BH 1993.11.685 Felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek [Pp. 270. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesnek a beavatkozó személygépkocsival történt összeütközés folytán felmerült 5000 forint vontatási költség mint kár és kamata megfizetése iránt a biztosító alperessel szemben előterjesztett keresetét. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatásával a jogalap tekintetében a keresetnek helyt adó közbenső ítélet meghozatalát, az összegszerűség kérdésében pedig új eljárás lefolytatását. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Pp. 206. §-ába ütköző módon tévesen értékelték a bizonyítás anyagát, amikor nem a felperesi gépkocsiban utazó tanúk vallomásainak tulajdonítottak ügydöntő jelentőséget. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a megtámadott jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. Jogszabálysértőnek tekinthető a megalapozatlan ítélet is. Megalapozatlanságról azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetve okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó. Nem állapítható meg azonban a jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye.