31996L0035[1]
A Tanács 96/35/EK irányelve (1996. június 3.) a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadók kinevezéséről és szakmai képesítéséről
A Tanács 96/35/EK irányelve
(1996. június 3.)
a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadók kinevezéséről és szakmai képesítéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalására [2],
a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],
mivel az évek folyamán a belföldi és a nemzetközi forgalomban szállított veszélyes áruk mennyisége jelentős mértékben nőtt, ami növelte a baleseti kockázatot;
mivel a veszélyes áruk szállításakor bekövetkező balesetek egy részét az ilyen anyagok szállításában rejlő veszélyek nem megfelelő ismerete okozza;
mivel az egységes szállítási piac megteremtésével összefüggésben szükséges az ilyen anyagok szállításában rejlő veszélyek eredményesebb megelőzése érdekében intézkedéseket hozni;
mivel a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségük javítását elősegítő intézkedések bevezetéséről [4] szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv a veszélyes áruk szállításakor felmerülő kockázat csökkentésére nem tartalmaz intézkedéseket;
mivel a veszélyes áruk szállításával vagy az ahhoz kapcsolódó be- és kirakodással foglalkozó vállalkozásoktól meg kell követelni, hogy tartsák be a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállításában rejlő veszélyek megelőzésére szolgáló szabályokat; mivel ennek érdekében elő kell írni, hogy megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadót nevezzenek ki;
mivel a biztonsági tanácsadók szakmai képzésének célja, hogy ismerjék az ilyen szállításokra vonatkozó alapvető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket;
mivel a tagállamoknak meg kell határozniuk a szakmai képzés közös minimumkövetelményeit, amelyeknek vizsgán kell megfelelni;
mivel a tagállamoknak közösségi típusú bizonyítványt kell kiállítaniuk a tanácsadók szakmai képzettségéről, hogy az ilyen bizonyítványok birtokosai a Közösség egész területén gyakorolhassák tevékenységüket;
mivel a biztonsági tanácsadók szakmai képzettsége elő fogja segíteni a felhasználók érdekében nyújtott szolgáltatás színvonalának javulását; mivel az ilyen szakmai képzettség minimálisra fogja csökkenteni azoknak a baleseteknek a valószínűségét, amelyek a környezet visszafordíthatatlan károsodását vagy a veszélyes árukkal érintkezésbe kerülő más emberek súlyos sérülését okozhatják,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Az irányelv célja
A tagállamok az ezen irányelv által rögzített követelményeknek megfelelően meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden vállalkozás, amely közúton, vasúton vagy belvízen veszélyes árut szállít vagy ahhoz kapcsolódó be- és kirakodást végez, legkésőbb 1999. december 31-ig egy vagy több veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadót nevezzen ki, aki segíteni hivatott annak megelőzését, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.
2. cikk
Meghatározások
Ennek az irányelvnek az értelmében:
a) "vállalkozás" minden természetes vagy jogi személy - akár folytat jövedelemszerző tevékenységet, akár nem -, jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása - akár folytat jövedelemszerző tevékenységet, akár nem -, valamint hivatalos szervezet - függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságnak alárendelt-e -, amely veszélyes árut szállít, fuvaroz, be- vagy kirak;
b) "veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó", (a továbbiakban: tanácsadó) a vállalkozás vezetője által kinevezett személy, aki a 4. cikkben meghatározott feladatot és munkakört ellátja, és az 5. cikkben előírt oktatási bizonyítvánnyal rendelkezik;
c) "veszélyes áruk" a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [5] szóló, 1994. november 21-i 94/55/EK tanácsi irányelv A. mellékletében meghatározott áruk;
d) "tevékenység" a veszélyes anyagok közúti, vasúti vagy belvízi szállítása, a más tagállamok belvízi útjaival összeköttetésben nem lévő nemzeti belvízi utakon végzett szállítás kivételével, és az ezekhez kapcsolódó be- és kirakodás.
3. cikk
Mentességek
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a következő vállalkozások nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá:
a) amelyek tevékenysége olyan veszélyes árukra terjed ki, amelyeket a fegyveres erők tulajdonában lévő vagy felelősségi körébe tartozó járművekkel szállítanak,
b) amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, amelyek szállítási egységenként nem haladják meg a 94/55/EK irányelv B. mellékletének 10010 és 10011 szélzetszámában feltüntetett értékeket, vagy
c) amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyesáru-szállítás, illetve az ezzel kapcsolatos be- és kirakodás, de esetenként olyan veszélyes áruk belföldi szállítását vagy az ahhoz kapcsolódó be- és kirakodást végzik, amelyek csak kisebb veszélyt vagy szennyezési kockázatot jelentenek.
