BH 1989.9.352 Sajtóhelyreigazítás alapjául szolgáló jogsértés megvalósul a mástól szerzett értesülés továbbadásával, híreszteléssel is. Ezért nem mentesíti a sajtót a helyreigazítási kötelezettség alól az, hogy a tudósító írásbeli bejelentésekre, szóbeszédre hivatkozással és nem saját állításaként tudósít vesztegetésről és visszaélésről [Ptk. 79. § (1) bek., PK 12. és 14. sz.].

A felperes kisszövetkezet kirendeltsége építésügyi szakhatósági hozzájárulást kapott kábeltelevízió, illetve nagyközösségi antennarendszer kiépítéséhez. Közérdekű bejelentések alapján a Gy-i Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel a tevékenységgel kapcsolatban vizsgálatot végzett, és összefoglaló jelentésében foglalt véleménye szerint a szükséges engedélyezéssel kapcsolatban, a számlázásnál és az árak kialakításának a bizonylatolásánál több hiányosság, illetve szabálytalanság észlelhető.

E vizsgálat alapján az alperes napilap cikket közölt "Súlyos mulasztásokat, szabálytalanságokat tapasztaltak a népi ellenőrök - vizsgálat a kisszövetkezet gy-i tevékenységéről" címmel. Ebben lényegében a népi ellenőrzési bizottság jelentésében foglaltakat ismertette. A cikk bevezető részében utalt arra, hogy a szerkesztőségbe megszakítás nélkül érkeznek a levelek, olvasói észrevételek, de a lap nem tudja megválaszolni, hogy miért éppen a felperes cég foghatott hozzá a gy-i kábeltelevíziós hálózat teljes kiépítéséhez, illetve az árak mennyiben felelnek meg a tisztességes árképzés kritériumainak. Majd arról ír, hogy "a szóbeszéd szerint" a városi tanács illetékes vezetői meglepően "nagyvonalúan" jártak el, és azért nincs ezekre dokumentumokkal, szerződésekkel, árkalkulációkkal, nyilvántartásokkal stb. alátámasztható magyarázat, mert így lehetőség van a különböző visszaélések leplezésére. Sőt egyes bejelentők a megvesztegetés lehetőségét is megemlítik, mondván, senki sem lát tisztán az ügyben. A cikk befejező részében megállapítja, hogy "az ügy még nem zárult le, reméljük belátható időn belül a ma még nyitott kérdések is megválaszolásra kerülnek".

A sajtóközlemény bevezető részével kapcsolatban a felperes a törvényes határidőben írásban helyreigazítást kért az alperestől. Az alperes ezt megtagadta, ezért a felperes az előírt határidőn belül a bírósághoz fordult. Keresetében helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás lényege szerint a közlemény a maga egészében nem hamisítja meg, nem is tünteti fel hamis színben a valóságot, az újságcikk nem tartalmazza tényként a vesztegetést, illetve a visszaéléseket. Csupán utal a népi ellenőri vizsgálatot elindító bejelentésekben foglalt feltételezésekre, szóbeszédre. A cikk befejező része pedig annak a reménynek ad hangot, hogy ezek a bizonytalanságok később megválaszolásra kerülnek. Ezért az újságcikk a valósághoz híven tájékoztatta az olvasókat az egész város közvéleményét foglalkoztató valós problémáról.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az ítélet megváltoztatásával a helyreigazítás elrendelését. Előadta, hogy az újságíró megsértette kötelezettségét, amikor valótlan tartalmú híreszteléseket, a szóbeszéd szintjén mozgó megállapításokat tett közzé. A közlés nem felel meg a NEB vizsgálat eredményének, mert az nem igazolta sem a visszaéléseket, sem a vesztegetést.

Az alperes kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság hagyja helyben az elsőfokú ítéletet.

A fellebbezés alapos.