését. Az intézkedések formájára korlátozott időközi felülvizsgálat azonban a lejáratra vonatkozó felülvizsgálat következtetéseinek levonásáig nyitott maradt.

2. A felülvizsgálatok alapjai

2.1. A dömpingre korlátozott időközi felülvizsgálatok

(5) A Bizottsághoz két, a 963/2002/EK tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdése szerinti részleges, időközi felülvizsgálat iránti kérelme érkezett, amelyekre az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően járt el.

(6) A kérelmeket az OOO VIZ - STAL (VIZ STAL) és a Novolipetsk Iron and Steel Corporation ("NLMK") (VIZ STAL és NLMK, a továbbiakban: a kérelmezők) - mindketten oroszországi exportáló gyártók - nyújtották be. Mindkét kérelmet azzal indokolták, hogy a kérelmezők teljesítették a piacgazdasági jogállás biztosításához szükséges követelményeket, és hogy dömpingkülönbözeteik jelentősen csökkentek. Ennek megfelelően, azt állították, hogy az intézkedések - a dömping ellensúlyozásának.

(7) A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, a rendelkezésre álló bizonyítékokat az időközi felülvizsgálat megkezdéséhez elegendőnek ítélve, közlemény útján, a Bizottság 2002. augusztusában az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot kezdeményezett a VIZ STAL-ra vonatkozóan (7), valamint ezt követően 2002. októberében az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatot kezdeményezett az NLMK-ra vonatkozóan (8). Mindkét felülvizsgálat a dömping vizsgálatára korlátozódott.

(8) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőket, valamint az exportáló ország képviselőit az időközi felülvizsgálat megindításáról, és az érintett feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló közleményben kitűzött határidőkön belül írásban tegyék meg észrevételeiket és meghallgatást kérjenek.

(9) A kérelmezők írásban tették meg észrevételeiket. Az ilyen irányú kérést benyújtó felek a meghallgatásra lehetőséget kaptak.

(10) A Bizottság a kérelmezőknek, továbbá egy velük kapcsolatban lévő közösségi importőrnek kérdőívet küldött, amelyre azok a megindítási értesítésben kitűzött határidőn belül válaszoltak.

(11) Továbbá, a Bizottság, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése szerint, piacgazdasági jogállás iránti formanyomtatványt küldött mindkét kérelmezőnek.

(12) A Bizottság megkeresett és ellenőrzött valamennyi, a dömping meghatározásához szükségesnek ítélt adatot. A Bizottság a következő társaságok telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:

Exportáló termelők Oroszországban:

- VIZ STAL, Jekatyerinburg

- NLMK, Lipetszk

(a VIZ STAL-lal) kapcsolatban álló importőrök

- Duferco Commerciale S.p.A., Genova

A dömping vizsgálata a 2001. július 1. és 2002. június 30. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak).

2.2. Az intézkedések formájára korlátozott időközi felülvizsgálat

(13) A fenti (2) preambulumbekezdésben már említettek szerint, a Bizottság saját kezdeményezésére időközi felülvizsgálatot indított annak érdekében, hogy megvizsgálja a hatályban lévő intézkedések formájának megfelelőségét ("ex-officio felülvizsgálat") E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a kötelezettségvállalás ellenőrzése során végrehajtási problémák merültek fel, amelyek következményekkel járnak az intézkedések jogorvoslati hatására . Ezen eljárás megindítására és a felülvizsgálati eljárás egy részére a megszűnés felülvizsgálatával egyidejűleg került sor, amelyek következménye a hatályos intézkedések a 151/2003/EK tanácsi rendelettel történő elrendelése lett. A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a közösségi iparágat, az importőröket, az ismert érintett szállítókat és felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit mindkét felülvizsgálat megindításáról, és az érintett feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy a megindítási értesítésben kitűzött határidőkön belül írásban tegyék meg észrevételeiket és meghallgatást kérjenek.

(14) A 151/2003/EK rendelet (6) preambulumbekezdésében említettek szerint a fent említett vizsgálatok folyamán a Bizottsághoz két kérelem érkezett az érintettexportáló gyártóktól, név szerint a VIZ STAL-tól és NLMK-tól, a dömpingre korlátozott időközi felülvizsgálat megindítása iránt az ezen rendelet (6) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint. Mivel mindkét felülvizsgálatban a dömping olyan különböző vonatkozásait kellett vizsgálni, amelyek befolyásolhatják az ex-officio felülvizsgálat alá tartozó intézkedések mértékét, ezért célszerűnek látszott ezen felülvizsgálatnak a dömpingre korlátozott időközi felülvizsgálattal való együttes lezárása, az érintett exportáló gyártók esetlegesen megváltozott gazdasági körülményeinek figyelembevétele érdekében.

2. 3 Közös következtetés

(15) Mivel mindhárom felülvizsgálat ugyanarra a dömpingellenes intézkedésre vonatkozott, ezért egyidejűleg történő lezárásuk - a hatékony ügyintézésre tekintettel - célszerűnek látszott.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(16) Az érintett termék ugyanaz, mint a kiindulási vizsgálatban, azaz az Oroszországból származó, a 7225 11 00 és 7226 11 00 KN-kód alá tartozó (2004.1.1-je óta új KN kód), szemcseorientált, hidegen hengerelt, szilícium-elektromos acélból készült, 500 mm-nél vastagabb lemezek és szalagok (a továbbiakban: szemcseorientált elektromos lemezek vagy az érintett termék). Ezt a terméket olyan elektromágneses készülékekhez és berendezésekhez használják, mint az erőátviteli transzformátorok és elosztótranszformátorok.

(17) A szemcseorientált elektromos lemezek meglehetősen bonyolult előállítási folyamata során a szemcseszerkezetet egységesen a lemez vagy a szalag hengerelésének irányában egyengetik annak érdekében, hogy különösen jó mágneses térerősséget alakítsanak ki. A szóban forgó terméknek meg kell felelnie a mágneses indukcióval, az összerakási tényezővel és az átmágnesezési veszteség elfogadható legmagasabb szintjével kapcsolatos előírásoknak. A termék mindkét oldalát rendszerint vékony szigetelőbevonattal látják el.

2. Hasonló termék

(18) Megállapítást nyert, hogy az Oroszországban gyártott és eladott szemcseorientált elektromos lemezek ugyanolyan fizikai és technikai alaptulajdonságokkal rendelkeznek, mint az Oroszországban gyártott és a Közösségbe exportált szemcseorientált elektromos lemezek. Ezért ezeket hasonló terméknek tekintették az alaprendelet 1. cikk (4) bekezdésének értelmében.

C. A DÖMPINGRE KORLÁTOZOTT IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLATOK

1. Előzetes megjegyzések

(19) Az 1972/2002/EK rendelettel (9) a Tanács elismerte, hogy az alaprendelet 2. cikk (1)-(6) bekezdéseinek intézkedéseivel, és az alaprendelet ennek megfelelően történő módosításával összhangban célszerű az orosz exportőrök és gyártók részére történő rendes érték meghatározásának lehetővé tétele. Az 1972/2002/EK rendelet 2. cikkével összhangban azonban ezt a módosítást kizárólag az ugyanezen rendelet hatálybalépése után, azaz a 2002. november 8-át követően megindított vizsgálatokra kell alkalmazni. Következésképpen, mivel mindkét, a kérelmezők által kérelmezett időközi felülvizsgálat ezen időpontot megelőzően indult meg, így az említett módosítás a jelenlegi vizsgálatokra nem alkalmazható. E tekintetben minden, az alaprendeletre való további hivatkozás a fent említett módosítást megelőzően hatályos rendeletre vonatkozik.

(20) Az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint a rendes értéket kizárólag abban az esetben kell az említett cikk (1)-(6) bekezdésével összhangban megállapítani, ha a kérelmezők bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdése c) pontjában megállapított követelményeknek, azaz az érintett hasonló termék gyártása és eladása tekintetében esetükben a piacgazdasági feltételek érvényesülnek.

2. Piacgazdasági jogállás (PGS)

(21) A piacgazdasági jogállást igénylő formanyomtatványt mindkét kérelmező a kezdeményezési értesítésben kitűzött határidőn belül nyújtotta be.

