A Fővárosi Törvényszék Pf.632673/2018/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 78. §, 164. §, 177. §, 182. §, 228. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:520. §, 6:539. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 17. §, 18. §, 42. §, 49. §] Bírók: Juhász Krisztina, Nemoda Valéria, Velinskyné dr. Lovas Kinga Patrícia

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.51455/2017/26., *Fővárosi Törvényszék Pf.632673/2018/4.*, Kúria Pfv.21488/2018/5. (BH 2020.3.74)

***********

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

73.Pf.../2018/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a dr. Koltai Ügyvédi Iroda (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

dr. Szabó Előd ügyvéd (fél címe2) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. február 6-án meghozott 16.P..../2017/26-II. számú ítélete ellen a felperes 29. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 667.500 (hatszázhatvanhétezer-ötszáz) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A felperes végleges keresetével az alperest 8.000.000 Ft sérelemdíj, 2014. július havától véghatáridő nélkül havi 5.000 Ft járadék, 132.000 Ft fogpótlási költség és 304.863 Ft keresetveszteség, ezen összegek utáni késedelmi kamat, valamint a perköltsége megfizetésére kérte kötelezni.

Előadta, hogy 2014. július 7-én a felperes az általa vezetett, ... forgalmi rendszámú gépkocsival összeütközött a fényjelző készülék piros fényjelzésén áthaladó ... forgalmi rendszámú tűzoltó daruskocsival, a baleset időpontjában a tűzoltó daruskocsi az alperesnél rendelkezett kötelező gépjármű felelősség biztosítással. Előadta, hogy a felperes a baleset során súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Hivatkozása szerint az alperesi biztosított jármű vezetője annak ellenére, hogy a megengedett sebesség jelentős túllépése mellett tilos jelzésen haladt be a kereszteződésbe, nem győződött meg arról, hogy elsőbbségi jogát valamennyi jármű biztosítja. Álláspontja szerint az alperesi biztosítottnak számítania kellett volna arra, hogy a kereszteződésbe 30 km/h-val behaladó felperes által vezetett személygépkocsi nem áll meg, valamilyen okból nem észleli őt.

Keresete alapjául a Ptk. 6:519. §-ára, a Ptk. 6:520. §-ára, valamint a KRESZ 49. § (2) bekezdésére hivatkozott.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Vitatta a biztosítottja balesettel kapcsolatos felelősségét, a kereset jogalapját. Előadta, hogy a felperes KRESZ 42. § (1) bekezdését sértő, szabálytalan magatartásával biztosítottjának nem kellett számolnia, sem észlelési, sem cselekvési késedelem nem terheli.

Hivatkozása szerint az alperesi gépjármű útvonala szabad volt, azt jármű nem keresztezte, a felperes pedig féktávon belül haladt a tűzoltóautó elé úgy, hogy a vizuális láthatóság előtt már hallható volt a tűzoltóautó hangja. A tűzoltóautó vezetője számára a baleset már nem volt elkerülhető, amikor észlelhetővé vált, hogy az alperes már nem fog megállni a kereszteződés előtt. Álláspontja szerint a biztosítottjának nem kellett azzal számolnia, hogy a számára akadálytalan továbbhaladást biztosító Opel Zafira gépjármű mögül érkező felperesi jármű azt kikerüli és nem biztosítja számára az őt minden helyzetben megillető elsőbbséget.

Rámutatott, hogy a perbeli balesetet a felperes okozta azzal, hogy megszegte a KRESZ 42. § (1) bekezdését, a 18. § (1) bekezdés c) és e) pontját, továbbá a 17. § (1) bekezdés f) pontját.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 264.905 Ft perköltséget. Rendelkezett arról, hogy a le nem rótt 500.610 Ft kereseti illetéket és a 142.750 Ft szakértői munkadíjat az Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság indokolásában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:519. §-át, 6:520. §-át, 6:539. § (1) bekezdését idézve a keresetet alaptalannak találta. Rögzítette, a felperesnek kellett azt bizonyítania, hogy az alperesi biztosított gépjármű vezetője felróható módon jogszabályt szegett, kizárólag őt terheli felelősség a perbeli baleset bekövetkezéséért.

Idézte a felperes büntetőeljárás során tett tanúvallomását, a személyes meghallgatásán előadottakat, fél1, fél2, fél3 és fél4 büntetőeljárás során tett tanúvallomását, a büntetőeljárás során kirendelt, fél5 igazságügyi gépjárműszakértő véleményét, és a perben kirendelt szakértő igazságügyi szakértő véleményét.

Maradéktalanul elfogadta a szakértői vélemény megállapításait, mint ahogy a büntetőeljárás során előterjesztett szakértői véleményt és a büntetőeljárás során meghallgatott tanúk előadását is. Utalt arra is, hogy a kamerafelvételek is mindenben alátámasztják a szakértői megállapításokat és a tanúk által előadottakat. A felperes előadását azért nem vette figyelembe, mert a balesetre nem emlékezett.

Az egységes és kialakult bírói gyakorlatra utalással kitért arra, hogy a magánszakértői vélemény a fél szakmai tartalmú előadása, így bizonyítékként nem értékelhető. Az alperes által előterjesztett magánszakértői véleményt nem találta alkalmasnak arra, hogy megkérdőjelezze a büntetőeljárás során, illetőleg a perbeli kirendelés alapján előterjesztett szakértői vélemény megállapításait. Megjegyezte, hogy a magánszakértő nem tért ki arra, hogy felperes miért nem reagált az egyértelműen hallható hangjelzésre, illetve hogy a felperes hogyan tudta volna elkerülni a balesetet.

Megállapította, hogy a baleset kizárólag a felperesnek felróható okból következett be, mert nem adott elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó alperesi biztosított gépjárműnek és féktávolságon belül hajtott elé. Megállapította, hogy a felperes az ütközési pontot még meg sem közelítette, amikor már jól hallható volt a sziréna hangja, így ha még nem is látta a tűzoltóautót, hallania kellett a megkülönböztető hangjelzést, ebben a közlekedési szituációban pedig minden esetben a gépjárművezetőnek lassítania kell, illetőleg meg kell állnia, vagy félre kell húzódnia, meg kell várnia, hogy merről érkezik a megkülönböztető jelzést használó gépjármű, meg kell győződnie arról, hogy nem keresztezi a haladási útvonalát és csak azt követően folytathatja az útját, ha a megkülönböztető jelzést használó gépjárművet elengedte, elhaladt mellette, illetőleg ha az nem keresztezi a haladási útvonalát. Rámutatott arra, hogy mindezen kötelezettségének a felperes nem tett eleget, hanem nagy lendülettel behajtott a kereszteződésbe.

A szakértők megállapítására utalással hangsúlyozta, hogy amikor az alperesi gépjárművezető észlelte a felperesi gépjárművet, nem kellett arra számítania, hogy nem áll meg a kereszteződés előtt, mivel a nagy piros színű, kék fényjelzést és éles szirénahangot hallató gépjármű részére a közlekedés többi résztvevője megadta az elsőbbséget. Mivel a közlekedés többi résztvevője és a közelben tartózkodók kivétel nélkül jóval a kereszteződésbe érkezése előtt hallották a szirénázó gépjárművet, csak azzal tudta magyarázni, hogy a felperes nem hallotta a szirénahangot, hogy figyelmetlen volt, vagy súlyosan gondatlanul abban bízott, hogy a szirénázó gépjármű nem keresztezi a haladási útvonalát, illetőleg abban, hogy még átér a kereszteződésen, mire odaér a szirénázó gépjármű.