A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27515/2019/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:238. §] Bíró: Dancsné dr. Simon Mária

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.515/2019/7.

A bíróság a dr. Székely Péter ügyvéd által képviselt ... felperesnek - a ...jogtanácsos által képviselt Nemzeti- Adó és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 13-15.) alperes ellen, adóügyben indított közigazgatási perben meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2234580193 iktatószámú határozatát - az elsőfokú, 4312391567 iktatószámú határozatra kiterjedően - felperes által igénybe vett épület karbantartási, valamint csomagolási és szállítási szolgáltatások vonatkozásában megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezi.

A bíróság ezt meghaladóan felperes keresetét elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül az alperes részére megfizetni 40.000,-(negyvenezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására és számlájára fizessen meg 359.300 (háromszázötvenkilencezer-háromszáz) - forint feljegyzett kereseti illetéket. A bíróság megállapítja, hogy a további 81.000 (nyolcvanegyezer) - forint feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A bíróság a keresetlevél, az alperes védirata, a felek nyilatkozatai és a csatolt közigazgatási iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperesi Kft. 2004. január 6-án alakult. A társaság az autóipar - a személygépjármű mellett a haszongépjármű szegmens - számára készít különböző alkatrészeket, vázelemeket és erőátviteli rendszereket. Az ügyfelei jellemzően az autógyártó cégek, valamint kiemelt, úgynevezett Tier One ügyfelek közül kerülnek ki. Az értékesítés nyolcvan százalékát az autógyártóknál (OEM csoport) realizálja a vállalat. Ilyen ügyfél pl. a General Motors, a Daimler, a Ford, A Volkswagen, a Suzuki és a BMV.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága Kiemelt adóalanyok és Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 1. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél 2016. évre vonatkozóan valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 89. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzést végzett. Az elsőfokú adóhatóság az alap és kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltak alapján a 4312391567 iktatószámú határozatában (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes terhére 7.387.000.-Ft, javára pedig 129.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg. A felperes terhére megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősült, mely után 1.477.000.-Ft adóbírság és 18.000,- Ft késedelmi pótlék került megállapításra. Felperes az ellenőrzés megkezdésének napjától a jegyzőkönyv keltének napjáig megbízható minősítéssel rendelkezett.

Az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 49.000,- Ft rehabilitációs hozzájárulás adókülönbözetet is megállapított, melyet azonban a felperes keresetében nem vitatott.

Az innovációs járulék ellenőrzése során az adóhatóság megállapította, hogy felperes a 2016. adóévre benyújtott adóbevallásában szereplő 29.656.000,- Ft-tal szemben 35.752.000,-Ft-ot rögzített a könyvelésében az iparűzési adó, innovációs járulék főkönyvi számlán. Az innovációs járulék megállapításának tételes vizsgálata során a revízió feltárta, hogy adózó az innovációs járulék bevallási kötelezettségét az igénybe vett alvállalkozói teljesítménynek címén 3.422.977.000,-Ft-tal csökkentette a ... Kft. szakértői jelentésére hivatkozva, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (1), illetve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.

Az ellenőrzés az innovációs járulék fizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálatát a Htv. rendelkezéseinek figyelembevételével folytatta le, ugyanakkor figyelemmel volt arra, hogy a társaságoknál minden egyes gazdasági eseményt, így a gyártási tevékenység során az igénybe vett szolgáltatásokat is a számviteli törvény fogalmai alapján kell besorolni és a könyvelésben nyilvántartásba venni. Elsőként tehát meg kell határozni azt, hogy egy adott szolgáltatás igénybe vett szolgáltatásnak, közvetített szolgáltatásnak, vagy egyéb szolgáltatásnak minősül-e. Az alvállalkozói teljesítmény fogalmát nem rögzíti a számviteli törvény, de értékét (a számviteli törvény felhatalmazása alapján) az anyagjellegű ráfordítások, eladott vagy közvetített szolgáltatások között kell kimutatni és az éves beszámolóban az eredménykimutatásban az azonos elnevezésű sorban kell feltüntetni.

Az adóhatóság az adózó által rendelkezésre bocsátott dokumentumok és a felperes észrevételében foglaltak alapján alvállalkozói teljesítésként elfogadta a gyártó üzemi karbantartást 178.323.354,-Ft, a külső javítást 53.294.800.-Ft és a termeléshez kapcsolódó utómunkát 351.457.284,-Ft összegben. Az adóhatóság alvállalkozói teljesítésként szintén elfogadta 407.171.708,-Ft értékben a termeléshez közvetlenül kapcsolódó bérmunka elnevezésű, helyesen a termeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások értékét. Az ellenőrzés nem fogadta el azonban alvállalkozói teljesítésként az épület karbantartást 160.489.009 Ft értékben, a csomagolást 30.707.446 Ft értékben, illetve szállítást 258.952.227 Ft értékben, a termeléshez közvetlenül kapcsolódó bérmunkaként könyvelt, 19.253.577 Ft értékű munkaerő-kölcsönzést, valamint a tanácsadás 46.566.300 Ft-os és a fejlesztés 1.916.761.436 Ft-os értékét. Mindezek alapján az adóhatóság összesen 2.432.730.000 forinttal megnövelte a felperes innovációs-járulék alapját, melynek következtében felperes 2016. évi innovációs-járulék alapját 12.331.224.000 Ft-ban, az innovációs járulékot pedig 36.994.000 forintban határozta meg. A megállapítás következtében a felperes terhére innovációs járulék adónemben 2016. üzleti évre vonatkozóan 7.338 ezer forint adókülönbözetet keletkezett és a felperes 2016. évi adózás előtti eredménye 1.242 ezer forinttal csökkent.

Az épületkarbantartás vonatkozásában az adóhatóság azt állapította meg, hogy ezen szolgáltatások igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, melyek nem kötődnek szorosan a termeléshez, a termék-előállításhoz, ezért azokat alvállalkozói teljesítésként nem lehet figyelembe venni.

A csomagolás, illetve a szállítás értékéhez kapcsolódóan az adóhatóság vizsgálta a felperes 2013. január 1-től hatályos önköltség számítási szabályzatát, mely szerint az előállított termékek közvetlen önköltsége nem tartalmazhatja azokat az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek nem képezik a termék előállításának részét, hanem kimondottan az értékesítéshez kapcsolódnak. Az adóhatóság szerint ilyenek a szállítási, illetve csomagolási költségek. Az adóhatóság álláspontja szerint alvállalkozói teljesítésként ugyanis csak azokat a vállalkozási szerződés keretében vásárolt szolgáltatásokat lehet figyelembe venni, amelyeket a termék előállításához vesz igénybe a vállalkozó. A szállítási és csomagolási költségeket pedig csak akkor lehet adóalap csökkentő tételként figyelembe venni, ha azokat a vállalkozás főtevékenységként végzi.