62004CJ0015[1]

A Bíróság (második tanács) 2005. június 2-i ítélete. Koppensteiner GmbH kontra Bundesimmobiliengesellschaft mbH. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesvergabeamt - Ausztria. Közbeszerzési szerződések - 89/665/EGK irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás - Az ajánlati felhívás visszavonásáról szóló határozat az ajánlatok felbontását követően - Bírósági felülvizsgálat - Terjedelem - A hatékony érvényesülés elve. C-15/04. sz. ügy.

C-15/04. sz. ügy

Koppensteiner GmbH

kontra

Bundesimmobiliengesellschaft mbH

(a Bundesvergabeamt [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közbeszerzési szerződések - 89/665/EGK irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás - Az ajánlati felhívás visszavonásáról szóló határozat az ajánlatok felbontását követően - Bírósági felülvizsgálat - Terjedelem - A tényleges érvényesülés elve"

C. Stix-Hackl főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. december 16.

A Bíróság ítélete (második tanács), 2005. június 2.

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás - 89/665 irányelv - Ajánlati felhívás visszavonása - Jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség - Ilyen eljárás hiánya a nemzeti jogban - Megengedhetetlenség - Az irányelv 1. cikke (1) bekezdésének és 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának közvetlen hatálya - A nemzeti bíróságok kötelezettségei

(89/665 tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés és 2. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja megköveteli, hogy egy ajánlatkérő közbeszerzési ajánlati felhívását visszavonó határozata jogorvoslati eljárásban felülvizsgálható és adott esetben megsemmisíthető legyen azon az alapon, hogy megsértette a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti szabályokat.

Ennélfogva amennyiben a közösségi jog követelményeinek megfelelően értelmezett nemzeti jog erejénél fogva egy ajánlattevő nem vitathatja az ajánlati felhívás visszavonását arra hivatkozva, hogy az a közösségi jogot sérti, és nem kérheti ezen okból annak megsemmisítését, akkor a nemzeti jog nem felel meg a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja követelményeinek.

Ilyen körülmények között a hatáskörrel rendelkező bíróság köteles eltekinteni azoknak a nemzeti szabályoknak az alkalmazásától, amelyek megakadályozzák őt az e rendelkezésekből eredő kötelezettség teljesítésében.

E rendelkezések ugyanis feltétlenek és kellően pontosak ahhoz, hogy valamely magánszemély számára olyan jogokat határozzanak meg, amelyekre utóbbi adott esetben az ajánlatkérővel szemben hivatkozhat.

(vö. 30-31., 38-39. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2005. június 2.(*)

"Közbeszerzési szerződések - 89/665/EGK irányelv - Közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás - Az ajánlati felhívás visszavonásáról szóló határozat az ajánlatok felbontását követően - Bírósági felülvizsgálat - Terjedelem - A tényleges érvényesülés elve"

A C-15/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesvergabeamt (Ausztria) a Bírósághoz 2004. január 19-én érkezett 2004. január 12-i végzésével terjesztett elő az előtte

a Koppensteiner GmbH

és

a Bundesimmobiliengesellschaft mbH

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, C. Gulmann (előadó), P. Kūris és G. Arestis bírák

főtanácsnok: C. Stix-Hackl,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Koppensteiner GmbH képviseletében D. Benko és T. Anker Rechtsanwälte,

- a Bundesimmobiliengesellschaft mbH képviseletében O. Sturm Rechtsanwalt,

- az osztrák kormány képviseletében M. Fruhmann, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében K. Wiedner, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. december 16-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o., a továbbiakban: a 89/665 irányelv) 1. cikkének és 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezésére irányul.

2 A kérelmet a Koppensteiner GmbH társaság (a továbbiakban: a Koppensteiner) és a Bundesimmobiliengesellschaft mbH társaság (a továbbiakban: a BIG) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya az utóbbi szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó ajánlati felhívásának visszavonásáról szóló, az ajánlattételi határidő lejártát követően hozott határozata.

A jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy - a 71/305/EGK, a 77/62/EGK és a 92/50/EGK? irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárást illetően - az ajánlatkérő által hozott határozatot eredményesen és főként a lehető leggyorsabban felül lehessen vizsgálni a következő cikkekben és különösen a 2. cikk (7) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően, valamint azon az alapon, hogy e határozat a közbeszerzések területén megsértette a Közösség jogszabályait vagy az e szabályokat végrehajtó nemzeti szabályokat."

4 A 89/665 irányelv 2. cikke (1) és (6) bekezdése értelmében:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárások érdekében hozott intézkedések hatáskört adjanak:

a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján ideiglenes intézkedések megtételére az állítólagos jogsértések orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, [...];

b) a jogellenesen meghozott határozatok megsemmisítésére vagy megsemmisíttetésére, beleértve a diszkriminatív műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások eltörlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárásra vonatkozó dokumentumból;

c) jogsértést szenvedett személyek részére kártérítés megítélésére.

[...]

(6) Az (1) bekezdésben említett hatáskör gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg. Továbbá, kivéve azt az esetet, amikor egy határozatot a kártérítés megítélését megelőzően meg kell semmisíteni, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy egy szerződés-odaítélést követő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárásokért felelős testület hatásköre csak a kártérítésnek a jogsértés károsultja részére történő megítélésére korlátozódik.

[...]"

A nemzeti szabályozás

5 A közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló 2002. évi szövetségi törvény (Bundesvergabegesetz 2002, BGBl I., 99/2002. sz., a továbbiakban: a BVergG) többek között különbséget tesz a külön megtámadható határozatok, és azon határozatok között, amelyek külön nem támadhatók meg.

6 A BvergG 20. §-a (13) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint külön megtámadható határozatok a nyílt eljárásban: az ajánlati felhívás, az ajánlati határidőn belüli egyéb ténymegállapítások és a szerződés odaítéléséről szóló határozat.

7 A BvergG 20. §-a (13) bekezdésének a) pontja a következőképpen rendelkezik:

"Azok a határozatok, amelyeket nem lehet külön megtámadni, mindazok a határozatok, amelyek időben megelőzik a külön megtámadható határozatokat. Azok a határozatok, amelyeket nem lehet külön megtámadni, kizárólag az azokat követő külön megtámadható határozatokkal együttesen támadhatók meg."

8 A BvergG 166. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerint elfogadhatatlan a jogorvoslati kérelem, ha olyan határozat ellen irányul, amelyet külön nem lehet megtámadni.

9 A BvergG 162. §-a (5) bekezdéséből következik, hogy az ajánlati felhívás visszavonása után a Bundesvergabeamt kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak megítélésére, hogy e visszavonás jogellenes volt-e.

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 A BIG, amelynek feladata az osztrák szövetségi állam építkezéseinek lebonyolítása és ingatlanvagyonának kezelése, és amelyben utóbbi 100%-os részesedéssel rendelkezik, az alapeljárásban ajánlattevő. 2003. szeptember 26-án nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé egy általános iskola és 3 tornacsarnok építése keretében a "bontási munkálatokra" vonatkozó ütemre. A tervezett beruházás becsült összköltsége 8 600 000 EUR volt. A szóban forgó bontási munkálatok becsült értéke 95 000 EUR volt.

11 A Koppensteiner ebben az eljárásban erre az ütemre pályázatot nyújtott be.

12 A BIG 2003. október 29-én kelt levelében értesítette a Koppensteinert, hogy nyomós okok miatt a BvergG 105. §-a alapján visszavonta az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártát követően.

13 2003. november 6-án a BIG meghívta a Koppensteinert, hogy vegyen részt egy olyan tárgyalásos eljárásban, amelyet előzetesen nem tettek közzé, és amely olyan bontási munkálatokra vonatkozott, amelyek tartalma lényegében ugyanaz a szolgáltatás volt, mint az első eljárásban. Ebben a második eljárásban az ezen ütemre vonatkozó becsült szerződési érték ettől fogva 90 000 EUR volt.

14 A Koppensteiner ebben a második eljárásban szintén ajánlatot nyújtott be.

15 2003. november 13-án a Koppensteiner az 1. szerződés-odaítélési eljárásra vonatkozóan kérelmet nyújtott be a Bundesvergabeamthoz az ajánlattételi felhívás visszavonásának megsemmisítése és egy újabb szerződés-odaítélési eljárásban történő újabb ajánlattételi felhívástól való eltiltás iránt, továbbá vagylagosan kérelmet nyújtott be a visszavonás jogellenességének megállapítása iránt. Ezzel egyidejűleg kérte a második eljárás megsemmisítését.

16 A Bundesvergabeamt 2003. november 20-i határozatával a jogorvoslati eljárás idejére, de legkésőbb 2004. január 13-ig a BIG-et eltiltotta a második szerződés-odaítélési eljárás ajánlatainak felbontásától.

17 A BIG 2004. január 28-án egy másik vállalkozásnak ítélte oda a szerződést a második szerződés-odaítélési eljárás keretében, és a bontási munkálatokat ez a másik vállalkozás már el is végezte.

18 A Bundesvergabeamt előtt a BIG lényegében azt terjesztette elő, hogy a visszavonás oka az a tény volt, hogy az összes ajánlati ár lényegesen meghaladta a becsült szerződési értéket. A "bontási munkálatokra" vonatkozó ütem becsült szerződési értéke az első szerződés-odaítélési eljárásban így 95 000 EUR volt. Márpedig a legalacsonyabb ajánlat 304 150 EUR összeget tett ki, amely túlságosan magasnak tűnt.

19 A Koppensteiner többek között előadta, hogy a C-92/00. sz. HI-ügyben 2002. június 18-án hozott ítéletnek (EBHT 2002., I-5553. o.) megfelelően egy ajánlatkérő ajánlati felhívást visszavonó határozata a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog megszegését vizsgáló jogorvoslati eljárásban felülvizsgálható és adott esetben megsemmisíthető azon az alapon, hogy az a közbeszerzések területén sérti a Közösség jogszabályait.

20 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben a Bundesvergabeamt arra emlékeztet, hogy a BvergG által létrehozott rendszerben nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati felhívás ajánlatok felbontását követő, nyílt eljárásban történő visszavonását jogorvoslati eljárás során felülvizsgálják, és adott esetben megsemmisítsék. E bíróság hatásköre csupán arra terjed ki, hogy az ajánlati felhívás visszavonását követően megállapítsa, hogy vajon ez a visszavonás a BVergG megsértése miatt jogellenes volt-e, és e jogsértés megállapítása teszi lehetővé a károsult ajánlattevőknek, hogy arra alapozva az ajánlatkérővel szemben kártérítési igényt érvényesítsenek.

21 Márpedig a Bundesvergabeamt véleménye szerint a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja megköveteli, mint ahogyan a Bíróság a fent hivatkozott HI-ítéletben is értelmezte, hogy a nemzeti jogrend előírja az ajánlatok felbontását követően egy szerződés-odaítélési eljárásban történt visszavonás megsemmisítésének lehetőségét. A felülvizsgálati szerveknek a visszavonás jogellenességének megállapítására vonatkozó hatásköre tehát, együttesen az azt követő kártérítési igény érvényesítésének lehetőségével, nem elegendő.

22 E körülmények között a Bundesvergabeamt úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1. Olyan feltétlenek és kellően pontosak-e az [...] 1989. december 21-i 89/665 irányelv 1. cikkének és 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának együttes rendelkezései, hogy egy magánszemély az ajánlatok felbontását követően az ajánlattételi felhívás visszavonása esetén a nemzeti bíróságok előtt ezekre a rendelkezésekre közvetlenül hivatkozhat, és ezek alapján a visszavonással szemben elfogadhatóan jogorvoslati eljárást kezdeményezhet?

2. Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén, úgy kell-e értelmezni az [...] 1989. december 21-i 89/665 irányelv 1. cikkének és 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának együttes rendelkezéseit, hogy a tagállamok kötelesek arra, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívás visszavonását megelőző határozatával szemben, amely az ajánlattételi felhívás visszavonásának a szándékáról szól (a szerződés-odaítélésről szóló határozathoz hasonló visszavonásról szóló határozat), minden esetben lehetővé tegyék a jogorvoslati eljárás megindítását azzal, hogy az ajánlattevő attól a lehetőségtől függetlenül, hogy a visszavonás következtében kártérítést igényelhet-e, a határozat megsemmisítését kezdeményezheti, amennyiben annak feltételei fennállnak?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az elfogadhatóságról

23 Az osztrák kormány többek között úgy érvel, hogy a szóban forgó szerződést a második szerződés-odaítélési eljárást követően már odaítélték egy, a Koppensteinertől különböző másik vállalkozás részére, és hogy a bontási munkálatokat már befejezték. Ennélfogva a kérdésekre adott válasznak már nincs jelentősége, mivel a Koppensteiner ettől fogva nem kaphat mást, csak kártérítést, amelyet a BVergG minden körülmények között előír. Továbbá ez a kormány hangsúlyozza, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak nincs hatásköre a visszavonásról szóló határozat megsemmisítésére, és hogy a kérdésekre adott válasznak számára már nincs jelentősége a jogvita eldöntésében.

24 A BIG úgy ítéli meg, hogy a második kérdés tisztán hipotetikus, és ezért elfogadhatatlan. Szerinte tekintettel arra, hogy az említett szerződést már odaítélték, a kérdés elveszítette relevanciáját az alapügy megoldása szempontjából, amennyiben az ajánlattevő számára lehetetlen ezen ajánlati felhívás visszavonásáról szóló a posteriori határozat meghozatala.

25 E tekintetben arra kell emlékeztetni, hogy kizárólag a jogvitában eljáró és a meghozandó bírói döntésért felelősséget vállaló nemzeti bíróságokra tartozik, hogy az egyes ügyek sajátos körülményeire figyelemmel mérlegeljék úgy az előzetes döntésnek az ítélethozatalhoz való szükségességét, mint a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen amennyiben a feltett kérdések a közösségi jog értelmezését vetik fel, a Bíróság fő szabályként köteles határozatot hozni (lásd többek között a C-373/00. sz. Adolf Truley ügyben 2003. február 27-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-1931. o.] 21. pontját).

26 Bár az osztrák kormány és a BIG joggal emlékeztetett arra, hogy a Bíróságnak el kell utasítania az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről történő határozathozatalt, ha nyilvánvalóan kitűnik, hogy a közösségi jog kért értelmezése semmilyen kapcsolatban sem áll az alapjogvita tényeivel vagy tárgyával, vagy ha a probléma hipotetikus természetű (lásd többek között a fent hivatkozott Adolf Truley-ítélet 22. pontját), a jelen ügyben előterjesztett kérdések nem nyilvánvalóan ilyenek.

27 Jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság végzésében kifejtette: annak érdekében terjeszti elő a kérdéseket, hogy állást tudjon foglalni arról, hogy vajon az első ajánlati felhívás visszavonására irányuló kérelem elfogadható-e, vagy sem, és adott esetben melyek az esetleges elfogadhatatlanság indokai.

28 Ebből az következik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

Az ügy érdeméről

29 A kérdések vizsgálata előtt, amelyeket együttesen kell kezelni, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a fent hivatkozott HI-ítéletében megállapította, hogy

- egy közbeszerzési ajánlati felhívást visszavonó határozat azok közé a határozatok közé tartozik, amelyek tekintetében a tagállamoknak megsemmisítés iránti jogorvoslati eljárást kell bevezetniük a 89/665 irányelv alapján abból a célból, hogy úgy a Közösség jogszabályait a közbeszerzések területén, mint az e szabályokat végrehajtó nemzeti szabályok tiszteletben tartását biztosítsák (54. pont);

- az ugyanezen irányelv által követett cél teljes körű megvalósítását veszélyeztetné, ha az ajánlatkérők anélkül vonhatnák vissza szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó ajánlati felhívásukat, hogy az bírósági felülvizsgálati eljárás hatálya alá tartozna, amelynek az a célja, hogy minden tekintetben biztosítsa a közbeszerzési anyagi jogot szabályozó irányelvek és az azokat megalapozó elvek tényleges érvényesülését (53. pont).

