62001TJ0307[1]

Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) 2004. június 10-i ítélete. Jean-Paul François kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Tisztviselők - A fegyelmi eljárás rendje - Fizetési fokozatban visszavetés - A Bizottság épületeinek őrzésére és vagyonvédelmére vonatkozó szerződés - Ésszerű határidő - Büntetőeljárás - Kártérítési kereset. T-307/01. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2004. június 10.

T-307/01. sz. ügy

Jean-Paul François

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

"Tisztviselők - A fegyelmi eljárás rendje - Fizetési fokozatban visszavetés - A Bizottság épületeinek őrzésére és vagyonvédelmére vonatkozó szerződés - Ésszerű határidő - Büntetőeljárás - Kártérítési kereset"

Teljes szöveg francia nyelven II - 0000

Tárgy: Egyrészről a felperest alacsonyabb fizetési fokozatba soroló fegyelmi intézkedést elrendelő 2001. április 5-i bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló kérelem, másrészről a felperes szerint általa elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár jóvátételére irányuló kérelem.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a felperest alacsonyabb fizetési fokozatba soroló fegyelmi intézkedést elrendelő 2001. április 5-i bizottsági határozatot megsemmisíti. A Bizottság köteles a felperes által elszenvedett nem vagyoni kár jóvátétele címén részére 8 000 euró összegű kártérítést megfizetni. Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot a teljes költség viselésére kötelezi.

Összefoglaló

1. Tisztviselők ─ A fegyelmi eljárás rendje ─ Fegyelmi eljárás ─ A IX. melléklet 7. cikkében megállapított határidők ─ Az adminisztráció ésszerű határidőn belül való eljárásának kötelezettsége ─ Figyelmen kívül hagyás ─ Következmények

(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 7. cikk)

2. Tisztviselők ─ A fegyelmi eljárás rendje ─ Fegyelmi eljárás megindítása ─ Elévülési idő ─ Hiány ─ Az adminisztráció ésszerű határidőn belül való eljárásának kötelezettsége ─ Figyelmen kívül hagyás ─ Következmények

(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 86?89. cikk)

3. Tisztviselők ─ A fegyelmi eljárás rendje ─ Fegyelmi eljárás ─ Fegyelmi és büntetőeljárás párhuzamos lefolytatása ugyanazon tényállás alapján ─ Az adminisztráció azon kötelezettsége, hogy a tisztviselő sorsáról csak a büntetőbíróság jogerős határozatát követően döntsön végleges jelleggel

(Személyzeti szabályzat, 88. cikk, (5) bekezdés; IX. melléklet, 7. cikk, (2) bekezdés)

4. Tisztviselők ─ A fegyelmi eljárás rendje ─ Fegyelmi eljárás ─ Fegyelmi és büntetőeljárás párhuzamos lefolytatása ugyanazon tényállás alapján ─ A fegyelmi eljárás felfüggesztésének célja ─ A büntetőbíróság által megállapított tényállás alapulvételének kötelezettsége ─ A tényeknek a fegyelmi vétség fogalmára tekintettel történő minősítésének lehetősége

(Személyzeti szabályzat, 88. cikk, (5) bekezdés)

5. Tisztviselők ─ Jogok és kötelezettségek ─ Őrzési és vagyonvédelmi szerződés visszaélésszerű alkalmazása ügyviteli feladatokra beosztott munkatárs felvételénél ─ Általános, önmagában véve nem csalárd gyakorlat ─ Jelzés vagy elhatárolódás hiánya ─ A személyzeti szabályzat alapján fennálló kötelezettségek megszegése ─ Hiány, B besorolási osztályú tisztviselő esetében

(Személyzeti szabályzat, 11. cikk)

6. Tisztviselők ─ Kereset ─ Kártérítési kereset ─ A megtámadott aktus megsemmisítése, amely nem biztosítja a nem vagyoni kár megfelelő jóvátételét ─ Szabálytalan fegyelmi eljárás által okozott nem vagyoni kár

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

1. Jóllehet a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 7. cikkében a fegyelmi eljárás lefolytatására előírt szigorú határidők nem elévülési jellegűek, ugyanakkor a gondos ügyintézés olyan szabályát tartalmazzák, amelyek célja - mind az adminisztráció, mind a tisztviselők érdekében - az indokolatlan késedelem elkerülése a fegyelmi eljárást befejező határozat elfogadásakor. Ezért a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást szorgalmasan kell lefolytatnia, és úgy kell eljárnia, hogy minden további jogi aktus az előzőhöz képest ésszerű határidőn belül megszülessen. Ezen határidő figyelmen kívül hagyása - amely kizárólag az ügy sajátos körülményeinek figyelembevételével ítélhető meg - a határidőn túl elfogadott aktus megsemmisítését vonhatja maga után.

(lásd a 47. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság 13/69. sz., Van Eick kontra Bizottság ügyben 1970. február 4-én hozott ítélete (EBHT 1970., 3. o.); a Bíróság 228/83. sz., F. kontra Bizottság ügyben 1985. január 29-én hozott ítélete (EBHT 1985., 275. o.); a Bíróság 175/86. és 209/86. sz., M. kontra Tanács ügyekben 1988. április 19-én hozott ítélete (EBHT 1988., 1891. o.); az Elsőfokú Bíróság T-26/89. sz., de Compte kontra Parlament ügyben 1991. október 17-én hozott ítéletének (EBHT 1991., II-781. o.) 88. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-549/93. sz., D. kontra Bizottság ügyben 1995. január 26-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1995., I-A-13. és II-43. o.] 25. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-197/00. sz., Onidi kontra Bizottság ügyben 2002. május 30-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2002., I-A-69. és II-325. o.) 91. pontja.

2. A fegyelmi jogkör gyakorlójának még a személyzeti szabályzat 86?89. cikkében és IX. mellékletében előírt elévülési határidő hiánya esetében is - nevezetesen akkortól, amikor a tényekről és a tisztviselő személyzeti szabályzat alapján fennálló kötelezettsége megszegésének minősíthető magatartásokról az adminisztráció tudomást szerez - úgy kell eljárnia, hogy a fegyelmi intézkedés kiszabásával záruló eljárás ésszerű határidőn belül meginduljon. E határidő figyelmen kívül hagyása - amely az ügy sajátos körülményeitől függ - az adminisztráció által kirívó késedelemmel megindított fegyelmi eljárás jogellenességét és következésképpen az említett eljárás nyomán kiszabott fegyelmi intézkedés megsemmisítését vonhatja maga után.

Sértené a jogbiztonság elvét, ha az adminisztráció a fegyelmi eljárás megindításával kirívóan késlekedne. Ugyanis mind a tények és a tisztviselő - személyzeti szabályzat alapján fennálló kötelezettsége megszegésének minősíthető - magatartásainak adminisztráció általi értékelése, mind a tisztviselő védekezéshez való jogának gyakorlása különösen nehéznek bizonyulhat, amennyiben a tényállás, illetve a magatartás megvalósulása és a fegyelmi vizsgálat megindítása között huzamosabb idő telik el.

(lásd a 48. és 49. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C-270/99 P. sz., Z. kontra Parlament ügyben 2001. november 27-én hozott ítéletének (EBHT 2001., I-9197. o.) 43. és 44. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-78/02. sz., Voigt kontra EKB ügyben 2003. június 19-én hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 64. pontja; a fent hivatkozott de Compte kontra Parlament ügy 88. pontja; a fent hivatkozott D. kontra Bizottság ügy 25. pontja.

3. A személyzeti szabályzat 88. cikkének ötödik bekezdése megtiltja, hogy a büntetőbíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, a párhuzamosan büntetőeljárás alapjául is szolgáló tényállás tekintetében a kinevezésre jogosult hatóság az érintett tisztviselő helyzetét - fegyelmi úton - végleges jelleggel rendezze. E cikk ennélfogva nem biztosít mérlegelési jogkört az említett hatóságnak, szemben a személyzeti szabályzat IX. melléklete 7. cikkének második bekezdésével, amelynek értelmében ha büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi tanács úgy határozhat, hogy a bíróság határozatáig véleményadását felfüggeszti.

(lásd az 59. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-74/96. sz., Tzoanos kontra Bizottság ügyben 1998. március 19-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1998., I-A-129. és II-343. o.) 32. és 33. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-166/02. sz., Pessoa és Costa kontra Bizottság ügyben 2003. március 13-án hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 45. pontja.