4. cikk
A tanácsadó feladata és kinevezése
(1) A tanácsadó fő feladata az, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és cselekedettel elősegítse, hogy a vállalkozás a tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze. A tanácsadó látja el a vállalkozás tevékenységére vonatkozóan az I. számú mellékletben felsorolt feladatokat.
(2) A tanácsadó lehet a vállalkozás vezetője is, a vállalkozásban más feladatkört is ellátó személy vagy a vállalkozás közvetlen alkalmazásában nem álló személy, amennyiben alkalmas a tanácsadó feladatainak ellátására.
(3) Az egyes tagállamok illetékes hatósága vagy a tagállam által e célra kijelölt szervezet kérésére minden érintett vállalkozásnak közölnie kell, hogy ki a tanácsadója.
5. cikk
Oktatási bizonyítvány
(1) A tanácsadónak az érintett közlekedési alágazat(ok)ra vonatkozóan közösségi típusú oktatási bizonyítvánnyal (a továbbiakban: bizonyítvány) kell rendelkeznie. A bizonyítványt az egyes tagállamok illetékes hatósága vagy a tagállam által e célra kijelölt szervezet adja ki.
(2) A bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek képzésben kell részt vennie, és a tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgát kell tennie.
(3) A képzés fő célja, hogy a jelölt megfelelő tudást szerezzen a veszélyes áruk szállításában rejlő veszélyekről, az adott közlekedési alágazatra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, valamint az I. számú melléklet szerinti feladatokról.
(4) A vizsgának legalább a II. számú mellékletben felsorolt témákra kell kiterjednie.
(5) A bizonyítványt a III. számú melléklet szerinti formában kell kiállítani.
(6) A bizonyítványt minden tagállam köteles elismerni.
6. cikk
A bizonyítvány érvényessége
A bizonyítvány öt évig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejét alkalmanként öt évvel automatikusan meg kell hosszabbítani, ha birtokosa a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti egy évben olyan továbbképző tanfolyamon vett részt vagy olyan vizsgát tett, amelyet az illetékes hatóság jóváhagyott.
7. cikk
A balesetek jelentése
Ha egy szállítás, illetve az áruk be- vagy kirakodása közben bekövetkezett baleset személyek, anyagi javak vagy a környezet sérelmével jár, vagy bennük kárt okoz, az érintett vállalkozás tanácsadójának a lényeges információk összegyűjtése után baleseti jelentést kell készítenie a vállalkozás vezetősége vagy adott esetben a helyi hatóság részére.
Ez a jelentés azonban nem helyettesíti a vállalkozás vezetőségének jelentését, amelyet bármilyen más nemzetközi, közösségi vagy belföldi szabályozás alapján követelnek meg a tagállamok.
8. cikk
Az irányelv kiigazítása
Ezt az irányelvet az általa szabályozott területen bekövetkező tudományos és műszaki fejlődéshez kell igazítani a 9. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.
9. cikk
(1) A Bizottságot a 94/55/EK irányelv 9. cikke által létrehozott, a veszélyes áruk szállításával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.
(2) A Bizottság képviselője terjeszti elő a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság állást foglal a tervezetről a Bizottság képviselője által, az ügy sürgősségének függvényében meghatározott határidőn belül. Az állásfoglalást olyan szótöbbséggel kell meghozni, mint amilyent a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdése az olyan határozatok esetében ír elő, amelyeket a Tanács köteles a Bizottság javaslatára meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatát az említett cikkben előírt módon kell súlyozni. Az elnöknek nincs szavazata.
(3) a) A Bizottság meghozza a tervezett intézkedéseket, ha összhangban vannak a bizottság állásfoglalásával.
b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság állásfoglalásával, vagy ha a bizottság nem foglalt állást, a Bizottság késedelem nélkül javaslatot nyújt be a Tanácshoz a meghozandó intézkedésekről. A Tanács minősített többséggel dönt.
Ha a Tanács a javaslat beküldésétől számított három hónapon belül nem dönt, a Bizottság meghozza a javasolt intézkedéseket.
10. cikk
Ez az irányelv nem érinti a munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló 89/391/EGK irányelv és a végrehajtására kiadott külön irányelvek rendelkezéseit.
11. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 1999. december 31-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ezen irányelv végrehajtásához szükségesek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.
12. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Luxemburgban, 1996. június 3-án.
a Tanács részéről
az elnök
T. Treu
[1] HL C 185., 1991.7.17., 5. o. és HL C 233., 1992.9.11., 5. o.
[2] Az 1991. november 27-én kiadott állásfoglalás (HL C 40., 1992.2.17., 46. o.).
[3] Az Európai Parlament 1992. május 15-i állásfoglalása (HL C 150., 1992.6.15., 332. o.), a Tanács 1995. október 6-i közös álláspontja (HL C 297., 1995.11.10., 13. o.) és az Európai Parlament 1996. január 17-i határozata (HL C 32., 1996.2.5., 49. o.).
