A Kúria Pfv.22156/2011/6. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 84. §, 339. §, 360. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A képmással való visszaélés jogsértés miatt érvényesített nem vagyoni kárigény összegszerűségének mérlegelésénél irányadó szempontok. 1959. IV. Tv. 80. § (1), 1959. IV. Tv. 80. § (2), 1959. IV. Tv. 84. § (1) e), 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 355. § (1), 1959. IV. Tv. 360. § (1)

***********

Pfv.IV.22.156/2011/6.szám

A Kúria a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Sándor István ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróságon 26.P.26.595/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.603/2011/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletnek az alperest nem vagyoni kártérítésben marasztaló rendelkezését - a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felek felülvizsgálati eljárási költségét személyenként 25.000 (huszonötezer) forintban állapítja meg.

Ez ellen a részítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet - megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét - megállapította, hogy az alperes az ... televízió csatorna 2009. október 15-i Híradójában sugárzott - bankrablás eseményeit rögzítő - felperest ábrázoló felvétel nyilvánosságra hozatalával megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 700.000 forintot és annak 2009. október 15-étől járó törvényes mértékű kamatát. Rendelkezett az első- és másodfokú perköltség és illeték viseléséről.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes által működtetett ... televízió csatorna a 2009. október 15-én sugárzott "Híradó" című műsorában egy hitelintézet biztonsági kamerájának képsorait mutatta be. A bankrablást rögzítő felvételen a rabló földre kényszerít egy személyt. A felvétel az alperes által üzemeltetett "..." internetes oldalon is elérhető volt.

A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes azzal, hogy hozzájárulása nélkül a képmását közzétette, megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes videofelvétel honlapjáról való törlésére vagy képmásának felismerhetetlenné tételére és 700.000 forint nem vagyoni kára, valamint annak a keresetlevél benyújtásának időpontjától (2009. november 26.) járó kamatai megfizetésére kötelezését. Kereseti álláspontja szerint az alperes hozzájárulásának hiányában tette közzé a képmását, amely a felvételen felismerhető volt és nyilvánosságra hozatalát semmi nem indokolta. A felvétel a személyét a bankrablás alkalmával megalázó helyzetben mutatta be, amely pszichésen is megviselte, pánikbetegség alakult ki nála és a bankszakmát is elhagyni kényszerült.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felvételt a rendőrségi tájékoztatón kapta meg, a képsorok pedig olyan rossz minőségűek voltak, hogy a felperes a bemutatott felvétel alapján nem volt felismerhető, emiatt a képmásának felismerhetetlenné tétele is szükségtelen volt. Az internetes oldalon a felvételt pedig időközben már eltávolította.

A jogerős ítélet indokolása szerint a per tárgyát képező - kétségtelenül rossz minőségű - felvétel megtekintése alapján megállapítható volt, hogy az alperes által nyilvánosságra hozott képsor a felperest rövid ideig, de az arcforma, a testalkat jellegzetes körvonala és a mozdulatok alapján egyedileg beazonosítható módon ábrázolta. Annak alapján az őt ismerő személyek felismerhették és ezt a tényt a tanúvallomások is alátámasztották. Az ilyen képi ábrázolás az érintett személy hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra. Ezért a felperes alappal kért személyiségvédelmet a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdései alapján. A jogsértés a bemutatott esemény jellegére, a felperes irányában megnyilvánuló kényszercselekmény ábrázolására is tekintettel a felperes számára a Ptk. 339. § (1) bekezdés és 355. § (1) bekezdés alapján nem vagyoni jellegű sérelmet is okozott azzal, hogy őt kiszolgáltatott, megalázó helyzetben mutatta be. A hátrány bekövetkezését a felperes személyes előadása és a kihallgatott tanúk vallomása is alátámasztotta. Az alperes ugyanakkor a felelősség alól nem tudta kimenteni magát azzal, hogy a felvételhez rendőrségi sajtótájékoztató keretében jutott, mert a felperest a képmás védelme ebben az esetben is megilleti. Az igényelt nem vagyoni kártérítés összege a jogsértés tárgyi súlyára, a felperest ábrázoló képsorok közlésének indokolatlanságára és a hasonló ügyekben megítélt nem vagyoni kártérítés összegére is figyelemmel nem volt eltúlzott. Ezért a jogerős ítélet az alperest a keresetnek megfelelően kötelezte a jogsértéssel összefüggésben a kártérítés megfizetésére.