30 Ennélfogva ugyanebben az ítéletben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja megköveteli, hogy egy ajánlatkérő közbeszerzési ajánlati felhívását visszavonó határozata jogorvoslati eljárásban felülvizsgálható és adott esetben megsemmisíthető legyen azon az alapon, hogy megsértette a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti szabályokat.

31 A fentiekből az következik, hogy amennyiben a közösségi jog követelményeinek megfelelően értelmezett nemzeti jog erejénél fogva egy ajánlattevő nem vitathatja az ajánlati felhívás visszavonását arra hivatkozva, hogy az a közösségi jogot sérti, és nem kérheti ezen okból annak megsemmisítését, akkor a nemzeti jog nem felel meg a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdése és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja követelményeinek.

32 Az a nemzeti bíró, akitől az ajánlattevő az ajánlati felhívás visszavonásáról szóló határozat megsemmisítését kéri arra hivatkozva, hogy az a közösségi jogot sérti, és aki számára a nemzeti jog nem teszi lehetővé, hogy ezt a kérelmet elbírálja, azzal a kérdéssel szembesül ezért, hogy adott esetben milyen feltételek között köteles a közösségi jog erejénél fogva elfogadhatóvá nyilvánítani egy ilyen megsemmisítés iránti kérelmet.

33 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a tagállamok valamely irányelvből eredő azon kötelezettsége, hogy az ott előírt célt elérjék, valamint az EK 10. cikk szerinti azon kötelességük, hogy megtegyék a megfelelő általános és különös intézkedéseket e kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében, a tagállamok minden hatóságára vonatkozik, beleértve hatáskörük keretén belül az igazságszolgáltatás szerveit is (lásd többek között a C-258/97. sz. HI-ügyben 1999. március 4-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-1405. o.] 25. pontját).

34 Noha minden egyes tagállam jogrendje jelölheti ki a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai terén a jogorvoslati eljárásokért felelős tagállami testületeket azoknak a jogvitáknak az eldöntésére, amelyek a közösségi jogból származó egyéni jogokat érintik (lásd többek között a C-76/97. sz. Tögel-ügyben 1998. szeptember 24-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-5357. o.] 28. pontját és a C-81/98. sz., Alcatel Austria és társai ügyben 1999. október 28-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-7671. o.] 49. pontját), az alapügyben ilyen jellegű bírósági hatásköri kérdés nem merül fel.

35 Jelen esetben nem vitatott, hogy az alkalmazandó nemzeti jog szerint a Bundesvergabeamt rendelkezik hatáskörrel arra, hogy elbírálja a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti azon "határozatokra" vonatkozó jogorvoslati kérelmeket, amelyeket az ajánlatkérők a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaiban hoznak.

36 Továbbá a kérdést előterjesztő bíróság jelezte (lásd a jelen ítélet 20. pontját), hogy az alkalmazandó nemzeti szabályozás kizárja azoknak a határozatoknak a vizsgálatát és adott estben a megsemmisítését a Bundesvergabeamt előtti jogorvoslati kérelem keretén belül, amelyek tárgya az ajánlati felhívás visszavonása egy nyílt szerződés-odaítélési eljárásban.

37 Így tehát emlékeztetni kell a jelen ítélet 30. pontjára, miszerint a Bíróság már úgy ítélte meg, hogy egy ilyen kizárás ellentétes a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésével és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával.

38 A 89/665 irányelv vonatkozó rendelkezései feltétlenek és kellően pontosak ahhoz, hogy valamely magánszemély számára olyan jogokat határozzanak meg, amelyekre utóbbi adott esetben akár olyan ajánlatkérővel szemben is hivatkozhat, mint a BIG.

39 Ilyen körülmények között a hatáskörrel rendelkező bíróság köteles eltekinteni azoknak a nemzeti szabályoknak az alkalmazásától, amelyek megakadályozzák őt a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő kötelezettség teljesítésében.

A költségekről

40 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A hatáskörrel rendelkező bíróság köteles eltekinteni azoknak a nemzeti szabályoknak az alkalmazásától, amelyek megakadályozzák őt a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő kötelezettség teljesítésében.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.