A Kúria Bfv.466/2016/7. számú precedensképes határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 331. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 396. §] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk. 2. § második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg.

***********

KÚRIA

Bfv.I.466/2016/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év június hó 7. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Heves Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 26.B.147/2014/44. számú ítéletét megváltoztatja,

a terheltet a költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont és (4) bekezdés b) pont] vádja alól felmenti.

A büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, a terhelt által a mai napig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség visszafizetését elrendeli.

I n d o k o l á s

Az Egri Járásbíróság a 2015. december 3. napján meghozott és 2015. december 7. napján jogerőre emelkedett 26.B.147/2014/44. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (4) bekezdés b) pont], ezért két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a végrehajtás esetleges elrendelése esetén abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, és kötelezte a büntetőeljárás során felmerült 37.879 forint bűnügyi költség viselésére.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege:

Tényállás 1. pontja:

A terhelt 2012. január 4. napjától az ... szám alatti székhelyű 1.számú Kft. tagja és vezető tisztségviselője volt. A cég fő tevékenységét szerencsejáték-szervezés és fogadás képezte.

A terhelt az 1. számú Kft. vezető tisztségviselőjeként 2012. január 1. és 2012. március 31. napja közötti időben 5, 2012. április 1. és 2015. április 30. napja közötti időben 2, míg 2012. május 1. és 2012. május 31. napja között 1 érvényes pénznyerő automata működtetésére rendelkezett engedéllyel. Emellett a fenti időszakban szerencsejáték-szervező üzemelő II. kategóriába sorolt 3 játékteremre is volt engedélye, ezek a ... helyrajzi számon működtetett "I.Játékterem", a .... szám alatti "... Söröző", valamint a ... szám alatt található "II.Játékterem" voltak.

Az 1. számú Kft. vezető tisztségviselőjeként a terhelt a 2012. január hónapban üzemeltetett 5 pénznyerő automata játékhely után 2.500.000 Ft, a 2012. április hónapban üzemeltetett 2 pénznyerő automata játékhely után 1.000.000 Ft, míg a 2012. május hónapban üzemeltetett 1 pénznyerő automata játékhely után 500.000 Ft tételes játékadó vonatkozásában nem teljesítette az Szjtv.-ben előírt bevallási kötelezettségét, és nem fizette be az összesen 4.000.000 Ft játékadót. Ezzel a terhelt 4.000.000 Ft vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek.

A NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya a 2012. május 30. napján kelt 21.804/1/2012. számú határozatával az Szjtv. 33. § (7) bekezdése alapján az 1. számú Kft. pénznyerő automata engedélyét, valamint a játékterem engedélyeit visszavonta, és megállapította azok érvénytelenségét

Tényállás 2. pontja: