A Kúria Köf.5036/2019/4. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

Az Étv. 25. §-ából - amely az elővásárlási jog létesítését célhoz kötötten teszi lehetővé - egyértelműen következik, hogy a településrendezési célokat a települési önkormányzatnak az építési szabályzatában pontosan meg kell határoznia.

A települési önkormányzat önkormányzati rendeletben más közigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5036/2019/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Kúria

Az érintett önkormányzat: Dunakeszi Város Önkormányzat (2120 Dunakeszi, Fő út 25.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 64/2012. (XII.19.) önkormányzati rendeletének 117. §-a, 118. § 3. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó SZ JM2 jelmagyarázat "Elővásárlási joggal érintett ingatlanok" elnevezésű jelzése és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás jogszabálysértő volt;

- megállapítja, hogy e jogszabálysértő rendelkezések nem alkalmazhatók a Kúria előtt folyamatban lévő Kfv.IV.37.811/2018. számú eljárásban, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- megállapítja, hogy Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (V.31.) önkormányzati rendeletének 101. §, 102. § 2. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó jelmagyarázat "Elővásárlási joggal érintett ingatlanok" elnevezésű jelzése és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás jogszabálysértő, ezért azokat 2018. május 31-ei hatállyal megsemmisíti;

- megállapítja, hogy e jogszabálysértő rendelkezések nem alkalmazhatók valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére, a kézbesítést követő nyolc napon belül, az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó előtt folyó per felperesének tulajdonát képezi a Dunakeszi, belterület ...........hrsz. alatti ingatlan, mellyel kapcsolatban Dunakeszi Város Önkormányzata 2017. május 8. napján kérelmet terjesztett elő Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztályához az önkormányzata javára elővásárlási jog bejegyzése érdekében. A kérelem a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 115/2017. (IV. 27.) számú határozata és a Dunakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 64/2012. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) mellékletét képező szabályozási tervrészlete alapján került benyújtásra. Az elsőfokú közigazgatási szerv 2017. június 6-án kelt 37673/2017. 05. 24. számú határozatával a kérelemnek helyt adó határozatot hozott és az elővásárlási jogot felperes ingatlanára bejegyezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2017. október 2-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Alperes határozata indokolásában hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ára és 6:226. § (3) bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdésére, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 6. § (1)-(3) bekezdéseire és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 25. § (1) bekezdésére, valamint a HÉSZ 117. §-ára.

[2] A HÉSZ rendelkezéseit a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018 (V.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: új HÉSZ) 104. §-a 2018. június 30. napjával hatályon kívül helyezte.

[3] A felperes a határozat ellen keresettel élt, kiemelve, hogy az alperesi határozat ellentétes az új Ptk. 5:167. § rendelkezéseivel, az Inytv. 29. §-ában és 32. §-ában foglaltakkal. Álláspontja szerint a HÉSZ, valamint a bejegyzési kérelemhez csatolt képviselő-testületi határozat nem felel meg az új Ptk. 5:167. § előírásainak. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a HÉSZ 117. §-a egyértelműen rendelkezik a jog alapításáról és a rendelet mellékletét képező szabályozási terv azonosíthatóan megjelöli a Dunakeszi 6524 hrsz. alatt felvett ingatlant, mint elővásárlási joggal érintett földrészletet, így a Ptk. 6:226. § (3) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.

[4] A jogerős ítélet ellen felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adó döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az ingatlanára bejegyzett elővásárlási jog korlátozza a tulajdonosi joga gyakorlását, sérti az ingatlan feletti kizárólagos rendelkezési jogát. Utalt arra, hogy a HÉSZ 117. §-a nem tartalmazza, hogy melyek azok a közérdekű célok, amelyek megvalósításához településrendezési okokból az önkormányzat az ingatlantulajdont korlátozó elővásárlási jogot bejegyeztette. A felperes a Ptk.-ra és az Inytv.-re vonatkozó jogi érvelését is fenntartotta.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.IV.37.811/2018/5. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a HÉSZ 117. §-ának, 118. § 3. pontja, valamint a rendelet mellékletét képező szabályozási tervhez tartozó SZ JM2 jelmagyarázat "Elővásárlási joggal érintett ingatlanok" elnevezésű jelzésének és az ahhoz kapcsolódó térképi ábrázolás más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.

[6] A Kúria előtt folyó per felperese a per folyamán nem terjesztett elő egyik beadványában sem a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti normakontroll eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet. A perekben eljáró bíróságok azonban a felek indítványa nélkül is észlelhetik azt, ha az általuk alkalmazandó helyi rendelet más, magasabb szintű jogszabályba ütközik, ilyen esetben a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását a felek ez irányú kérelme nélkül is hivatalbóli (ex proprio motu) kezdeményezhetik. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban észlelte, hogy a per eldöntése során az első fokon eljárt bíróság által is alkalmazott HÉSZ 117. §-a képezi azt a jogszabályi alapot, mellyel az elővásárlási jog létesítése megtörténhetett. Maga a jogszabályszöveg a felperesi ingatlant nem azonosítja, azonban a rendelet mellékletét képező szabályozási terv alapján a felperesi ingatlan egyértelműen elővásárlási joggal érintett ingatlanként került szabályozásra.