4. A személyzeti szabályzat 88. cikke ötödik bekezdésének szerepe kettős. Egyrészről ennek a cikknek a célja, hogy ne érintse a szóban forgó tisztviselő helyzetét abban a büntetőeljárásban, amely az intézményen belül egyébként fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállás alapján esetleg indult ellene. Másrészről a fegyelmi eljárás felfüggesztése a büntetőeljárás befejezéséig lehetővé teszi, hogy a fegyelmi eljárásban a büntetőbíróság által megállapított tényállást - az ítélet jogerőre emelkedését követően - figyelembe vegyék. A személyzeti szabályzat 88. cikkének ötödik bekezdése ugyanis kimondja azt az elvet, hogy a "fegyelmi eljárás a büntetőeljáráshoz kötve van", amelyet különösen az indokol, hogy a büntetőügyekben eljáró tagállami igazságszolgáltatási szervek szélesebb nyomozati jogkörrel bírnak, mint a kinevezésre jogosult hatóság. Következésképpen, amennyiben ugyanaz a tényállás bűncselekménynek, illetve tisztviselő személyzeti szabályzat alapján fennálló kötelessége megszegésének is minősülhet, az adminisztráció a büntetőbíróság által a büntetőeljárás során megállapított tényálláshoz kötve van. Miután ez utóbbi az adott ügyben a tényállást megállapította, az adminisztráció a fegyelmi kötelességszegés fogalmára tekintettel elvégezheti annak jogi minősítését, különösen azt vizsgálva, hogy az a személyzeti szabályzat értelmében kötelességszegésnek minősül-e.

(lásd a 75. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-23/00. sz., A. kontra Bizottság ügyben 2000. november 21-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1998., I-A-263. és II-1211. o.) 35. és 37. pontja

5. Indokolatlan a B besorolási osztályba tartozó, a személyzeti szabályzat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében végrehajtási, nem pedig az A besorolási osztályú tisztviselők besorolásának megfelelő irányítási feladatokat ellátó tisztviselő terhére róni azt, hogy megszegte a személyzeti szabályzat alapján fennálló kötelezettségeit, mivel nem jelezte, hogy a kizárólag adminisztratív feladatokat ellátó munkatársa fizetést kap az őrzési és vagyonvédelmi szerződést a közbeszerzés keretében elnyert társaságtól, illetve hogy nem határolta el magát megfelelő módon a Bizottság különböző szervezeti egységei által kialakított, általánosan elterjedt és az intézményi vezetés által támogatott, szabálytalan, ám önmagában csalárdnak nem minősülő gyakorlattól.

(lásd a 92. és 93. pontot)

6. A tisztviselő által megtámadott határozat megsemmisítése - a sajátos körülmények kivételével - önmagában a tisztviselő által elszenvedett károk megfelelő jóvátételének minősül.

Ezzel szemben, amikor a fegyelmi eljárás során előterjesztett különböző határozatok és adminisztratív vélemények olyan vádakat tartalmaztak a felperessel szemben, amelyek később valótlannak bizonyultak, a Bizottság a fegyelmi eljárást az ésszerű határidő elvének megsértésével indította meg, ezen túlmenően, a fegyelmi eljárást a fegyelmi intézkedés kiszabásáig majdnem három évvel meghosszabbították, és nem függesztették fel a felperes ellen indult büntetőeljárás befejezésig; e körülmények összessége úgy tekintendő, hogy az sértette a felperes jó hírnevét, megzavarta magánéletét, hosszabb ideig bizonytalanná tette helyzetét és olyan nem vagyoni kárt okozott, amely esetében a megtámadott határozat megsemmisítése nem minősülhet a kár megfelelő jóvátételének, mivel ezt a megsemmisítés nem tudja utólag meg nem történtté tenni.

(lásd a 110. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-165/89. sz., A. kontra Bizottság ügyben 1992. február 27-én hozott ítéletének (EBHT 1992., II-367. o.) 118. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-140/97. sz., Hautem kontra EBB ügyben 1999. szeptember 28-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1999., I-A-171. és II-897. o.) 82. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-89/01. sz., Willeme kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 11-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2002., I-A-153. és II-803. o.) 97. pontja.