A Gyulai Törvényszék Mf.25657/2009/3. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 235. §, 252. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 28. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Kassainé dr. Ádám Olga, Orbánné dr. Papp Éva, Wlassits Gábor

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

3.Mf.25.657/2009/3. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság a dr. Kardos Judit Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek - a Kiss Károly alapszervezeti titkár által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróság előtt folyamatba tett perében, a 2009. évi szeptember hó 10. napján kelt 1.M.320/2009/8. szám alatti ítélet ellen a felperes részéről 11. és 12. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 12.000,- (tizenkétezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét - melyben az alperes hozzájáruló nyilatkozatának pótlását kérte T.T. szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez - elutasította és kötelezte a felperest az állam javára 7.000,- forint eljárási illeték megfizetésére. Az alperes nyilatkozatában foglaltak alapján - amely szerint T.T. aktív ténykedésének köszönhetően a taglétszám növekedett, erős, karizmatikus személyiség, jó problémamegoldó képességgel bír, a munkáltatóval való szembenállást is felvállalja és a tagok döntő többségének bizalmát élvezi - azt állapította meg, hogy T.T. szakszervezeti tisztségviselő jogviszonyának megszüntetése a szakszervezet tevékenységét akadályozza. A pert megelőző időszakra vonatkozóan becsatolt írásos dokumentumokat is figyelembe véve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a valós munkáltatói szándék előbb a munkavállaló munkajogi helyzetének elnehezítésére, majd ezt követően jogviszonyának megszüntetésére irányult.

Az ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresetének helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján és az elsőfokú bíróság utasítását újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára. Perköltséget is igényelt. Álláspontja szerint az eljárás során az alperesi működés elnehezítettsége nem nyert bizonyítást. Az elsőfokú bíróság által megjelölt körülmények közül T.T. tevékenysége és a taglétszám növekedése közötti összefüggés nem bizonyított, a tagok döntő többségének bizalma, illetve T.T. valószínűsített jó problémamegoldó képessége pedig az alperesi működés elnehezítettségének megállapításához elegendő indokul nem szolgálhat. Utalt még arra, hogy a bizalom a szakszervezeti tisztségviselővel szemben a munkaviszony megszűnése esetén is fennmaradhat. Rámutatott, hogy a Munka Törvénykönyve 28. § (2) bekezdése szerint a szakszervezet egyet nem értése, illetve a döntés indokolása csak akkor alapos, ha az a) pontban megjelölt konjuktív feltételeknek megfelel, tehát elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, amelyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár. Az elsőfokú bíróság az első feltétel fennállását vizsgálta és megállapította, azonban ítéletében nem tesz említést a felperest ért hátrányról. E körben arra utalt, hogy a felperes költségcsökkentési kötelezettségét alperes sem vitatta, amely kötelezettségnek a felperes létszámcsökkentéssel, illetve munkaszervezet átalakításával kívánt és tudott eleget tenni. Tekintettel arra, hogy T.T. munkaviszonyának megszüntetéséhez az alperes nem járult hozzá, kénytelen volt a munkavállalót 2009. június 22. napjától kezdődően a munkavégzés alól felmenteni és részére állásidőre járó személyi alapbért fizetni. Ez számára aránytalan és súlyos hátrányt jelent. Utalt még arra, hogy T.T. a munkavállalók részére kifüggesztéssel felajánlott betöltetlen munkakörök egyikét sem vállalta betölteni, létesítményfelelősként történő foglalkoztatására pedig azért nem nyílt lehetőség, mivel a szükséges szakképzettséggel ehhez nem rendelkezett.