(22) A vizsgálat mindkét kérelmező tekintetében kimutatta, hogy az árakra, költségekre és ráfordításokra vonatkozó döntéseket a piac jelzéseire reagálva, meghatározó állami befolyás nélkül hozták meg, és a nagyobb befektetések költségei a piaci értékeket tükrözték. A társaságok egyetlen átlátható számviteli nyilvántartással rendelkeznek, amelyet a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban független könyvvizsgálatnak vetettek alá; minden célra ezt használták fel. A termelési költségeket és a kérelmezők pénzügyi helyzetét nem érintették az előző, nem piacgazdasági rendszerből fakadó jelentős torzulások. A mindkét társaság működéséhez szükséges jogbiztonságot és stabilitást a vonatkozó csőd- és tulajdonjogi jogszabályok szavatolták. Végül, az árfolyamok átalakítása a piaci árfolyamon történt. A fentiek alapján megállapításra került, hogy az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának követelményei teljesültek.

(23) A Bizottság tájékoztatta a kérelmezőket és a közösségi iparágat a fenti megállapításokról, és számukra biztosította az észrevételek megtételének lehetőségét. Az érdekelt felek részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a piacgazdasági jogállást mindkét kérelmezőnek biztosítani kell.

3. NLMK

(24) E kérelmező kérelmezte ugyan a jelenlegi időközi felülvizsgálat megindítását, ezt követően azonban nem szolgáltatott a Bizottságnak a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges információt. Különösen a helyszíni vizsgálat során a termelési költségek nem voltak ellenőrizhetők. Továbbá, a kérdőívben szolgáltatott adatokat nem támasztotta alá elegendő bizonyíték és a szükséges információhoz való hozzáférés nem volt engedélyezett. Néhány esetben az NLMK félrevezető információt szolgáltatott. Az NLMK állítása alapján például a termelési költségek a valós értéknél megközelítőleg 50 %-kal alacsonyabb szinten kerültek megállapításra a 2001. pénzügyi évre vonatkozó kérdőívben, amely pénzügyi év hat hónappal átfedte a vizsgálati időszakot. A társaság ténylegesen nem bizonyította, illetve igazolta a kérdőívben feltüntetett termelési költségei valódiságát. Ilyen körülmények között, a kérdőív megfelelő ellenőrzésére nem kerülhetett sor, az abban feltüntetett számadatokat megbízhatatlannak tekintették.

(25) Az NLMK-t tájékoztatták arról, hogy az adott információ nem volt ellenőrizhető és ezért az nem volt használható. A kérelmező lehetőséget kapott további magyarázatok adására. Továbbá a kérelmező lehetőséget kapott az ez ügyben történő meghallgatásra. Az NLMK azonban nem adott kielégítő magyarázatot a meghatározott határidőn belül.

(26) Az NLMK így - különösen az árak ellenőrzésére vonatkozóan - elismerte a problémákat, kérelmezte azonban, hogy egy hasonló termékre vonatkozó másik adatgyűjtési vizsgálat adatait használják fel a termelési költségeinek meghatározása céljából. Az NLMK hivatkozott a 2002. májusában megindított, az egyes szemcseorientált, 500 mm-t meg nem haladó vastagságú, többek között, Oroszországból származó elektromos lemezek és szalagok (laposan hengerelt termékek) behozatala elleni dömpingellenes vizsgálatra (10) (a továbbiakban: kisméretű szemcseorientált elektromos lemezek). Az NLMK is e vizsgálat tárgya volt, és a kérdőívet megválaszolta. Ennek megfelelően álláspontja szerint az azon eljárás keretében benyújtott, a termelési költségekre vonatkozó információt, jelenlegi felülvizsgálatban fel kellene használni a költségek meghatározására. Az NLMK szerint, a két termék, azaz a kisméretű szemcseorientált elektromos lemezek és az érintett termék hasonlósága következtében a költségek gyakorlatilag azonosak.

(27) A szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó vizsgálatok és a jelenlegi időközi felülvizsgálat tárgyát azonban különböző termékek képezik, és azok eltérő vizsgálati időszakokat fedtek le. Mindazonáltal, még ha ezen két termék előállítási költségei mindkét vizsgálatban gyakorlatilag meg is egyeznének - amely nem került megállapításra - hangsúlyozni kell, hogy a különböző időszakokhoz tartozó árak és költségek nem szükségszerűen összehasonlíthatók. Továbbá, a kisméretű szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó vizsgálat, a közösségi iparág panasza visszavonása következtében 2003. februárjában befejeződött (11). Ezért olyan végleges következtetésre vagy megállapításra nem került sor, amely ebben a felülvizsgálatban felhasználható lett volna. Következésképpen megállapították, hogy a kisméretű szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó vizsgálat során gyűjtött információk nem nyújtanak megfelelő alapot a rendes értéknek a jelenlegi felülvizsgálatban történő meghatározására. Az NLMK kérelmét ezért el kellett utasítani.

(28) A közzétételt követően az NLMK azt állította, hogy hátrányos megkülönböztetést szenvedett a VIZ STAL-lal szemben, valamint, hogy költségeit az alternatív források alapján kellett volna meghatározni, és nem kellett volna a felülvizsgálati kérelmet teljes egészében elutasítani. Az NLMK álláspontja szerint a VIZ STAL vagy a közösségi iparág költségeit kellett volna felhasználni.

(29) Ez az érv nem volt megalapozott. Az NLMK esetével ellentétben a VIZ STAL kérdőívre adott válaszai teljes egészében ellenőrizhetőek voltak és a helyesbítésekre a VIZ STAL saját ellenőrzött adatai alapján került sor (lásd a (40) és (56) preambulumbekezdéseket). Azok az esetek, ahol a VIZ STAL által megadott adatokat más forrásokból származó információ váltotta fel, ezek nem az ellenőrizetlen adatok, hanem az alábbi (41)-(49) és (57)-(60) preambulumbekezdésekben ismertetett okok következményei voltak.

(30) Szintén meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az érintett exportáló gyártó egyéni körülményei jelentősen megváltoztak-e. Az időközi felülvizsgálatot a Bizottság az NLMK kérelme alapján indították. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy ellentmondás áll fenn az egyéni körülmények megváltozására vonatkozó állítás, majd - ennek megállapíthatatlansága esetén - annak követelése között, hogy más társaságok adatai alapján kerüljön sor ennek megállapítására. A költségek és a rendes érték meghatározása lényeges elem egy társaság dömping tekintetében történő egyéni körülményeinek meghatározása során és ilyen körülmények között ezeknek az adatoknak a teljes kicserélése értelmetlen eredményre vezetne.

(31) A fentiek eredményeként adódóan a társaság nem tudott bizonyítékot nyújtani arra vonatkozólag, hogy az eredeti vizsgálat során meghatározott dömpingkülönbözetre vonatkozó körülmények az állítottak szerint megváltoztak. Ezért az NLMK-ra vonatkozó időközi felülvizsgálatot meg kell szüntetni és az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingellenes különbözetet, azaz a 40,1 %-ot kell fenntartani.

(32) Ezen az alapon, a dömpingkülönbözet a CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezve:

4. VIZ STAL

4.1. Dömping

a) Rendes érték

(33) A VIZ STAL tekintetében először azt kellett megállapítani, hogy a hasonló termék teljes hazai értékesítése az érintett termék Közösségbe történő teljes exportértékesítésével összehasonlítva reprezentatívnak tekinthető-e. Az alaprendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében, és mivel a VIZ STAL teljes hazai értékesítésének mértéke 5 %-kal meghaladta Közösségbe történő teljes exportértékesítését.

(34) Ezt követően azonosításra kerültek a kérelmező által belföldön értékesített kisméretű szemcseorientált elektromos lemezek olyan típusai, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak a Közösség területére exportra értékesített típusokkal.

(35) Minden egyes, a kérelmező által a hazai piacon értékesített olyan típusra vonatkozólag, amely közvetlenül összehasonlítható volt a Közösségbe történő exportra értékesített típussal, megállapításra került, hogy az alaprendelet 2. cikk (2) bekezdése alkalmazásában a hazai eladás kellőképpen reprezentatív-e. A szemcseorientált elektromos lemezek egy sajátos típusának hazai eladását a Bizottság abban az esetben tekintette kellőképpen reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszak során, az e típusra vonatkozó teljes hazai eladás mennyisége a Közösségbe történő exportra értékesített szemcseorientált elektromos lemezek hasonló típusa eladási mennyiségének legalább 5 %-át tette ki.

