A Szegedi Ítélőtábla Pf.20967/2013/15. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 254. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.967/2013/15. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Koczka Judit ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - az OBH Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű és az (ügyész neve) ügyész által képviselt II.rendű alperes neve(címe) cím alatti II. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2013. október 9. napján kelt 9.P.20.058/2013/27. számú ítélete ellen a felperes részéről 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) forint, a II. rendű alperesnek 23.070,- (Huszonháromezer-hetven) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 200.000,- (Kettőszázezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes néhai házastársánál 1986-ban a vese szövettani vizsgálata során megállapították, hogy idült vesebetegségének hátterében annak érgomolyait érintő amyloid lerakódás állt. Betegsége veseelégtelenségbe torkollott, ami miatt 1990-ben veseátültetést hajtottak végre rajta. Néhány év tünetmentes időszakot követően több betegsége is fellépett, melyek hátterében secunder amyloidozis állt. Ez a megbetegedés szerzett formája, idült fertőző betegségekben, illetve azok hosszan tartó esete kapcsán alakul ki, amikor is az amyloid anyag a parenchymás szervekben lerakódik. Ennek hatására az érintett szervek elsorvadnak, elpusztulnak. Ha kialakul, a folyamat kezeléssel nem feltartóztatható, nem gyógyítható. A néhainál meglévő betegségei elősegítették TBC-fertőzés kialakulását, illetve lappangó gümőkór fellángolását. Halálát az elhatalmasodott TBC-fertőzés következtében kialakult keringési és légzési elégtelenség eredményezte.

- 2 -

A felperes 1999. október 27-én terjesztett elő keresetet a (város 1 neve)-i Tudományegyetem alperes ellen 1.000.000,- forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamatai megfizetésére arra hivatkozással, hogy az alperes orvosai nem az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kezelték házastársát.

A (város 1 neve)-i Városi Bíróság 16.P.23.382/1999/21. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest 60.000,- Ft illeték, továbbá összesen 50.000,- Ft perköltség megfizetésére. Az eljárás során kirendelt (város 2 neve)-i Egyetem Orvostudományi Centrum Igazságügyi Orvostani Intézete szakvéleménye szerint a felperes néhai házastársának gyógykezelésében résztvevő orvosok és egészségügyi személyzet részéről olyan gondatlanság vagy mulasztás nem történt, ami a beteg egészségi állapotát, gyógyulását, életét veszélyeztette volna, illetve közrehatott volna a halálos kimenetelű TBC-fertőzés kialakulásában. A néhai megbetegedése és annak szövődményei sorsszerű, gyógyíthatatlan betegségek voltak, melyek törvényszerűen, viszonylag rövid idő alatt halált eredményeztek a szakszerű orvosi gyógykezelések ellenére is.

A felperes fellebbezése folytán a ... Megyei Bíróság 2001. június 28-án - és 2001. július 12-én kézbesített - 2.Pf.21.037/2001/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, melyet a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.22.622/2001/12. számú ítéletével hatályában fenntartott.

A jogerős ítélettel szemben a felperes a (város 1 neve)-i Városi Ügyészségnél 2008. július 15-én perújítási kérelemmel élt, melyet a (város 1 neve)-i Városi Bíróság 18.P.21.946/2008/3. számú végzésével hivatalból elutasított arra hivatkozással, hogy a támadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év eltelt.

A végzést a ... Megyei Bíróság 2.Pkf.21.979/2008/1.számú végzésével helybenhagyta.

A ... Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt folytatott eljárást a felperes feljelentése alapján, melyben kifogásolta a polgári perben kirendelt szakértői vélemény megállapításait, mivel - álláspontja szerint - azok nem felelnek meg a valóságnak és hiányosak.

Az eljárás során a nyomozóhatóság beszerezte (szakértő 1 neve) igazságügyi orvosszakértő szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a polgári perben felhasznált, (szakértő 2 neve) igazságügyi orvosszakértő által készített szakvéleményében foglaltak és az orvosi dokumentációk figyelembevételével megállapítható-e okozati összefüggés a beteg ellátása és bekövetkezett halála között, illetve az éveken át tartó kezelés során az abban részt vevő személyek valamely tevékenysége mulasztásnak, szakmai szabályszegésnek minősül-e, mely oki szerepet játszott a halál beálltában.

A nyomozás eredményeként 2003. március 10-én kelt határozatával a hatóság - arra hivatkozással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény - a nyomozást megszüntette. Az iratok, illetve a keletkezett orvosszakértői véleményben foglaltak alapján megállapította, hogy az észlelő, gondozó, gyógykezelő orvosok részéről gondatlanság, mulasztás, foglalkozási szabályszegés nem volt vélelmezhető.

Pf.I.20.967/2013/15. szám

- 3 -

A határozat ellen a felperes panaszt nyújtott be, melynek a (város 1 neve)-i Városi Ügyészség B.1642/2002. számú határozatával helyt adott, és az érintett határozatot hatályon kívül helyezte, egyúttal a nyomozóhatóságot a nyomozás továbbfolytatására utasította. Kifejtette, a felperes által beszerzett, (szakértő 3 neve) igazságügyi orvosszakértőtől származó szakvélemény ellentétes az ügyben kirendelt orvosszakértő véleményével. Az ügy megnyugtató tisztázásához ezért további nyomozati cselekmények elvégzése szükséges. A megismételt eljárás eredményeként - a kirendelt szakértő ismételt megkeresése és nyilatkozata után - a ... Megyei Rendőr-főkapitányság 2003. szeptember 23-án kelt 93/2002. számú határozatával a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Indokolásában a korábbiakkal azonos következtetésre jutott a felperes házastársának halálával kapcsolatban.

A határozat ellen a felperes újra panasszal élt. Ennek kapcsán a ... Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal elrendelte a nyomozást. Kirendelte a (város 3 neve)-i Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézetét szakértőként annak megállapítására, hogy a polgári perben beszerzett, a (város 2 neve)-i Egyetem Orvostudományi Centrum Igazságügyi Orvostani Intézete által készített szakértői vélemény tartalma hamis-e. Az elkészített szakvélemény kiegészítése vált szükségessé abban a kérdésben, hogy a polgári perben keletkezett szakvélemény, továbbá a felperes által beszerzett magán orvosi vélemény között mutatkozó eltérések ellenére lényegét tekintve van-e közöttük ellentmondás, az mire vezethető vissza és szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése. A nyomozás eredményeként a ... Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal 2004. június 10-én kelt Ny.247/2003.számú határozatával - bűncselekmény hiányában - a nyomozást megszüntette. Megállapította, hogy a polgári perben felhasznált, (szakértő 2 neve)-féle igazságügyi orvosszakértői véleménnyel a büntetőeljárás során beszerzett, (szakértő 1 neve) igazságügyi orvosszakértőtől származó szakvélemény azonos tartalmú, mindketten megállapították, a felperes házastársának gyógykezelésében résztvevő orvosok részéről gondatlanság, mulasztás, foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhető. A beteg alapbetegsége az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Mivel a szakvélemények között nem volt lényeges eltérés, egyik sem állapított meg olyan szándékos vagy gondatlan mulasztást, amely okozati összefüggésben állna a néhai halálával, így nem állapítható bűncselekmény megalapozott gyanúja a (szakértő 2 neve) igazságügyi orvosszakértő által készített szakvélemény tekintetében, hamis szakvélemény-adás nem történt.