A Győri Ítélőtábla Bf.80/2007/7. számú határozata terrorcselekménnyel elkövetett bűntett tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 99. §, 261. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §] Bírók: Kovács Tamás, Laczó Gáborné, Miklós Mária

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.80/2007/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2007. évi december hó 12. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A terrorcselekménnyel elkövetett bűntett és más bűncselekmény miatt vádlott ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2006. június hó 28. napján kihirdetett B.714/2003/95. számú ítéletét helybenhagyja.

.

A vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

I n d o k o l á s :

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győrben, 2005. szeptember hó 26., 28., október 3., november 7., 2006. április 5., június 19., 28. napján tartott tárgyalások alapján hozott és 2006. június hó 28. napján kihirdetett B.714/2003/95. számú ítéletében, a 2003. augusztus 1-től augusztus 4-ig őrizetben, majd előzetes letartóztatásban lévő vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekménnyel elkövetett bűntettben és hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében. Ezért halmazati büntetésül 12 év 6 hónap fegyházbüntetésre, mint főbüntetésre és mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az ítélethozatal napjáig.

Rendelkezett a nyomozás során lefoglalt tőrkés, flóbert pisztoly és a hozzávaló lőszerek elkobzásáról, a lefoglalás megszüntetése mellett a bűnjel kiadásáról, a túlélő kés rendőrhatóságnak való megküldéséről, a vérrel szennyezett gézlapok, műanyag palack megsemmisítéséről. Kötelezte vádlottat 231.093.-Ft elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítéletet ellen az ügyész súlyosításért, a szabadságvesztés büntetés tartamának jelentős mértékű felemeléséért jelentett be fellebbezést.

A vádlott és védője a bűncselekmények minősítésének megváltoztatásáért és a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek.

A vádlott beadványaiban úgy indokolta az eltérő minősítésre irányuló fellebbezését, hogy a terhére megállapított terrorcselekmény bűntette személyi szabadság megsértése bűntettének, vagy terrorcselekmény bűntette kísérletének, a hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete hivatalos személy elleni, súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősüljön. A tényállás megalapozottságának ellenőrzése érdekében a térfigyelő kamera felvételeinek beszerzését is indítványozta.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.159/2005/8-I. számú átiratában a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatását. A tényállást megalapozottnak, a bűnösség megállapítását, és a cselekmények jogi minősítését törvényesnek tartotta, de a törvényes minősítés mellett az ölési cselekmény egyenes szándékkal történt elkövetésének megállapítását, egyes indokolásba tartozó körülmények tényállásból való mellőzését, a bűnösségi körülmények átértékelésével a kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamának jelentős felemelését, az elkobzásra vonatkozó rendelkezések megváltoztatását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádhatóság képviselője az írásbeli indítvány tartalmával egyező indítványt terjesztett elő. Kiemelte, hogy a súlyosító körülmények köréből mellőzni kell a halmazatot a kétszeres értékelés tilalma miatt. Az enyhítő körülmények közül az időmúlás mértéke elhanyagolható körülmény a bűncselekmény tárgyi súlyához képest, a vádlott megbánása nem teljes körű, csak 1.sz. sértettre vonatkozik, 2.sz. sértettet a vádlott feljelentette, a bűncselekmény elkövetését megkönnyítő elmeállapotának büntetést enyhítő hatása is rendkívül csekély.

A vádlott védője a fellebbezési eljárásban tartott nyilvános ülésen a tényállás és jogi minősítés téves voltára hivatkozva, az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Perbeszédében indokolatlannak tartotta a vádlott bűnösségének megállapítását az ölési cselekményben, mert a vádlott akaratán kívül okozta 2.sz.sértett sérüléseit, aki a vádlott és 1.sz.sértett közé állva a vádlott vallomása szerint maga is oka volt annak, hogy sérüléseket szenvedett. A vádlott beszámítási képességének vizsgálata nem volt szakszerű, annak megismétlése indokolt. A terrorcselekmény vonatkozásában a vádlott szándéka öngyilkosság volt, ezért kért autót és fegyvert, amit a rendőrök ajánlottak fel neki. A vádlott javára enyhítő körülményként kell figyelembe venni a beismerő vallomását, a bűncselekmény elkövetése óta, előzetes fogvatartásban eltöltött hosszú időt.

A vádlott perbeli nyilatkozata szerint a hatóságok nem jártak el körültekintően, emiatt új bizonyítás lefolytatását indítványozta, az ítélet hatályon kívül helyezéséért csatlakozott védője indítványához.

A büntetés súlyosítására, az ítélet hatályon kívül helyezésére bejelentett fellebbezések nem alaposak.

Az ítélőtábla a bejelentett kétirányú fellebbezések alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a Győr-Moson-Sopron Megyei bíróság ítéletét a Be.348.§.(1) bekezdés szerint. Ennek során megállapította, hogy megyei bíróság a jogszabály változás folytán megismételt első fokú eljárást a perrendi szabályok betartásával kellő alapossággal folytatta le, a vád tárgyává tett cselekmények elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat az ésszerűség és a logika szabályainak megfelelően mérlegelte. Az ítéletében hiánytalanul rögzítette a történeti tényállásba tartozó cselekménysort, a megállapított tényekből további tényekre vont következtetései sem tévesek. Az első fokú bíróság ügyfelderítési és indokolási kötelezettségét teljesítette. Az ítélőtábla olyan eljárási, vagy megalapozatlansági hibát, ami az ítélet érdemi felülvizsgálatát akadályozta, nem állapított meg. A tényállás mentes a Be. 351.§ /2/ bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól, ezért a Be. 351. § /1/ bekezdése alapján a felülbírálat során is irányadó volt, következésképpen az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés nem vezetett eredményre.

A megyei bíróság az ügyben jelentőséggel bíró bizonyítékok mérlegelése során számot adott arról, hogy az eseménysort figyelemmel kísérő több személy vallomásaiból milyen tényeket állapított meg. A helyszínen jelen volt rendőr tanúk jelentéseit összehasonlította a szóban elhangzott vallomásaikkal, a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvi adatokkal, a "civil" tanúk vallomásaival. Részletesen elemezte a vádlott vallomását és megindokolta, hogy annak melyek voltak azok a részei, amelyet a terhelő bizonyítékok nem támasztottak alá. Mindkét sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában tisztázta az eseményeket, megindokolta a ténybeli következtetéseit is. Az orvosszakértői vélemény adataiból megalapozottan rögzítette a tényállásban 2.sz.sértett sértett 8 napon túl gyógyuló sérülését, az okozott sérülés keletkezési módját, a szúrás erejét és következményét. További bizonyítékként értékelte az elmeorvos szakértői vélemények adatait, tisztázta az ellenmondásokat az első és második szakvélemények között.