(36) Az alaprendelet 2. cikk (3) és (4) bekezdése alapján annak vizsgálatára is sor került, hogy mennyiben lehet az egyes terméktípus hazai eladását normál kereskedelmi forgalomban létrejött ügyletnek tekinteni, megállapítva a kérdéses típus független vevők felé történő nyereséges értékesítésének arányát. A hazai eladás olyan esetben volt nyereségesnek tekinthető, amikor a nettó eladási érték az érintett típus kiszámított termelési költségével megegyezett vagy azt meghaladta (a továbbiakban: nyereséges értékesítés). Olyan esetekben, amikor a termelési költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron értékesített terméktípus mennyisége az említett típus teljes eladott mennyiségének több mint 80 %-át tette ki, és mivel a súlyozott átlagár magasabb volt, mint a termelési költség súlyozott átlaga, a rendes érték a hazai piac tényleges árai alapján került meghatározásra, és a vizsgálati időszak folyamán az összes hazai eladás (akár nyereséges volt, akár nem) súlyozott átlagáraként került kiszámításra. Ha egy terméktípus nyereséges értékesítésének mennyisége legfeljebb 80 %-ot képviselt, de ugyanennek a típusnak a teljes értékesítési mennyisége legalább 10 % volt, a rendes érték a hazai piac tényleges árán alapult és kiszámítása kizárólag a nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként történt.

(37) Olyan esetekben, amikor egy típus nyereséges értékesítésének mennyisége a hazai piacon történt teljes eladási mennyiségnek legfeljebb 10 %-a volt, úgy tekintették, hogy ez a típus a rendes érték meghatározása tekintetében nem jelent megfelelő alapot, mivel a hazai árhoz képest nem került elegendő mennyiségben értékesítésre.

(38) Ezek alapján azt is megállapították, hogy az érintett termék teljes belföldi értékesítése nem az alaprendelet 2. cikk (1) bekezdésének megfelelő rendes kereskedelmi forgalomban történt.

(39) Minden olyan esetben, amikor egy bizonyos típus hazai árát a normális érték meghatározására nem lehetett felhasználni, a normális értéket vélelmezni kellett. Ezért meg kellett vizsgálni, hogy a származási országbeli termelési költséget, vagy a származási országbeli más gyártóknak hazai árait az alaprendelet 2. cikke (1) és (3) bekezdéseinek megfelelően fel lehet-e alapként használni a rendes érték kiszámítása érdekében.

(40) A VIZ STAL által jelentett érintett termék termelési költségeit az érintett termék különböző típusai gyártásának eltérő költségeit figyelembe véve helyesbíteni kellett. Megállapításra került, hogy bizonyos terméksajátosságok valóban hatást gyakoroltak egyes terméktípus költségeire és áraira. Ezért a VIZ STAL által benyújtott, a termelési költségre vonatkozó adatokat ilyen formában nem lehetett felhasználni és a rendelkezésre álló adatok alapján kellett következtetésekre jutni. Egyéb, ésszerűbb módszer hiányában a Bizottság úgy tekintette, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek különböző típusaira vonatkozó előállítási költségbeli különbségeknek e típusok értékesítési árainak különbségével azonos arányban kell állnia. Ezért, az előállított szemcseorientált elektromos lemezek minden egyes típusának költségét összesítették a szemcseorientált elektromos lemezek egy bizonyos típusának átlagos hazai értékesítési árának és az összes típus átlagos és teljes hazai értékesítési árának különbsége alapján.

(41) Meg kell jegyezni továbbá, hogy a VIZ STAL hosszútávú megállapodást kötött a nyersanyag-beszállítójával, amely a vizsgálati időszak alatt hatályban maradt. Az ezen beszállítótól vásárolt nyersanyag a melegen hengerelt szalag volt (a továbbiakban: MHS). Ezen megállapodással összhangban, a vizsgálati időszak során a beszállító kizárólagos joggal rendelkezett ezen exportáló gyártó nyersanyaggal való ellátására. A beszállító az exportáló gyártó leírása szerinti méretre szabott MHS-t állított elő. Az exportáló gyártó köteles volt a beszállítója teljes MHS készletét megvásárolni, akkor is, ha az az előírt szabványnak nem felel meg. A vételi árat egy bizonyos szinten, a beszállított nyersanyag minőségére való tekintet nélkül előre meghatározták és szavatolták. Megállapításra került továbbá, hogy az érintett exportáló gyártó által alkalmazott technikusok a beszállító üzemeiben rendszeres minőségi ellenőrzéseket tartottak.

(42) A vizsgálat nem tárt ugyan fel semmilyen közvetlen részvényesi vagy ellenőrzési kapcsolatot a két társaság között, a vizsgálat alatt megszerzett információ alapján megállapították azonban, hogy az érintett exportáló gyártó és beszállítója között fennálló kapcsolat különösen erős. A VIZ STAL és beszállítója közötti viszony nem korlátozódott magára az értékesítésre, hanem túllépett az egyszerű adásvétel keretén. Így különösen, a VIZ STAL a beszállítója termelési helyén ellenőrzést gyakorolt az MHS előállítása felett, amely azt mutatta, hogy ezek a társaságok az MHS előállítási szakaszában is kapcsolatban álltak egymással. Ezért a VIZ STAL és beszállítója közötti kapcsolat egyszerre volt adásvételi és gyártási jogviszony, azaz nagymértékben meghaladta az egyszerű vevő/eladó kapcsolat kereteit.

(43) A fent említett megállapodás alapján megállapításra került, hogy a VIZ STAL, a vizsgálati időszak folyamán a nyersanyagot nem szerezhette be szabadon más beszállítóktól, kizárólag egy beszállítótól függött. Következésképpen a VIZ STAL abban az esetben kénytelen volt rosszabb minőségű MHS-t vásárolni, amikor a nyersanyag nem felelt meg az érintett termék előállításához előírt szabványnak. Továbbá, az MHS árai nem a szállított termék minőségével összhangban kerülhettek kiigazításra, mivel ezeket előre meghatározták. A VIZ STAL beszállítója más vevőknek nem szállíthatott MHS-t, mivel a VIZ STAL által meghatározott különleges minőségben kizárólag a VIZ STAL számára volt köteles termelni.

(44) Ezt követően megvizsgálták, hogy a felek közötti árak megbízhatónak tekinthetők-e. E tekintetben figyelembe vették, hogy a VIZ STAL és beszállítója közötti vételi ár a közöttük megkötött hosszútávú megállapodás következményeként, a vizsgálati időszak során mesterséges szinten lett meghatározva. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az MHS árai szokatlan módon alakultak és a vizsgálati időszak alatt azonos szinten maradtak, tekintet nélkül a vásárolt termék minőségére vagy egyéb piaci körülményekre, úgy mint az energia árának ingadozására amely az MHS előállításához szükséges egyik legfontosabb alkotóelem. A (42) és (43) preambulumbekezdésekben említetteknek megfelelően a Bizottság szintén figyelembe vette, hogy a VIZ STAL és beszállítója közötti jogviszony túllépett az egyszerű vevő/eladó jogviszonyon. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az MHS vételi árával kapcsolatos költségek a VIZ STAL számvitelében, az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése értelmében nem voltak érthetően kimutatva és ezért ezeket ki kellett igazítani.

(45) A nyilvánosságra hozatalt követően, a VIZ STAL azt állította, hogy az MHS beszállítójától teljesen független volt és az MHS tekintetében ténylegesen mindkét fél szabadon választhatta meg üzleti partnereit. Ez az állítás azonban ellentmondott a vizsgálat alatt szolgáltatott információnak, és ezért azt el kellett utasítani. A VIZ STAL azt is állította, hogy a hasonló szerződéses megállapodások rendszeresek az ilyen típusú iparágban. Ezt az érvet azonban a VIZ STAL semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá és azt a jelenlegi vizsgálat következtetései sem erősítették meg. Mindenesetre az ilyen megállapodások létezését ebben az összefüggésben a Bizottság lényegtelennek tekintette. Továbbá az ilyen megállapodásokat és azok az érintett termékkel kapcsolatos költségekre és árakra gyakorolt hatását eseti alapon kell megvizsgálni.

(46) A VIZ STAL kifogásolta a Bizottság azon következtetését, hogy az MHS beszerzési árai nem követték a piac tipikus ingadozásait; a VIZ STAL azt állította, hogy a vásárolt termék különleges minőségű, és az MHS más típusaival összehasonlítva különös piaci körülmények vonatkoztak rá. Szintén érvként hangzott el, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek gyártásához felhasznált MHS árának Közösségben való alakulása az oroszországi helyzethez hasonló tendenciát mutat. A VIZ STAL azt állította továbbá, hogy az MHS árának az energia áraival történő összehasonlítása, különös tekintettel a földgázra, helytelen lenne, mivel a VIZ STAL beszállítója által használt fő nyersanyag a kokszszén. Általános összefüggésben a VIZ STAL vitatott bármilyen, az energiaárak és az acéltermékek árainak alakulása közötti kapcsolatot.

