BH+ 2002.7.331 Az előszerződéssel kapcsolatos téves tájékoztatás alapot teremt a szerződés megkötésének megtagadására és bánatpénz kikötés érvénytelenségének megállapítására [Ptk. 210. § (1) bek., 205. § (4) bek.].

A felperesek keresetükben 2 500 000 forint és járulékai megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Előadták, hogy az alperesekkel 1999. szeptember 29-én előszerződést kötöttek, amelynek 7. pontjában foglalónak nevezett - de tartalma szerint az elállás jogának gyakorlása fejében - bánatpénzt kötöttek ki. Az alperesek a szerződés megkötését megtagadták, mert álláspontjuk szerint őket a felperesek a lakáshoz tartozó kertre vonatkozóan tévesen tájékoztatták, ezért az előszerződés érvénytelen.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az alperesek kifogásának helyt adott. Megállapította, hogy az előszerződés a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelen, mert a felperesek a tájékoztatási kötelezettségüket maradéktalanul nem teljesítették. Nem tájékoztatták az alpereseket arról, hogy ténylegesen hogyan alakultak a közös tulajdonú részek használati viszonyai.

A felperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesek az alpereseket az előszerződés megkötésekor lényeges körülményre, a közös tulajdonú területből általuk kizárólagosan használható részre vonatkozóan megtévesztették, aminek következtében az előszerződés érvénytelen. Az alperesek nyilatkozatai és a tanúvallomások szerint a kert kizárólagos használatának kérdése a megkötendő adásvételi szerződés szempontjából lényeges kérdés volt, amelyet az is alátámaszt, hogy a felperesek az alperesek 1999. decemberi álláspontjára tekintettel beszerezték a társtulajdonosoknak az erre vonatkozó nyilatkozatait.

A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel. Kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és kötelezze az alpereseket a kereseti kérelemnek megfelelően 2 500 000 forint és járulékai megfizetésére. A felülvizsgálati kérelmet megalapozó jogszabálysértést abban jelölték meg, hogy az eljárt bíróságok tévesen értelmezték a Ptk. 205. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezést, amelynek értelmezésével kapcsolatban egységes a bírói gyakorlat atekinteben, hogy az együttműködési, tájékoztatási kötelezettség körébe nem tartoznak azok az adatok, amelyeket az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. Ezért az alperesek alaptalanul hivatkoztak arra, nem tudták, hogy a telek területével kapcsolatban a tulajdoni viszonyok hogyan alakultak.