[4] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
[5] HL L 319., 1994.12.12., 7. o.
--------------------------------------------------
I. MELLÉKLET
A TANÁCSADÓNAK A 4. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELADATAI
A tanácsadó feladatai elsősorban a következők:
- annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat,
- tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően,
- éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni.
A tanácsadónak ezen kívül szintén kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozó következő gyakorlatokat és eljárásokat:
- a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartása,
- a vállalkozás azon gyakorlata, hogy figyelembe veszi-e a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket,
- a veszélyes áruk szállítására, be- és kirakodására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárások,
- a vállalkozás alkalmazottai megfelelő képzésben részesültek-e, és e képzés ténye szerepel-e a személyi anyagukban
- a szállítás vagy a be- és kirakodás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén megfelelő veszélyelhárítási eljárások alkalmazása,
- a szállítás vagy a be- és kirakodás alatt bekövetkezett balesetek, rendkívüli események vagy észlelt súlyos szabálytalanságok okának felderítése, és amennyiben szükséges, jelentés készítése,
- a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazása,
- az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembevétele,
- annak ellenőrzése, hogy a veszélyes áruk szállításában, be- és kirakodásában részt vevő alkalmazottak kapnak-e részletes technológiai utasítást és oktatást,
- a veszélyes áruk szállításához, be- és kirakodásához kapcsolódó veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatala,
- olyan ellenőrzési eljárások alkalmazása, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a járműveken legyenek, és ezek az okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelőek legyenek,
- olyan ellenőrzési eljárások alkalmazása, amelyek a be- és kirakodással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják.
--------------------------------------------------
II. MELLÉKLET
AZ 5. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TÉMAKÖRÖK
A bizonyítvány megszerzéséhez legalább a következők ismerete szükséges:
I. Általános megelőzési és biztonsági intézkedések:
- a veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményeinek ismerete,
- a balesetek fő okainak ismerete;
II. A nemzeti jog, a közösségi szabályok, a nemzetközi megállapodások és egyezmények előírásai az igénybe vett közlekedési alágazatra vonatkozóan, különös tekintettel a következőkre:
1. a veszélyes áruk besorolása:
- az oldatok és keverékek besorolása,
- az anyagmegnevezés felépítése,
- a veszélyesáru-osztályok és az osztályozás elvei,
- a szállított veszélyes anyagok és tárgyak jellemzői,
- fizikai, kémiai és toxikológiai (mérgezési) tulajdonságai;
2. általános csomagolási követelmények, beleértve a tartályjárművekre, tankkonténerekre stb. vonatkozó követelményeket:
- a csomagolóeszközök fajtái, kódolásuk és jelölésük,
- a csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények és a csomagolóeszközök vizsgálatára vonatkozó előírások,
- a csomagolóeszköz állapota és az időszakos vizsgálatok;
3. a veszély jelölése és a veszélyességi bárcák:
- a veszélyességi bárcák mintája,
- a veszélyességi bárcák elhelyezése és eltávolítása,
- a táblák és a bárcák elhelyezése;
4. a fuvarokmányban lévő hivatkozások:
- a fuvarokmányban lévő információ,
- a feladó (megfelelőségi) nyilatkozata;
5. a szállítás lebonyolítása és a feladási korlátozások
- teljes rakomány,
- ömlesztett rakomány,
- ömlesztett szállítás nagykonténerben,
- konténerben való szállítás,
- rögzített és leszerelhető tartányban való szállítás;
6. utasok szállítása;
7. együtt rakási tilalmak és óvintézkedések;
8. az anyagok elkülönítése;
9. a szállított mennyiség korlátozása és a mentesített mennyiségek;
10. árukezelés és elhelyezés:
- be- és kirakodás (töltési fok),
- átmeneti tárolás és elkülönítés;
11. berakodás előtti és kirakodás utáni tisztítás, illetve gáztalanítás;
12. a személyzet szakképzése;
13. a jármű okmányai:
- a fuvarokmány,
- írásbeli utasítások,
- a jármű-jóváhagyási igazolás,
- a járművezető oktatási bizonyítványa,
- a belvízi szállításra vonatkozó képzés tanúsítványa,
- az eltérésekről szóló megállapodások okmányai,
- egyéb okmányok;
14. biztonsági utasítások: az utasítások végrehajtása és a járművezető egyéni védőfelszerelései;
15. a járművek felügyelete: várakozás;
16. forgalmi és navigációs szabályok és korlátozások;
17. szennyező anyagok működés közbeni és véletlen kibocsátása;
18. a szállítóeszközökre vonatkozó követelmények.
--------------------------------------------------
III. MELLÉKLET
AZ 5. CIKK (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT BIZONYÍTVÁNY FORMÁJA
+++++ TIFF +++++
--------------------------------------------------
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31996L0035 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31996L0035&locale=hu