(47) A VIZ STAL kifogásolta a Bizottság azon következtetését, hogy az MHS beszerzési árai nem követték a piac tipikus ingadozásait; a VIZ STAL azt állította, hogy a vásárolt termék különleges minőségű, és az MHS más típusaival összehasonlítva különös piaci körülmények vonatkoztak rá. Szintén érvként hangzott el, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek gyártásához felhasznált MHS árának Közösségben való alakulása az oroszországi helyzethez hasonló tendenciát mutat. A VIZ STAL azt állította továbbá, hogy az MHS árának az energia áraival történő összehasonlítása, különös tekintettel a földgázra, helytelen lenne, mivel a VIZ STAL beszállítója által használt fő nyersanyag a kokszszén. Általános összefüggésben a VIZ STAL vitatott bármilyen, az energiaárak és az acéltermékek árainak alakulása közötti kapcsolatot.

(48) A VIZ STAL kifogásolta a Bizottság azon következtetését, hogy az MHS beszerzési árai nem követték a piac tipikus ingadozásait; a VIZ STAL azt állította, hogy a vásárolt termék különleges minőségű, és az MHS más típusaival összehasonlítva különös piaci körülmények vonatkoztak rá. Szintén érvként hangzott el, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek gyártásához felhasznált MHS árának Közösségben való alakulása az oroszországi helyzethez hasonló tendenciát mutat. A VIZ STAL azt állította továbbá, hogy az MHS árának az energia áraival történő összehasonlítása, különös tekintettel a földgázra, helytelen lenne, mivel a VIZ STAL beszállítója által használt fő nyersanyag a kokszszén. Általános összefüggésben a VIZ STAL vitatott bármilyen, az energiaárak és az acéltermékek árainak alakulása közötti kapcsolatot.

(49) A fentiek alapján, az említett MHS árakat a Bizottság nem tekintette megbízhatónak. Az MHS költségeit ezért ki kell igazítani. Következésképpen e kérelmezőre tekintettel, a Bizottságnak az MHS árait, az azonos országban székhellyel rendelkező termelők, illetve exportálók költségei alapján, vagy, ahol ilyen információ nem volt elérhető vagy használható, bármely egyéb ésszerű alapon kellett meghatároznia. A (24)-(31) preambulumbekezdésben említettek szerint a költségek, ideértve más, ismert orosz MHS gyártó MHS-re vonatkozó költségeit is, nem meghatározhatók. Mivel nem létezik egyéb, a Bizottság által ismert, az érintett termék előállításával foglalkozó orosz termelő vagy MHS gyártó, a VIZ STAL-ra vonatkozó MHS költségeket egyéb ésszerű információ alapján kellett megállapítani. Egyéb megbízható információ hiányában a kérelmező gyártási költségét kizárólag az MHS közösségi árai alapján lehetett megállapítani.

(50) A nyilvánosságra hozatalt követően, a VIZ STAL továbbra is azt állította, hogy az MHS közösségi árait a fizikai tulajdonságok - előállítási folyamat, fuvarozási költségek és értékesítési feltételek - különbségei alapján ki kell igazítani.

(51) Ami a fizikai tulajdonságok különbségeit illeti, az MHS átlagos közösségi árának megállapítása során az Oroszországban nem gyártott, magas minőségű MHS típusok kizárásával a Bizottság ezeket figyelembe vette. Ezért további kiigazítás nem volt indokolt.

(52) Tekintettel az Oroszországban és a Közösségben használt különböző gyártási eljárásokra, a VIZ STAL azt állította, hogy a Közösségben használt technológia magasabb energiaráfordítást igényel, több hulladékot és magasabb termelési hozamot eredményezve. A Közösségben használt gyártási eljárás ugyan valóban magasabb energiaráfordítást igényelt, bizonyították azonban, hogy jelentősen alacsonyabb hulladékmennyiséget eredményezett. Ezért a különböző eljárások teljes hatékonyságát megegyezőnek találták, amelyek hasonló előállítási költségeket eredményeztek. Ezért további kiigazítás nem volt indokolt.

(53) Az eladási feltételek különbségeire vonatkozóan, a VIZ STAL azt állította, hogy a közösségi árak "monopolisztikus" szinten találhatók, miközben nem szolgált magyarázattal arra nézve, hogy ez milyen mértékben van hatással az árra vagy az árösszehasonlításra. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az eladási feltételek mindkét piacon hasonlóak voltak, azaz mindkét hazai piacon a terméket kizárólag egy MHS gyártó értékesítette. Oroszországban az árakat azonban az érintett exportáló gyártó és beszállítója közötti kapcsolat befolyásolta. Közvetkezésképpen további kiigazítás nem volt indokolt.

(54) Az MHS megvásárlásának fuvarozási költségeire vonatkozóan további kiigazítás nem indokolt, mivel a közösségi iparág árait ex-works alapon - azaz a fuvarozási költségek kizárásával - számították ki.

(55) A nyilvánosságra hozatalt követően a közösségi iparág állítása szerint az orosz hazai piac energiaárai (különös tekintettel a földgázra) nem lehetnek a szabad piaci erőviszonyok összejátszásának eredményei, amelyet a VIZ STAL termelési költségeinek meghatározásakor figyelembe kell venni. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a Bizottság a közösségi iparágnak lehetőséget adott a két orosz exportáló gyártó piacgazdasági jogállásának megadásával kapcsolatos észrevételeik benyújtására. A közösségi iparág nem hívta fel a figyelmet különösen az orosz földgázárak hatása megvizsgálásának szükségességére, a rendes érték ezt követő meghatározásakor (lásd a (23) preambulumbekezdést). Mivel az orosz földgázárak nem lehetnek régiókon és vásárlókon keresztül egységesek, az eljárás ezen késői szakaszában az energiaárak kérdésének részletesebb vizsgálata nem volt lehetséges. Mindenesetre a vizsgálatok felfedték, hogy a VIZ STAL-nak a szemcseorientált elektromos lemezek gyártásához szükséges közvetlen energiaráfordítása nem volt jelentős és ezért ennek a termelési költségre gyakorolt hatása csekély mértékű. Az MHS beszállítójára vonatkozóan, a (48) preambulumbekezdésben említettek szerint, a jelenlegi időközi felülvizsgálat során ez a társaság nem került közvetlen vizsgálat alá, így a beszállító fő termelői költségének megbízhatóságára nézve következtetésre nem került sor. Mindenesetre, mivel a VIZ STAL és beszállítója közötti árakat a Bizottság megbízhatatlanak találta és azok helyett a közösségi piacra alkalmazott árakat alkalmazta, a Bizottság ezzel eleve kiküszöbölt az energiaráfordításra vonatkozó bármilyen lehetséges ártorzulást.

(56) A szemcseorientált elektromos lemezek teljes előállítási árának megállapítása céljából értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SG&A-költségek) meghatározására került sor. A VIZ STAL azt állította, hogy a vizsgálati időszak-t megelőzően felmerült, de a vizsgálati időszak alatt elkönyvelt bizonyos költségek egyszerű számviteli költségeknek tekintendők és az SG&A-költségekből levonandók. Nem szolgáltattak azonban olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a vizsgálati időszakst megelőzően ilyen költségek ténylegesen felmerültek. Valóban, az érintett költségek a megelőző évekhez képest lényegesen magasabbak voltak, így ezen költségek a vizsgálati időszak folyamán történt tényleges megjelenése nem kizárható.

(57) Továbbá, az alaprendelet 2. cikk (5) bekezdésének megfelelően, a finanszírozási költségeket hozzá kellett adni az említett SG&A-költségekhez. Ebben az összefüggésben megállapít ották, hogy egy kapcsolódó fél a VIZ STAL részére USA dollár alapú nem kamatozó hitelt nyújtott. Mivel az SG&A-költség nem tükrözi teljes egészében az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos összes költséget, ahhoz a rendes piaci feltételek melletti finanszírozási költségek összege is hozzáadásra került. E tekintetben, a folyósított hitelekre a vizsgálati időszak folyamán tapasztalt piaci feltételek alatti hasonló hitelekre vonatkozó kamatot alkalmazták. Egyéb megfelelő módszer hiányában a kamatköltségek teljes összege az érintett termékbe a forgalom alapján beszámításra került az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(58) A VIZ STAL kifogást emelt az S&GA-költségen a finanszírozási költségekre tekintettel végrehajtott kiigazítások ellen. VIZ STAL azt állította, hogy a kérdéses hitelt nyújtó fél a VIZ STAL többségi részvényese és jegyzett tőke megemelését választhatta volna, amely esetben finanszírozási költség nem merült volna fel. Alternatív megoldásként a VIZ STAL azt állította, hogy a vizsgálati időszak alatt visszatérítés történt és így az alkalmazott kamatnak a hitelező hazai piacán megállapított kamattal megegyezőnek kellett volna lennie. Végül, a VIZ STAL állítása szerint a kamatköltségek egy részét (a nominális kamatláb) az SG&A-költség már tartalmazta és a kettős felszámítást el kell kerülni. A további finanszírozási költségek összegét ezért ennek megfelelően csökkenteni kell.

