A Kúria Gfv.30192/2019/10. számú precedensképes határozata szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §] Bírók: Bajnok István, Farkas Attila, Gáspár Mónika

A határozat elvi tartalma:

Érdemben csak a felülvizsgálati kérelemben írt, a tartalmi követelményeknek megfelelő, 60 napos határidőn belül előterjesztett hivatkozások vizsgálhatók.

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20412/2014/85., Debreceni Ítélőtábla Pf.20760/2018/5., *Kúria Gfv.30192/2019/10.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Gfv.VII.30.192/2019/10.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Bajnok István előadó bíró

Dr. Gáspár Mónika bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Pesta János Ügyvédi Iroda

Az alperes:

Az alperes képviselője: Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda

A per tárgya: szerződésből létre nem jötte, és érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.760/2018/5. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Egri Törvényszék 27.P.20.412/2014/85. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek 2005. december 23-án pénzügyi lízingszerződést kötöttek gépjármű megvásárlásának a finanszírozására. A szerződés tartalmazta az első lízingdíj összegét (450.000 Ft), a havi rendszeres lízingdíjak összegét (29.952 Ft), a mértékadó devizanemet (CHF), a fizetendő összes lízingdíj összegét (3.445.200 Ft), valamint a felperes nyilatkozatát arról, hogy a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) általa választott elszámolási módja a fix törlesztőrészletekkel rendelkező deviza alapú finanszírozás, vagyis a fix devizakonstrukció, amely szerint a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása a futamidő végén történik, fizetendő kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) esetén a futamidő azonos törlesztőrészletek mellett meghosszabbodik, a visszajáró kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) a lízingbeadó visszautalja a lízingbevevőnek. A felperes kijelentette a szerződés aláírásával, hogy az irat hátoldalán levő üzletszabályzatban (PLA/2005.06.01.) foglaltakat (a továbbiakba: ÜSZ) megismerte, megértette, a szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el.

[2] Az ekként a lízingszerződés részét képező ÜSZ I. fejezete elsősorban fogalom-meghatározásokat rögzít. Ezek között az I.6. pont a normál, az I.7. pont a fix deviza konstrukciót, utóbbit akként hogy amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a kamatváltozás II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli árfolyamesemény. Az I.15. pont az árfolyam, I.16. pont a mértékadó árfolyam meghatározását tartalmazza. Az I.12. d) pont a mértékadó kamatlábra vonatkozó, a refinanszírozási feltételek módosulása esetére irányadó rendelkezést ad. Az I.18. pont megadja a kamatváltozás definícióját, b) pontja a kamatváltozás II-ként is megjelölt árfolyamváltozás meghatározására vonatkozó képletet is rögzíti akként, hogy az a fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam/mértékadó árfolyam) -1) eredményeként adódik. Az I.20. pont a lízingszerződés megkötésében közreműködő megbízottra vonatkozó rendelkezéseket rögzít. A II.4. pont szerint a lízingbeadó az esedékessé vált lízingdíjakra vonatkozó árfolyamváltozást utólag jogosult kiterhelni, a szerződés megszűnésekor valamennyi még ki nem terhelt árfolyamváltozást kiterheli.