A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27309/2019/10. számú határozata örökbefogadás megszüntetése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §, 62. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §, 55. §, 84. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:122. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. §, 85. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 35. §, 85. §, 88. §, 99. §, 124. §, 126. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 7/A. §, 37. §] Bíró: Horváth Beáta

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

11.K.27.309/2019/10.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Felperes Jogi Képviselő Neve, ügyintéző: dr. Hári Tibor ügyvéd (felperes jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve felperes címe) felperesnek - a alperesi képviselő neve szociális és gyámügyi ügyintéző által képviselt Zala Megyei Kormányhivatal (alperes címe) alperes ellen kiskorú örökbefogadhatónak nyilvánítása tárgyú közigazgatás perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra a Magyar Államnak 30.000,- (harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai és a megelőző eljárás iratanyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Zala Megyei Kormányhivatal helységnév Járási Hivatala 2016. december 27. napján jogerőre emelkedett ügyiratszám1 számú határozatával kk. gyermek neve nevelésbe vételét rendelte el, a gyermek gondozási helyéül a szakszolgálat nevelőszülői hálózatát, felperes neve nevelőszülőt határozta meg.

A Zala Megyei Kormányhivatal helységnév 2 Járási Hivatala 2018. március 8. napján a szakszolgálat javaslata alapján eljárást indított gyermek neve örökbefogadhatónak nyilvánítása iránt, melynek eredményeként 2018. június 15. napján jogerőre emelkedett ügyiratszám2 számú határozattal nevezettet örökbefogadhatónak nyilvánította. A határozat egy példányának megküldésével értesítette a szülőt (ügygondnok útján), a Család- és Gyermekjóléti Központot, a gyermekvédelmi gyámot, a nevelőszülői hálózat működtetőjét.

felperes neve felperes jogi képviselője útján 2018. december 5. napján ügyféli jogállásának megállapítását, egyidejűleg az ügyben hozott határozat közlését kérte, kk. gyermek neve örökbefogadhatónak nyilvánítása ügyében.

A Zala Megyei Kormányhivatal helységnév 2 Járási Hivatala 2018. december 14. napján kelt, ügyiratszám3 számú végzésében kk. gyermek neve örökbefogadhatónak nyilvánítása ügyében felperes neve felperes nevelőszülő ügyféli jogállásának megállapítására kérelmét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljáró Zala Megyei Kormányhivatal 2019. február 8. napján kelt ZAC/100/00095-5/2019. számú végzésében az elsőfokú végzést helybenhagyta.

Az alperes határozatát többek között az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 85. § (1) bekezdésére, 10. § (1) bekezdésére, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 7/A. § a) pont ad) alpontjára, a Gyer. 37. § (1c) bekezdésére, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § ny) pontjára, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:122. §-ára, és a Gyvt. 55. § (1) bekezdés b) pontjára, 84. § (7) bekezdésére alapította.

Az alperesi határozat indokolása szerint a nevelésbe vett gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezésének célja a gyermek átmeneti gondozása, nevelése addig, míg a gyermek a saját családjába visszagondozható. Ha ez nem lehetséges és a gyermek örökbeadható, elsődleges cél az, hogy számára megfelelő örökbefogadót találjanak. A gyermek nevelőszülői gondozása, nevelése elsősorban arra irányul, hogy a gyermek kiegyensúlyozottan fejlődjön, képes legyen integrálódni vér szerinti, vagy beilleszkedni az új, örökbefogadó családjába. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás célja a gyermek örökbefogadásának elősegítése, amennyiben a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei alapján örökbefogadására reális esély van.

A Gyer. 37. § (4) bekezdése határozza meg, hogy a gyámhivatal örökbefogadhatóvá nyilvánítás előtt kiknek a véleményét köteles kikérni. Az alperes hivatkozott határozatában arra, hogy döntését az alperes elsőfokú hatósága a Gyer. 37. § (1c) bekezdésében meghatározottakkal jogszerűen közölte. Utalt arra, hogy a nevelőszülő a Gyer. 7/A. § a) pont ad) alpontjára tekintettel csak akkor minősül az Ákr.-ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek, amennyiben az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelik.

Kk. gyermek neve részére a gyámi feladatok ellátására gyermekvédelmi gyám került kirendelésre, felperest, mint nevelőszülőt nem jogosították fel egyes gyámi feladatok ellátására. Így alperes arra az álláspontra jutott, hogy kk. gyermek neve vonatkozásában a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban felperes a Gyer. 7/A. §-a alapján nem minősül ügyfélnek. Alperes az Ákr. 10. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással arra jutott, hogy felperesnek nem fűződik közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításához, mivel a vonatkozó eljárás a gyermek és a szülő érdekét érinti közvetlenül. A nevelőszülő hatósági nyilvántartásnak és hatósági ellenőrzésnek alanya ugyan, de ügyféli minősége csak az engedélyezéssel, bejegyzésével, működési engedélynek megfelelő tevékenysége gyakorlásának ellenőrzésével kapcsolatosan folytatott eljárásokban áll fenn.

Fentiekre tekintettel alperes megállapította, hogy felperes kk. gyermek neve örökbefogadhatónak nyilvánítása ügyében lefolytatott eljárásban nem minősült ügyfélnek, így a hozott döntést vele közölni nem kellett, rá nézve a határozat rendelkezést nem tartalmaz.

Felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a felperes ügyféli jogállása megállapításra kerüljön, míg másodlagosan kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését a keresetben írt indokokban megfelelő iránymutatással.

Jogsérelem körében felperes hivatkozott a Gyer. 7/A. § a) pont ad) alpontjára, a Ptk. 4:122. § (2) bekezdésére, az Ákr. 10. § (1) bekezdésére és a 85. § (1) bekezdésére. Keresete indokául előadta, hogy felperes gondozásában lévő kk. gyermek neve 2016. augusztus 29. napján született és 2016. december 12. napja óta, 3,5 hónapos korától van jelenlegi gondozási helyén. A felperes 2018. december 4. napján kelt kérelmében az örökbefogadhatónak nyilvánítás tárgyában hozott döntés kézbesítését kérte, hivatkozással a Gyer. 7/A. § a) pont ad) alpontjára, az Ákr. 85. § (1) bekezdésére és a Ptk. 4:122. § (2) bekezdésére.

Felperes előadta, hogy gyermekvédelmi nevelőszülőnek minősül, mivel a nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében a saját háztartásában neveli. A gyámhatóság, mivel feladatkörébe tartozó döntést hozott, így a felperes a Gyer. szerint ügyfélnek minősül. Felperes visszautalt a fellebbezésében írtakra, miszerint az elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezésében hivatkozott a Gyer. 37. § (1c) bekezdésére, mely konkrétan nem nevesíti a nevelőszülőt, de nevesíti a gyermek nevelését és gondozását biztosító intézményt. Utalt arra, hogy az általuk ellátott feladat között a különbség csupán annyi, hogy a nevelőintézet esetében a gyermek gondozását intézmény biztosítja közintézmény területén, nevelőszülő esetében pedig ugyanazt a gondozást és nevelést magánházban magánszemélyek biztosítják. A gyermeket csecsemőkora óta gondozó és nevelő nevelőszülőnek elemi és feltétlen köze van ahhoz, hogy a gyermek sorsa a továbbiakban miként alakul, ugyanis a nevelőszülőn kívül a gyermeket valójában nem ismeri senki, és nem is áll hozzá közel senki más.