(59) Az első észrevételt el kellett utasítani, mivel a költségeknek az érintett termékkel kapcsolatos összes gyártási és értékesítési költséget kell tükrözniük, amely a fenti (57) preambulumbekezdés magyarázata szerint ebben az esetben nem történt meg. Rendes piaci feltételek mellett a VIZ STAL-nak a nyitott piacon kellett volna finanszírozást keresnie, amely rá nézve további finanszírozási költségekkel járt volna, amelyeknek a költségekben meg kellett mutatkoznia. Meg kell jegyezni, hogy a hitelek és részvények nem helyettesíthetők egyszerűen egymással, mivel teljesen különböző következményekkel járnak. A hitelt vissza kell fizetni, a tőkerészesedést azonban nem.

(60) Továbbá az is megállapításra került, hogy a hitelt felvevő hazai piacán alkalmazott kamatláb a legmegfelelőbb, mivel ez tükrözi leginkább az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos, az orosz hazai piacon felmerülő olyan költségeket, amelyekre a rendes érték megállapításra került. Mindenesetre a VIZ STAL nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot a hitelező hazai piacán alkalmazott kamatláb tekintetében történt állításának igazolására. A nyilvánosságra hozatalt követően a VIZ STAL további információt nyújtott a működő tőke visszatérítésére vonatkozóan, amely az eljárás késői szakasza miatt már nem került ellenőrzésre, és így azt a Bizottság figyelmen kívül hagyta. A VIZ STAL továbbá nem nyújtott be újabb bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az SG&A-költség tartalmazza-e a kamatköltségek egy részét vagy, a kamatokat a VIZ STAL valóban kifizette-e. Ezt a kérést ezért el kellett vetni.

(61) A közösségi iparág állítása szerint a felülvizsgálatra és az eszközök értékcsökkenésére vonatkozó torzulásokat az SG&A-költségek kiszámításakor figyelembe kell venni. A közösségi iparág állítása szerint továbbá, hogy az SG&A-költségeknek lényegesen magasabbnak kell lenniük, mint a Közösségben, különösen a nagyobb értékesítés utáni költségek, magasabb RD költségek és a nélkülözhetetlen kommunikációs eszközök és IT rendszerek magasabb költségei miatt.

(62) A közösségi iparág a fenti állítást azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ezen állítások azonban az eljárás késői szakaszában történtek és így részletes kivizsgálásukra nem került sor. A fenti észrevételeket ezért el kellett utasítani.

(63) Megvizsgálták továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendes érték más gyártó hazai árain alapuló meghatározása lehetséges-e. Mivel, a másik kérelmező, az NLMK tekintetében nem állt rendelkezésre megbízható információ az érintett termék hazai piaci áraira vonatkozólag (a fenti (24) és (31) preambulumbekezdésekben található magyarázatnak megfelelően) és tekintettel arra, hogy a kérelmezőn kívül az orosz hazai piacon nem létezett más együttműködő értékesítő, illetve gyártó, a Bizottságnak nem állt rendelkezésére más gyártó hazai piaci áraira vonatkozó információ.

(64) Minden olyan esetben, amikor a Bizottság vélelmezett rendes értéket alkalmazott, a rendes érték akként került kiszámításra, hogy az alaprendelet 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően az exportált modellek - szükség esetén kiigazított - gyártási költségeihez hozzáadásra került az SG&A-költségre és a nyereségre vonatkozó ésszerű összeg.

(65) Ennek érdekében megvizsgálták, hogy a felmerült SG&A-költségek és a kérelmező által a hazai piacon elért nyereség, a fentiek alapján helyesbítve, megbízható adatot jelentett-e. A tényleges hazai SG&A-költségeket megbízhatónak tekintették, mivel a hasonló termék hazai piacon történt értékesítési mennyisége reprezentatívnak minősült. Tekintettel arra tényre, hogy az érintett termék teljes hazai értékesítése nem az alaprendeletnek megfelelő (lásd a (38) preambulumbekezdést) rendes kereskedelmi forgalomban történt, a hazai haszonkulcs az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően nem került meghatározásra. Mivel az SG&A-költésgre és más, e vizsgálat tárgykörébe tartozó exportőrök vagy gyártók haszonkulcsára vonatkozóan nem állt rendelkezésre információ, és mivel a VIZ STAL a szemcseorientált elektromos lemezeken kívül, azonos általános termékkategóriába tartozó terméket nem gyárt vagy értékesít, a hazai haszonkulcs az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontjának megfelelően, egyéb ésszerű módszer alapján került meghatározásra. Más megbízható információ hiányában a hazai piacra vonatkozó haszonkulcs becsült értéke a termelési költség 10 %-a volt. Tekintettel az oroszországi beruházásokra - amely még mindig más fejlettebb gazdaságoknál dinamikusabb növekedési kilátásokkal és magasabb inflációs rátával, valamint magasabb tőkehozambeli elvárásokkal rendelkező, gazdaságilag felemelkedésben lévő piacnak minősül - a jelenlegi vizsgálat céljaira felhasznált 10 %-os haszonkulcs óvatos becslésnek minősült.

b) Exportár

(66) VIZ STAL nagyrészt egy kapcsolt svájci holding/kereskedelmi társaság tulajdonában és ellenőrzése alatt állt. A VIZ STAL a vizsgálat ideje alatt minden export eladást a svájci társaságon keresztül bonyolított le, egy kapcsolt közösségi importőr részére, amely utóbbi az érintett terméket a közösségbeli végső fogyasztóknak eladta. Ezért az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a közösségbeli első független vevőnek felszámított viszonteladói árak alapján számították ki.

(67) Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiigazítást eszközöltek a kapcsolt közösségbeli importőrnél az összes, a behozatal és a viszonteladás között felmerülő költséget illetően, az SG&A-költségeket és egy ésszerű haszonkulcsot is beleértve.

(68) Ebben az összefüggésben szükséges megjegyezni, amint azt a (75) preambulumbekezdés megemlíti, hogy az alaprendelet 10. cikke (2) bekezdése g) pontja szerint, az exportárra vonatkozó kiigazítás történt (azaz a finanszírozási költség), és a közösségbeli első független vevő részére, a kapcsolt importőr által biztosított fizetési feltételeket illetően, amint azt megválaszolt kérdőívében a VIZ STAL állította. Másrészt, az exportárak az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban történő kiszámításánál, az érintett termék behozatala és viszonteladása között felmerülő összes költséget illetően szintén kiigazításokra van szükség. A kiigazítandó tételek közé tartozik, többek között, a kapcsolatban álló importőr SG&A-költségekre vonatkozó ésszerű árrése. Néhány esetben azonban az SG&A költségek magukba foglalhatják a finanszírozási költségeket, a fent említett fizetési feltételekből eredően. Ezért a finanszírozási költségek kétszeres levonásának elkerülése céljából, azaz i) az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdésének g) pontja szerint a fent említett fizetési feltételekből eredő és levont finanszírozási költségek, és ii) azon finanszírozási költségek, amelyek a kapcsolt importőr SG&A-jának részét képezik, a kapcsolt importőr lehetőséget kapott arra vonatkozó bizonyítékok benyújtására, amelyek megerősítik, hogy finanszírozási költségeinek egy részét a közösségbeli független vevői részére biztosított fizetési feltételek finanszírozására használta. A kapcsolt importőr azonban semmilyen megalapozott bizonyítékot nem nyújtott be az eset alátámasztására és így, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban, a kapcsolt importőr teljes SG&A költségét le kell vonni a vélelmezett exportárból.

(69) A nyilvánosságra hozatalt követően, a VIZ STAL azt állította, hogy az alaprendelet 10. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerint, a felmerült és az exportárból levont finanszírozási költségek egy része a kapcsolt importőr SG&A-költségének részét képezi és - ezen költségek kétszeres levonásának elkerülése érdekében - a vélelmezett exportár kiszámítását ezért felül kell vizsgálni. Meg kell jegyezni, hogy ezt az észrevételt először a nyilvánosságra hozatalt követően tették meg, és még ebben a szakaszban sem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely a VIZ STAL álláspontját megerősíthetné. Továbbá, a kapcsolt importőr telephelyein tett ellenőrzés nem erősítette meg, hogy a VIZ STAL által a független közösségbeli vásárló részére biztosított hitelköltségeket valóban a kapcsolt importőr viselte és így ez utóbbi SG&A-költségének részét képezte. Közvetkezésképpen ezt az észrevételt el kellett utasítni.

(70) A közösségbeli, kapcsolt importőrre vonatkozóan, a vizsgálat kimutatta, hogy a kapcsolt importőr által jelzett amortizációra és értékcsökkenésre vonatkozó költségekről nem készült jelentés. Ennek megfelelően, ezeket a költségeket hozzáadták kerültek a teljes SG&A-költségekhez. Az SG&A-költség ezt követően az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a közösségbeli első független vásárlónak felszámított viszonteladói árból levonásra került. Ebben az összefüggésben a Bizottság elutasította a VIZ STAL által alkalmazott módszert, egyrészt az érintett termékre, másrészt az "egyéb termékekre" vonatkozó, az SG&A költségeinek elosztására alkalmazott elosztási ráták kiszámítása tekintetében. A VIZ STAL azt állította, hogy a kapcsolt importőr, rögzített jutaléki alapon, tekintettel bizonyos egyéb termékekkel folytatott ügyletekre, kereskedelmi közvetítőként tevékenykedett. A kapcsolt importőr ezen ügyletekre vonatkozó bevétele az "egyéb termékek" után megkapott jutalékból állt. Az exportáló gyártó ezért azt állította, hogy, az elosztási ráták forgalom alapján történő kiszámítása érdekében, a kapcsolt importőr számviteli nyilvántartásban feltüntetett alacsonyabb bevétel helyett, egy feltételezett, nagyobb mértékű forgalmat kell az "egyéb termékek" értékesítésére alkalmazni. Érvelése szerint a feltételezett forgalomnak meg kellene felelnie a közösségi "egyéb termékek" értékesítési árának. Ennek következtében, az "egyéb termékek"-re előirányzott SG&A-költségek emelkednek, míg az érintett termékre vonatkozók csökkennek. A VIZ STAL állítása szerint ez a módszer jobban tükrözi egyrészt az érintett termékre, másrészt az "egyéb termékek"-re vonatkozó ügyintézési költségeket.

(71) Megállapításra került azonban, hogy a kapcsolt importőr az "egyéb termékek" vonatkozásában kereskedelmi közvetítő feladatokat látott el. A kereskedelmi közvetítői feladatok - természetüknél fogva - kevesebb ügyintézési teherrel járnak, mint az importőri feladatok. Az importőr a saját nevében vásárolja meg és adja el a terméket, amely nemcsak, hogy több ügyintézési teherrel, de magasabb kockázattal is jár. Továbbá egy importőrnek - ahhoz, hogy a termékeket megvásárolja - általában meg kell emelnie a jegyzett tőkéjét. Ezeknek a tényezőknek általában ki kell tűnniük az importőr és az ügynök SG&A-költségeinek különbözőségéből is. A különbség azonban nem tűnt ki a VIZ STAL által használt költségfelosztási módszerből, ez pedig ésszerűtlen eredményekhez vezetett.

(72) A fentieket figyelembe véve megállapításra került, hogy a SG&A-költségek a tényleges árbevétel alapján történő felosztása lenne a legmegfelelőbb módszer a különböző érintett termékeket illető SG&A kiszámítására.

(73) Egyéb megbízható információ hiányában az ésszerű haszonkulcs becsült mértéke 5 % volt. Ez elfogadhatónak tűnt az ilyen jellegű gazdasági tevékenység esetében. A korábbi, azaz a (2) preambulumbekezdésben említett lejárati felülvizsgálat is ezt a haszonkulcsot vette alapul.

c) Összehasonlítás

(74) A rendes érték és a fent megállapított exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság figyelembe vette az olyan tényezők különbségeit.

(75) A VIZ STAL az exportár kiigazítását jelentette be a szárazföldi fuvarozási költségekre és fuvardíjra, a kiviteli vámra, a biztosítási költségekre és egyéb díjakra, a hiteldíjra, a banki díjakra, a behozatali és egyéb díjakra, az illetékbélyegre és az elosztási költségekre vonatkozólag; a kiigazítást a társaságnak engedélyezték, mert azok ésszerűek, pontosak voltak és bizonyíték támasztotta alá őket.

d) Dömpingkülönbözet

(76) A VIZ STAL tudomása szerint a rendes érték súlyozott átlagát terméktípusonként összehasonlították.

(77) Az összehasonlítás dömping fennállását mutatta ki. A dömpingkülönbözet a CIF közösségi határparitásos behozatali ár százalékában kifejezve:

4.2. Tartósan megváltozott körülmények

(78) A VIZ STAL-ra vonatkozóan az is vizsgálat tárgyát képezte, hogy az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények valóban tartósnak tekinthetők-e. E tekintetben elemezték a rendes érték lehetséges alakulását, és a társaság exportárát. Tekintetbe vették különösen a szemcseorientált elektromos lemezeket illető, a hazai és az export piacokon fennálló árszinteket, a szemcseorientált elektromos lemezek gyártási költségét, a termelési kapacitást és annak kihasználását, valamint a Közösségbe irányuló exportmennyiséget.

(79) A vizsgálat először azt állapította meg, hogy az eredeti vizsgálat idején a kérelmező nem piaci körülmények között működött. Mindazonáltal, ahogyan az a (22) preambulumbekezdésből kiderül, a jelenlegi időközi felülvizsgálat tartama alatt a kérelmező bizonyítani tudta, hogy teljesítette az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeket, tehát piacgazdasági jogállást kapott. Következésképpen ezen kérelmező rendes értékének megállapítására - az egy hasonló ország gyártói által benyújtott információ helyett - az ezen társaság által benyújtott, ellenőrzött adatok alapján került sor.

(80) A VIZ STAL rendes értéke a hazai eladási árakon és a vélelmezett rendes értéken alapul. A szemcseorientált elektromos lemezek hazai eladási árai tekintetében megállapítható, hogy azok a vizsgálat ideje alatt viszonylag tartósak voltak. Ez a gyártók és a felhasználók korlátozott számának és az állandó hazai keresletnek és fogyasztásnak volt köszönhető, amely utóbbi tekintetében a közeljövőben sem várható jelentős változás. Ennek megfelelően a szemcseorientált elektromos lemezek hazai eladási árai várhatóan nem változnak majd jelentősen a jövőben.

(81) A termelési költségek vonatkozásában vissza kell utalni arra, hogy a költségeket a megbízhatatlan termelői árak (MHS) miatt ki kellett igazítani (lásd (41) - (49) preambulumbekezdések). A VIZ STAL azt állította, hogy szállítójával való kapcsolatának természete a vizsgálati időszakot követően megváltozott, azaz a VIZ STAL az MHS-t egyre növekvő mértékben más szállítóktól kívánja beszerezni, ideértve a közösségi szállítókat is. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy ez a tény a VIZ STAL termelői költségeire, és így az előállítás költségeire befolyással lehet-e. Megállapításra került azonban, hogy igen valószínűtlen, hogy az MHS bármely lehetséges emelkedése hatással lehet az ebben a vizsgálatban megállapított rendes értékre. Ez annak a ténynek tudható be, hogy a rendes érték a kiigazított előállítási költség alapján - a megbízhatatlan termelői ár figyelmen kívül hagyásával - került meghatározásra. Ennek megfelelően az MHS vételi árának bármely valós, a piaci értéket meg nem haladó emelkedése már beszámításra került a dömpingkülönbözet megállapítására szolgáló rendes értékbe. Következésképpen ésszerűen feltételezhető, hogy ezen kérelmező rendes értéke a közeljövőben nem változik majd jelentősen.

