Kormány közleménye (MK 1994/8.)

Megállapodás a Kormány és az érintett szakszervezetek között a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a Kormány és az érintett szakszervezetek, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek csatlakozása figyelembevételével a következő Megállapodást kötik:

1. A központi és területi államigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv), a települési és területi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) köztisztviselője, ügykezelője, fizikai alkalmazottja (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényben biztosított sztrájkjogot az e Megállapodásban foglalt sajátos szabályok mellett gyakorolhatja. A közszolgálati jogviszony létét alapvetően érintő munkáltatói jogkört (pl. kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása) gyakorló köztisztviselő számára tilos a sztrájk. A Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A sztrájk kezdeményezésének joga a Megállapodást aláíró, valamint a Megállapodáshoz csatlakozó szakszervezeteket, továbbá azok munkahelyi szerveit illeti meg. A kezdeményezés feltétele a szakszervezet erre felhatalmazott képviselőjének nyilatkozata arról, hogy a szakszervezet a sztrájk kezdeményezésére rendelkezik a köztisztviselők többségének felhatalmazásával. Ha a Megállapodást aláíró bármelyik fél ezt vitatja, akkor a szakszervezet az erre vonatkozó dokumentumokat köteles a munkaügyi bíróság részére átadni.

3. A sztrájk a közigazgatási szerv és az önkormányzat köztisztviselőinek gazdasági és szociális érdekei érvényesítése céljából kezdeményezhető. Szolidaritási sztrájk a közigazgatási szervek köztisztviselői gazdasági és szociális érdekei érvényesítésén kívül nem kezdeményezhető.

4. A sztrájkot megelőző egyeztető eljárást először annál a szervnél kell lefolytatni, ahol a sztrájkot kezdeményezték.

A helyi egyeztető eljárást a kezdeményezést követő három munkanapon belül meg kell kezdeni. Közigazgatási szerv esetében, ha a tárgyalások a megkezdésüktől számított hét munkanapon belül nem vezetnek eredményre, a felek illetékes miniszteri szintű (a továbbiakban: miniszteri szintű) egyeztetést kezdeményeznek.

A helyi egyeztető eljárás időtartama - ha megegyezés nem remélhető - a felek egyetértése esetén lerövidíthető.

5. A miniszteri szintű egyeztetést a kezdeményezést követő három munkanapon belül meg kell kezdeni. Az egyeztetést a sztrájkot kezdeményező szakszervezet és legmagasabb szintű szervének képviselői, valamint a sztrájkkövetelésben érintett közigazgatási szerv és a miniszter által kijelölt képviselők között kell lefolytatni.

Az egyeztetésben részt vevő ellenérdekű feleknek törekedni kell a megegyezés mielőbbi létrehozására.

6. A sztrájk akkor kezdhető meg, ha a vitatott kérdésben a közigazgatási szerv esetében a miniszteri szintű, önkormányzat esetében pedig a helyi egyeztető eljárás - a kezdeményezéstől számított kilenc munkanapon belül - nem vezet eredményre. A sztrájk ideje alatt a felek az egyeztetést tovább folytatják a vitás kérdés rendezése érdekében.

7. A munkabeszüntetés az ügyfeleket nem akadályozhatja meg a halaszthatatlan ügyeik elintézésében. A sztrájk nem akadályozhatja országos és helyi választás, népszavazás lebonyolítását, nem veszélyeztetheti az ország honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatainak ellátását, nem hiúsíthatja meg az Országgyűlés, a Kormány és az önkormányzati képviselőtestület, illetve a közgyűlés jelentős társadalmi kihatású döntéseinek teljesítését. A halaszthatatlan ügyek és az ellátásukhoz szükséges feltételek, továbbá a jelentős társadalmi kihatású döntések körének meghatározása a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás tárgyát képezik.

8. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását a Megállapodást aláíró bármelyik fél kérheti a munkaügyi bíróságtól. A munkaügyi bíróság döntéséig a köztisztviselők munkaköri kötelezettségüknek eleget tesznek.

9. Több önkormányzat azonos feladatot ellátó köztisztviselője, azonos követelése érdekében a 2. pontban meghatározott szakszervezet egyeztetést kezdeményezhet. Az egyeztetési és a sztrájkeljárásra a Megállapodás 5., 6., 7. és 8. pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az illetékes miniszter ebben az eljárásban felkérésre közvetítő szerepet tölt be. A szakszervezet az egyeztető eljárásba az országos önkormányzati érdekszövetségeket is bevonhatja.

10. A Megállapodás nyitott, ahhoz a közigazgatási területén működő szakszervezetek és az önkormányzati érdekszövetségek aláírásukkal csatlakozhatnak. A Megállapodást bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja. A Megállapodást felmondó fél a rendelkezésre álló három hónapos határidőn belül köteles az új Megállapodásra szövegszerű javaslatot tenni.

11. A Megállapodás hivatalos lapban való közzétételéről a belügyminiszter gondoskodik. A Megállapodás eredeti példányát a Belügyminisztérium politikai államtitkáránál kell elhelyezni, aki a Megállapodás hitelesített másolatát megküldi az azt aláíró és csatlakozó szakszervezeteknek, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségeknek.