A Fővárosi Törvényszék P.21350/2014/20. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §] Bíró: Szilvás György

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21350/2014/20.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20052/2016/3., Kúria Pfv.20513/2017/4. (BH 2018.7.189)

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/20.

A törvényszék

dr. Hubay Gábor (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a Balsai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

jó hírnév megsértése miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 38.100,- (Harmincnyolcezer-száz) Ft perköltséget, és külön felhívásra az állam javára 36.000,- (Harminchatezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a törvényszéknél kell hét példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s:

A felperes a egyesület Egyesületének (továbbiakban: egyesület) az elnöke, és már korábban, 2014-ben is ezt a pozíciót töltötte be.

Az alperes 2014. március 5-én egy e-mailt, és a "melléklet címe" címmel ellátott mellékletet küldte el a felperes által vezetett gazdasági társaság, a cég neve Zrt. központi e-mail címére.

Az előbb említett melléklet egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza: "Úgy véljük, hogy a egyesület, mint érdekképviselet lejáratódott, és elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó, ami még inkább rontja az egész szervezet megítélését..."

("Elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó" kijelentés a továbbiakban: perbeli alperesi kijelentés).

A perbeli alperesi kijelentés nem tényállítás, vagy híresztelés, hanem vélemény nyilvánítás, és mint ilyen, nem tekinthető a felperes számára sértőnek, bántónak, így mindez nem eredményezte a felperes jó hírnevének sérelmét.

A felperes keresetében a régi Ptk. 78. § (1), (2) bekezdés, és a 84. § (1) bekezdés a.) b.) és c.) pont alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnevét; kérte az alperest a jogsértés abbahagyására, a jogsértéstől való eltiltásra, és elégtétel nyújtására kötelezni.

Arra hivatkozott, hogy az alperes által küldött e-mail azon tényközlése, miszerint "a botrányaimtól volt hangos eddig a sajtó" sérti a felperesnek a Ptk. 78. § (1) bekezdés szerinti jó hírnevét.

Arra hivatkozott, hogy a perbeli e-mail, és annak melléklete, a felperes által vezetett gazdasági társaság, a cég neve Zrt., valamint több más felszámoló szervezet részére is kiküldésre került.

A perbeli alperesi kijelentés a felperes álláspontja szerint tényállítás volt, ami valótlan, mivel a felperes semmilyen botránynak, vagy botrányoknak nem volt részese, sem magánszemélyként, sem pedig a egyesület Egyesületének elnökeként.

A sérelmezett állítás kifejezésmódját is sértőnek, lealacsonyítónak értékelte a felperes, már csak azért is, mivel az alperes a közlésében semmilyen kontrollálható adatot az állítólagos felperesi botrányokról nem közölt, amiből az következik, hogy az alperes célja egyedül a hatáskeltés, a felperes lejáratása volt, a valóságtól függetlenül.

A felperes, az alperesi védekezésre reagálva előadta, hogy az alperes a perbeli kijelentéssel a felperes személyét, a egyesület elnökének minőségében illette a sérelmezett kijelentéssel.

A felperes azonban, sem mint a cég neve Zrt. vezérigazgatója, sem mint felszámolóbiztos, de főleg nem a egyesület elnökeként, semmilyen botránynak nem volt részese.

Felperesi álláspont szerint az alperesi védekezés hivatkozásától eltérően a perbeli közlés tényállítás, és már csak azért sem lehet az alperesi előadás szerinti vélemény nyilvánítás, mert az alperes az írásbeli védekezését tartalmazó beadványában az állításait kívánja igazolni tényleges cikkek csatolásával, márpedig bizonyítani csak tényeket, állításokat lehet.