(82) A Bizottság az alacsonyabb vámtétel alkalmazásának következményeként - a VIZ STAL exportértékesítésének lehetséges alakulását is megvizsgálta. E tekintetben a Bizottság figyelembe vette, hogy a múltban ezen társaság exportértékesítései mennyiségi korlátozás alá estek az eredeti vizsgálat során elvállalt, hatályban lévő kötelezettségvállalás miatt. Amint azt a (96) preambulumbekezdés megemlíti, megállapításra került, hogy ez a fajta kötelezettségvállalás már nem megfelelő. Következésképpen vizsgálatra került sor annak megállapítása érdekében, hogy mennyiségi korlátozás nélkül az alacsonyabb vámtétel vajon a szemcseorientált elektromos lemezek a kérelmező által a Közösségbe - a vizsgálati időszak-ben fennállónál alacsonyabb exportárakon - történő exportjának jelentős növekedését eredményezik-e. E tekintetben a Bizottság figyelembe vette, hogy a kérelmező kapacitáskihasználásának mértéke a vizsgálati időszak alatt meghaladta a 90 %-ot. Továbbá a vizsgálat során nem derült fény olyan előrelátható befektetésre, amely a kérelmező kapacitásának növelését célozta volna. Ezért ésszerűen feltételezhető, hogy a termelési mennyiség tartósan megmarad és a közeljövőben sem változik majd jelentősen. Ezen túlmenően a vizsgálat nem talált okot arra, hogy a kérelmező a jelenlegi termelésből miért exportálna át többet a közösségi piacra. Ennek megfelelően megállapításra került, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek ezen társaságtól a Közösségbe irányuló exportjának mennyisége nem fog jelentősen megváltozni.

(83) Az exportárak tekintetében vissza kell utalni arra, hogy a hatályban lévő kötelezettségvállalás többnyire mennyiségi jellegű volt, amely lehetővé tette a kérelmező számára, hogy - egy meghatározott exportmennyiség keretein belül - exportárait viszonylag szabadon határozza meg. Valójában azonban az érintett kötelezettségvállalás aláírói kénytelenek voltak követni a "közösségi piacon uralkodó árszinteket". A végleges dömpingellenes vámot csak a mennyiségi plafon elérése esetében kellett alkalmazni. A (94)-es és (95)-ös preambulumbekezdésekben ismertetett bizottsági megállapítások ellenére az Oroszországból származó nagyméretű szemcseorientált elektromos lemezek exportmennyisége a vizsgálati időszak alatt a kötelezettségvállalás által megállapított mennyiségi plafon keretein belül lévőnek volt tekinthető. Ezért, a jelenlegi vizsgálati időszak alatt hatályos exportár nem tartalmazta az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingellenes vámot. Következésképpen megállapítható, hogy ezen társaság esetében az alacsonyabb dömpingkülönbözet nem eredményezné a jelenlegi exportárak jelentős csökkenését.

5. Következtetések

(84) Az alaprendelet 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően a vámok nem haladhatják meg a megállapított dömpingkülönbözetet, hanem a különbözetnél alacsonyabbnak kell lenniük, amennyiben ez az alacsonyabb vám alkalmas arra, hogy a közösségi iparág kárát megszűntesse. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálatok a dömping jellemzőire korlátozódnak, a kivetett vámok mértéke nem lehet magasabb, mint az eredeti vizsgálat során megállapított - és a (2) preambulumbekezdésben említett megszűnési vizsgálat során megerősített - kár mértéke.

(85) A 303/96/ESZAK döntés (29) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az eredeti, végleges dömpingkülönbözet magasabb volt, mint a véglegesen megállapított kármegszűntetés mértéke és ezért a végleges dömpingellenes vám az alacsonyabb kárhányadon, nevezetesen 40,1 %-on alapult. Mivel az ezen időközi felülvizsgálat során a VIZ STAL-ra vonatkozólag megállapított dömpingkülönbözet ennél alacsonyabb, a módosított dömpingellenes vám ezen az alacsonyabb, nevezetesen 14,7 %-os dömpingküszöbön kell, hogy alapuljon.

(86) A fentiekből következik, hogy tekintettel a VIZ STAL-ra és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint az Oroszországból származó szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó, a 303/96/ESZAK határozattal elrendelt és a 151/2003/EK rendelettel megerősített dömpingellenes intézkedéseket módosítani kell.

(87) Az NLMK véleménye szerint a jelenlegi időközi felülvizsgálatot meg kell szüntetni és a 303/96/ESZAK határozatban elrendelt és a 151/2003/EK rendelettel megerősített végleges dömpingellenes vámot fenn kell tartani.

(88) Minden érintett felet értesítettek azokról a lényeges tényekről, amelyek alapján a hatályos intézkedések módosítását ajánlják a VIZ STAL vonatkozásában, valamint amelyek alapján az NLMK vonatkozásában meg kívánják szüntetni az időközi felülvizsgálatot; az érintett felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Az észrevételek beérkeztek és azokat indokolt esetben figyelembe vették. Minden érintett fél részére határidőt tűztek ki állásfoglalásuk megtételéhez a nyilvánosságra hozatalt követően.

D. AZ INTÉZKEDÉSEK FORMÁJÁRA KORLÁTOZOTT IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLAT

(89) A (2) preambulumbekezdésben leírtak szerint az Oroszországból származó szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó intézkedések formájára irányuló időközi felülvizsgálatot a Bizottság - saját kezdeményezésére - indította meg a 303/96/ESZAK határozat által elfogadott kötelezettségvállalás megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálata érdekében. A vizsgálatra - a kérelmezőkre tekintettel - a 151/2003/EK tanácsi rendelet által megállapított megszűnési felülvizsgálattal és a dömpingre korlátozott időközi felülvizsgálatokkal együtt került sor.

(90) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az eredetileg elfogadott kötelezettségvállalás lényegében mennyiségi kötelezettségvállalás volt, amely szerint a társaságok vállalták annak biztosítását, hogy a Közösségbe irányuló exportjaik nem érnek el egy teljes mennyiségi plafont.

(91) Az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kötelezettségvállalások célja a dömpingelt behozatalok káros hatásának kiküszöbölése. Ezt úgy lehet elérni, hogy az exportőr megemeli az árait, vagy felhagy a dömpingárakon történő behozatallal. A vizsgálatok kimutatták, hogy az eredetileg elfogadott típusú kötelezettségvállalások - amelyek mindössze a Közösségbe irányuló behozatal mennyiségét korlátozták - végül nem eredményezték az árak nem-káros szintekre történő emelkedését és így nem állították vissza a tisztességes kereskedelmet sem a közösségi piacon. Ezért ebben az esetben, a kötelezettségvállalások jelenlegi formájukban nem bizonyultak megfelelő és hatékony eszközéül a dömping káros hatásai kiküszöbölésének.

(92) Az eredeti kötelezettségvállalásokat nemcsak a jelenlegi időközi felülvizsgálatok kérelmezői írták alá, hanem a kérdéses kötelezettségvállalás megfelelő ellenőrzésének biztosítása érdekében egy orosz - az érintett terméket az eredeti vizsgálat időtartama alatt exportáló - kereskedő, valamint az orosz hatóságok is. Mint ahogyan az a (2) preambulumbekezdésben említett megszűnési felülvizsgálat során megállapításra került, a kötelezettségvállalást ugyancsak aláíró kereskedő, nevezetesen a VO "Promsyrioimport" (Moszkva) a végleges dömpingellenes vámok kivetését követően és 2000 januárját megelőzően felhagyott a szemcseorientált elektromos lemezek Közösségbe irányuló exportjával. Ezért ezt a kereskedőt a lejárati felülvizsgálat során nem tekintették érdekelt félnek, amely a végleges dömpingellenes vámok fenntartásához vezetett 2003 januárjában. A folyamatban lévő dömpingellenes eljárás során az említett kereskedő nem jelentkezett, hogy megerősítse a szemcseorientált elektromos lemezek Közösségbe irányuló újrakivitelére vonatkozó szándékát, ahogyan azt sem kérelmezte, hogy őt lehetséges érdekelt félként kezeljék az eljárás során.

(93) Továbbá az is megállapításra került, hogy tekintettel a megváltozott körülményekre Oroszországban - ti., hogy időközben piacgazdasági országként ismerték el - az orosz hatóságok részéről - az orosz exportáló gyártók által egy dömpingellenes vizsgálat keretében felajánlott kötelezettségvállalások megfelelő ellenőrzésének biztosítására - tett garanciák egyike sem szükséges, továbbá azok már nem összeegyeztethetők az ország új jogállásával sem.

