A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10425/2010/4. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 28. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.10.425/2010/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kardos Judit Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a ... alapszervezeti titkár által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróságnál 1.M.320/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.657/2009/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán

- tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.657/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A felperes a keresetében azt kérte, hogy a munkaügyi bíróság ítéletével pótolja T. T. J. munkavállalója, szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges szakszervezeti egyetértést, amit az alperes 2009. május 27-én megtagadott.

A Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.320/2009/8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A megállapított tényállás szerint a felperes munkáltató 2009. május 21-én tájékoztatta az alperes szakszervezeti szerv titkárát arról, hogy a ... Zrt. költségcsökkentő intézkedései következményeként a munkaszervezet átalakítására, illetve létszámcsökkentésre kényszerül, amely 14 fő munkavállaló munkaviszonyát érinti. Kérte T. T. J. szakszervezeti bizalmi munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez az alperes egyetértését. Az alperes 2009. május 27-én kelt válaszlevelében nevezett munkaviszonyának megszüntetésével nem értett egyet. Ennek indokaként azt közölte, hogy T. T. J. 2007. óta főbizalmi tisztséget tölt be az alapszervezetben, a gazdasági társaságok szakmai képviselője. Helyi szinten ő kezeli a leányvállalatoknál jelentkező érdekképviseleti problémákat és ő él jelzéssel a helyi szinten megoldhatatlan problémák tárgyában a felettes érdekképviseleti szervek felé. Ebben a minőségében nélkülözhetetlen az alperes számára. Elfogadottságát jelzi, hogy az Üzemi Tanács és a munkavédelmi képviselő választásokon a munkatársak közel 83 %-a szavazott rá. Neve garanciát jelent a gazdasági társaságokban dolgozó kollegák számára, kivívta a szakszervezeti tagok és a szakszervezeti vezetők bizalmát. Rendkívül ismert és elismert személyiség a munkatársak és a szakszervezeti tagok előtt.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként arra a jogkövetkeztetésre jutott, miszerint T. T. J. választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése elnehezítené az alperes szakszervezeti szerv működését, ezért a felperes jognyilatkozat pótlása iránt előterjesztett keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.657/2009/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság osztotta a munkaügyi bíróság ítéletében kifejtett azon álláspontot, mely szerint az érdekérvényesítés tekintetében a munkavállaló személyének különös jelentősége van, és nevezett szakszervezeti tisztségviselő nagyfokú elfogadottságát, közösségen belüli népszerűségét épp a választás eredménye bizonyítja. A másodfokú bíróság emellett vizsgálta, hogy a tervezett intézkedés elmaradása a felperes munkáltatónál aránytalanul súlyos hátránnyal járna-e. E körben feltárta, miszerint a felperes közzétette az üres álláshelyek listáját azzal a felhívással, hogy a betöltetlen munkakörökre az írásbeli jelentkezéseket, áthelyezési, illetve munkaszerződés módosítása iránti kérelmeket a humán partner részére kell megküldeni. T. T. J. jóllehet nem kezdeményezte a betöltetlen munkakörök egyike tekintetében sem az áthelyezését, illetve a munkaszerződése módosítását, ugyanakkor a másodfokú bíróság a felperes terhére értékelte, hogy együttműködési kötelezettsége ellenére meg sem kísérelte nevezettet másik betöltetlen munkakörben foglalkoztatni, ezért a jogerős ítélet jogi álláspontja szerint a felperes megalapozottan nem hivatkozhatott a perben arra, hogy az állásidőre történő bérfizetés részére aránytalanul súlyos hátrányt jelent, mert azt meg sem kísérelte elhárítani.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak "megváltoztatását", és keresete szerinti határozat hozatalát kérte.

A felperes hivatkozása szerint az eljárt bíróságok megsértették az Mt. 28. § (2) bekezdésében foglaltakat. Nem értékelték, hogy az alperesi tájékoztatás az egyetértő nyilatkozat megtagadásának tényleges indokait nem tartalmazta, mindössze T. T. J. személyére, betöltött egyéb érdekképviseleti tisztségeire és munkájának elismertségére tett bizonytalan állításokat, így alperes nem tett eleget a törvényben előírt indokolási kötelezettségének. A felperes azt is sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok elfogadták, miszerint nevezett munkaviszonyának megszüntetése akadályozná az alperes tevékenységét. E körben a felperes arra hivatkozott, hogy az alperesi szakszervezeti tagok bizalma független attól, hogy a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonya fennáll-e, nevezett a szakszervezeti tevékenységét munkaviszonya megszűnése esetén is el tudja látni.

A felperes szerint továbbá az eljárt bíróságok teljes mértékben figyelmen kívül hagyták, hogy T. T. J. a főbizalmi tisztet a felperes mellett a ... Zrt.-nél, a ... Zrt.-nél és a ... Zrt.-nél is betölti, így nem csak a felperessel szemben jár el szakszervezeti képviselőként, hanem valamennyi, a ... cégcsoportba tartozó társaságnál. Ezért a felperes szerint a munkaviszonyának megszüntetése nem érinti jelentősen sem az ő szakszervezeti tevékenységét, sem az alperes működését nem nehezíti el. Minthogy az egyet nem értés megalapozottságához szükséges Mt. 28. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első, egyik konjuktív feltétel nem valósult meg, így a felperes szerint a második konjuktív feltétel vizsgálata mellőzhető lett volna. A másodfokú bíróság ugyanakkor jogszabálysértően járt el, amikor a további feltétel vizsgálata alapján vonta le jogkövetkeztetéseit. E körben a felperes azt hangsúlyozta, hogy csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, és T. T. J. munkaköre megszüntetésre került. Nevezett részére több mint egy éve - bármiféle munkavégzési kötelezettség nélkül - személyi alapbért fizet, amely a munkáltató részére súlyos és aránytalan terhet jelent.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.