A Kúria Pfv.21365/2018/6. számú precedensképes határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 56/A. §] Bírók: Döme Attila, Farkas Antónia, Zumbók Péter

A határozat elvi tartalma:

A joghatósági szabályok értelmezése kapcsán is a jogalkalmazó szervek felelősségét csak kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedés alapozza meg. Az eljárt bíróságok részéről a szerződés fogyasztói jellegének hivatalból történő észlelési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, amennyiben a rendelkezésre álló ténybeli elemek alapján a fogyasztói jelleg valószínűsíthető.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.III.21.365/2018/6. szám

A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke

Dr. Farkas Antónia előadó bíró

Dr. Zumbók Péter bíró

A felperes: felperes

Az alperes: alperes

Az alperes képviselője:

Országos Bírósági Hivatal

Jogi Képviseleti Osztálya

A per tárgya: bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.326/2017/9/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Balassagyarmati Törvényszék 20.187/2017/13.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar államnak - az illetékes adóhatóság felhívására - 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a bírósági jogkörben okozott kár alapjául szolgáló eljárásban a C. és társával szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 27.G.303.075/2010. szám alatt terjesztett elő keresetet, melyben szerződésen kívül okozott kár alapján 1.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni annak a pernek az alperesét. Emellett kérte az árverésen vásárolt különböző festmények tulajdonának a megállapítását, valamint a kiadását, továbbá az alperes jogellenes magatartásának abbahagyására kötelezését is kérte.

[2] A magyar bíróság joghatóságát elsődlegesen a 44/2001/EK rendelet (a továbbiakban: Brüsszel I. rendelet) 5. cikk 1. és 3. bekezdésére, másodlagosan a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjtvr.) 56/A. §-ára alapította. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes a tulajdonosi jogait megsértette, a már megvásárolt műalkotásokat megrongálta, ezért kára Magyarországon következett be, mert a javítás költségeit itt kellett állnia, a vagyonában Magyarországon következett be értékcsökkenés.