(94) Végül - ahogyan az megemlítésre került az intézkedések formájára korlátozott időközi felülvizsgálat megindításáról szóló közleményben - a kötelezettségvállalás ellenőrzésével kapcsolatban végrehajtási problémák merültek fel, amelyek következményekkel jártak az intézkedések jogorvoslati hatását illetően. Ezt a jelenlegi vizsgálat megerősítette. Így megállapítást nyert, hogy a két exportáló gyártó eladási struktúrája, valamint az általuk használt eladási csatornák nem tették lehetővé számukra, hogy megállapítsák az érintett termék végső rendeltetési helyét. Következésképpen nem megállapítható, hogy a termékeket újra exportálták-e vagy azokat a Közösségen belül szabad kereskedelmi forgalomba bocsátották (lásd még a (95) preambulumbekezdést). Ezért nem lehetett megállapítani, hogy az érintett exportáló gyártók által szolgáltatott jelentések a kötelezettségvállalásnak megfelelően teljesek és pontosak voltak-e.

(95) Ebben az összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy a kötelezettségvállalás elfogadása óta két fajta engedély került bevezetésre, nevezetesen az A típusú engedély (a közösségi piacon szabad forgalomra szánt export) és a B típusú engedély (más vámszabályok szerinti közösségi importra szánt export). Míg az A típusú engedély szerint exportált áruk vonatkozásában egy éves kvóta plafonnak kellett megfelelni, addig a B típusú engedély szerint exportált áruk nem estek ilyen mennyiségi korlátozás alá. A kapcsolt importőrök - mivel nem tudták meghatározni a behozott termékek végső rendeltetési helyét - elegendő meggyőző bizonyítékot sem tudtak szolgáltatni az olyan áruk későbbi újrakivitelével kapcsolatban, amelyek B típusú export engedéllyel léptek ki Oroszország területéről. Ezen túlmenően az érintett vámhatóságokkal való együttműködés során fény derült arra, hogy ezen behozatalok egy részét szabad forgalomba bocsátásra jelentették be, így veszélyeztetve a kötelezettségvállalás hatékonyságát. A társaságok által alkalmazott eljárások elégtelennek bizonyultak a kötelezettségvállalásban megállapított feltételek pontos teljesítésére. Így a kötelezettségvállalás lehetséges kijátszásának kockázata nem zárható ki.

(96) A fenti szempontok fényében megállapításra került, hogy - különösképpen ami ezen kötelezettségvállalás ellenőrzését illeti - a kötelezettségvállalás jelen formájában már nem megfelelő. A kérelmezőket, valamint a kötelezettségvállalás egyéb aláíróit, nevezetesen a VO "Promsyrioimport"-ot (Moszkva) és az orosz hatóságokat értesítették a Bizottság következtetéseiről, valamint valamennyien lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(97) Egy kérelmező, az NLMK ellentmondott a Bizottság a kötelezettségvállalás megfelelőségével kapcsolatos következtetéseinek. Ez a kérelmező különösen azt állította, hogy (i) az alkalmazott engedélyrendszer kizár minden lehetséges kijátszást; (ii) a kötelezettségvállalásban megállapított plafont meg nem haladó behozatalok a kár legalacsonyabb mértékénél is alacsonyabbak, biztosítva ezzel a dömping káros hatásainak kiküszöbölését; és (iii) az aláíró felek számában bekövetkezett változás nem elegendő ok a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonására.

(98) A hatályos kötelezettségvállalás végrehajtásával kapcsolatban kifejtett érvelések ellentmondtak a Bizottság megállapításainak (lásd fent a (94) és (95) preambulumbekezdéseket) és azokat semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Az a következtetés sem zárható ki, mely szerint fennáll a kötelezettségvállalás lehetséges kijátszásának kockázata. Ebből következik, hogy a hatályos lévő kötelezettségvállalás nem biztosítja megfelelően a dömping káros hatásának tényleges kiküszöbölését és ezért alkalmatlannak minősül. Az aláíró felek számában bekövetkezett változást nem önmagában, hanem az Oroszországban a kötelezettségvállalás elfogadása óta jelentősen megváltozott körülmények egészének keretében kell értékelni. Ezeket a kérelmeket ezért el kellett utasítani.

(99) Végül ez a kérelmező azt is állította, hogy a jelen, az intézkedések formájára korlátozott időközi felülvizsgálatot a későbbiekben - az Európai Unió 2004. május 1-i bővítését követően - megindítandó egyéb időközi felülvizsgálatokkal együtt kell befejezni. Meg kell jegyezni, hogy az Oroszországból származó szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó intézkedések részleges, időközi felülvizsgálata, amelynek megindítására 2004. március 20-án került sor (12). A közösségi érdek fényében meg fogja állapítani, hogy szükség van-e a hatályos intézkedések kiigazítására az Európai Unió bővítésének az érdekelt felekre - ideértve a felhasználókra, a terjesztőkre és a fogyasztókra - gyakorolt hirtelen és túlzott negatív hatása elkerülése érdekében. Ennek megfelelően a hatályos intézkedések formájára korlátozódó jelenlegi időközi felülvizsgálat és a bővítés keretében hatályos részleges időközi felülvizsgálat között nincsen közvetlen kapcsolat. Ezt az érvelést ezért el kellett utasítani.

(100) A fentiekből következik, hogy a kötelezettségvállalás jelenlegi formájában már nem megfelelő.

E. ÚJ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRA VONATKOZÓ AJÁNLATOK

(101) Azon alapvető tények és megfontolások nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján megállapításra került, hogy a meglévő dömpingkülönbözet szintjét - ahol indokol - módosítani kell, valamint, hogy a mennyiségi kötelezettségvállalás jelenlegi formájában már nem megfelelő, az NLMK az alaprendelet 8. cikk (1) bekezdésével összhangban kötelezettségvállalásra vonatkozó ajánlatot tett.

(102) Mindazonáltal ezen társaság a vizsgálat során tanúsított együttműködésének mértéke, az általa szolgáltatott adatok pontossága és megbízhatósága elégtelen volt (lásd a (24) preambulumbekezdést). Ezért nagyon valószínűtlen, hogy az ezen társaság által az árra vonatkozólag tett kötelezettségvállalás hatékonyan ellenőrizhető lenne. Következésképpen az NLMK által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadása az alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében teljesíthetetlennek minősült. Ezért megállapításra került, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően tett ajánlatot nem lehet elfogadni.

(103) Az érdekelt feleket ennek megfelelően értesítették és az érintett kérelmezőnek részletes indokolást küldtek arra vonatkozólag, hogy a felajánlott kötelezettségvállalást miért nem lehetett elfogadni. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Oroszországból származó a 7225 11 00 KN-kód alá (legalább 600 mm vastagságú lemezek), valamint a 7226 11 10 KN-kód alá tartozó (a legalább 500 mm de legfeljebb 600 mm vastagságú lemezek) szemcseorientált, hidegen hengerelt, szilícium-elektromos acélból készült, 500 mm-nél vastagabb lemezek és szalagok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések felülvizsgálata a Novolipetsk Iron & Steel Corporation ("NLMK") tekintetében befejeződött.

2. cikk

A 151/2003/EK tanácsi rendelet 1. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

"1. cikk

1. Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az Oroszországból származó a 7225 11 00 KN-kód alá (legalább 600 mm vastagságú lemezek), valamint az ex 7226 11 00 KN-kód (7226110010 TARIC kód) alá tartozó (a legalább 500 mm, de legfeljebb 600 mm vastagságú lemezek) szemcseorientált, hidegen hengerelt, szilícium-elektromos acélból készült, 500 mm-nél vastagabb lemezek és szalagok behozatalára.

2. Az alábbi társaságok által előállított termékre a nettó, vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított árra kivetendő végleges dömpingellenes vám összege a következő:

3. Eltérő rendelkezés hiányában a vámra vonatkozó hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni."

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. május 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. COWEN

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.).

(2) HL L 42., 1996.2.20., 7. o.

(3) HL L 308., 1996.11.29., 11. o. Legutóbb a 1000/99/ESZAK határozattal módosított határozat (HL L 122., 1999.5.12, 35. o.).

(4) HL C 53., 2001.2.20., 13. o.

(5) HL L 149., 2002.6.7., 3. o. Legutóbb a 1310/2002/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 192., 2002.7.20, 9. o.).

(6) HL L 25., 2003.1.30., 7. o.

(7) HL C 186., 2002.8.6., 15. o.

(8) HL C 242., 2002.10.8., 16. o.

(9) HL L 305., 2002.11.7., 1. o.

(10) HL C 111., 2002.5.8., 5. o.

(11) HL L 33., 2003.2.8., 41. o.

(12) HL C 70., 2004.3.20., 15. o.