A Szombathelyi Törvényszék Bf.319/2011/7. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 371. §, 372. §] Bírók: Gombkötő Ottóné, Rácz József, Varsányi Gábor

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Vas Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Szombathelyen 2011. december hó 20. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A rágalmazás vétsége miatt V vádlott ellen indított büntetőügyben a Szombathelyi Városi Bíróság 2011. június 1. napján kihirdetett 28.B.662/2010/24. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a magánvádlók államnak járó bűnügyi költség megfizetésére kötelezését mellőzi.

Az ítélet bevezető részéből a 2009. október 9-i, 2010. április 12-i személyes meghallgatások, valamint a 2010. június 9-i és 2010. október 15. napján megtartott tárgyalások feltüntetését mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a magánvádlók maguk viselik.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánvádlók jelentettek be fellebbezést a vádlott felmentése miatt; bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása végett.

A magánvádló jogi képviselője a fellebbezés írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a vádlott által kifüggesztett közlemények lényegében azt tartalmazták, hogy a sértettek nem fizetik ki az általuk igénybe vett szolgáltatások ellenértékét, miközben ezeket továbbra is igénybe veszik, márpedig ezen közlés alkalmas volt a sértettek becsületének csorbítására, ezért a bűncselekmény megvalósult.

Ebből a szempontból jelentősége van annak is, hogy ezen tények nem pusztán a lakók előtt váltak ismertté, hanem harmadik személyek előtt is, valamint a közlemények olyan lépcsőházban is kifüggesztésre kerültek, ahol üzlethelyiségek találhatóak, jelentős vendégforgalommal, így a vádlott által közölteket bárki megismerhette.

A jogi képviselő vitatta az elsőfokú bíróság által a megállapított tényállásból levont büntetőjogi következtetést: az általános erkölcsi és közfelfogás szerint, ha valaki az általa igénybe vett szolgáltatásért, áruért, stb. tudatosan nem fizeti meg annak ellenértékét, nem tekinthető becsületes, tisztességes embernek, sőt adott esetben még bűncselekmény gyanúja is vetülhet rá. A magyar nyelv az ilyen emberekre használja pl. a "szélhámos" kifejezést, az ilyen emberi magatartást a társadalom elítéli, különösen igaz ez, ha az illető ezzel még a közösség érdekeit is sérti, veszélyezteti. Emiatt nyilvánvalóan sérül az ilyen személy társadalmi megbecsültsége.

Ebből következően a vádlott által használt tényállítások a társadalomban általánosan elfogadott értékítélet szerint is alkalmasak voltak a sértettek becsületének csorbítására.

A nyilvános ülésen a jogi képviselő ezen túlmenően észrevételezte azt, hogy a Vas Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal ténylegesen nem utalt ki tanúdíjat a sértettek részére, így a magánvádlók ennek megfizetésére kötelezése téves.

A védő a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtettekre azon észrevételeit terjesztette elő, miszerint a büntetőügy elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elszámolási vita folytán a felek között polgári peres eljárás van folyamatban, az indokolási kötelezettség nem megfelelő teljesítésével összefüggésben pedig arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság arra a jogi álláspontra jutott, hogy az inkriminált kijelentések objektíve nem alkalmasak a sértettek becsületének csorbítására, így tényállási elem hiányában nem valósult meg a vád tárgyává tett bűncselekmény, ebből következően pedig a további vizsgálódás nyilvánvalóan "okafogyottá" vált.

A fellebbezések nem alaposak.

A Be. 348. §-ának (1) bekezdésében meghatározott terjedelmű felülbírálat keretében a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta és ügyfelderítési kötelezettségének is eleget tett.

A történeti tényállást az eljárás során feltárt bizonyítékok - vádlotti és tanúvallomások, a becsatolt okiratok tartalma - alapján állapította meg, ezt fellebbezési támadás nem is érte, hiszen a magánvádlók a megállapított tényállásból levont jogi következtetést vitatták.

Megjegyzi azonban a másodfokú bíróság azt, hogy a tényállásban nem elégséges csupán utalni az inkriminált közlemények tartalmára, hanem ezeket pontosan idézni is kell, hiszen ezen kijelentések képezték a vád tárgyát. Ebből következően a tényállás a Be. 352. § (1) bekezdésének a) pontjában biztosított lehetőségnél fogva, az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint szorul kiegészítésre.

A vádlott az alábbi tájékoztatókat függesztette ki:

TÁJÉKOZTATÓ

A társasház biztonságos üzemeltethetősége érdekében tájékoztatásul közöljük a Tisztelt Lakótársakkal a FIZETÉST MEGTAGADÓ, tartósan vagy jelentős összeggel TARTOZÓ LAKÓK NÉVSORÁT, összes üzemeltetési tartozását és februári fűtés díját.

Kérjük a Tisztelt Lakókat legyenek segítségünkre, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fizetést megtagadó lakótársakat fizetésre bírják.

Ismételten felhívom a Tisztelt Lakók figyelmét, hogy a házat továbbra is a kikapcsolás veszélye fenyegeti!

Tájékoztatom a Tisztelt Lakókat arról is, hogy a cégünk a mai naptól nem garantálja a folyamatos és zavartalan szolgáltatást!

Felhívom a Tisztelt Lakók figyelmét, hogy az a tény, hogy egyesek vélt vagy valós sérelmeik miatt nem fizetnek azért mert állítólag pert kezdeményeztek a többi tulajdonos ellen, nem mentesíti egyiküket sem az alól, hogy a társasház fenntartásához és működtetéséhez szükséges költségeket megfizessék.

Gy. város, 2009. április 3.

Tisztelettel: D.R.

Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft.

Gy. város, T. u. 17.

Adószám: xxxxxxxxxx

.......................................

V vádlott