BH 2025.1.13 A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján három feltétel együttes teljesülése szükséges a természetes személyek személyes adatainak jogszerű kezeléséhez: 1. az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítése; 2. a személyes adatok kezelése valamely jogos érdek érvényesítéséhez szükséges; 3. az adatvédelemmel érintett személy alapvető jogai és szabadságai nem magasabb rendűek. Az érintett tiltakozása esetén sem törölhetőek a személyes adatok, amennyiben az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából [679/2016. EU rendelet (GDPR) 5. Cikk, 6. Cikk (1) bek. f) pont, 17. Cikk (3) bek., 21. Cikk (1) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.20109/2023/15., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20539/2023/6., Kúria Pfv.20387/2024/5. (*BH 2025.1.13*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes üzletember, számos cégben rendelkezik érdekeltséggel. Az alperes minden évben kiadja az internetes és nyomtatott kiadványát "Az 50 leggazdagabb magyar" címmel, amelyben az előző évi nyilvánosan elérhető gazdasági eredmények alapján, a saját módszertana szerinti elemzéssel listába rendezve mutatja be a magyar gazdaság legbefolyásosabb és legvagyonosabb szereplőit.

[2] A cégeknek - a koronavírus világjárvány miatt - a 2019. évi éves beszámolóikat 2020. május 31. helyett szeptember végéig kellett közzétenniük. Az alperes 2021 februárjára tervezte a 2019. üzleti évet feldolgozó kiadványa megjelentetését, ennek érdekében egyeztetést kezdeményezett a felperessel a róla közzétenni tervezett tartalomról. A felperes közölte, hogy az alperes módszertana téves, mert saját, illetve a családja vagyona 2020-ban nem csökkent, ezért a 2019-es állapothoz képest is hibás a tervezett tartalom. Az alperes bemutatta a felperesnek a számítási módszertanát, és lehetőséget biztosított számára annak szócikkben történő kifejtésére, hogy a vagyona növekedett és a kimutatott csökkenés az alperes által alkalmazott diszkont eredménye. Az alperes hangsúlyozta, hogy valamennyi cég esetén a 2020. évben a 2019. üzleti évre leadott beszámolóból dolgoztak. Emellett megküldte a felperesnek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) útmutatása szerinti adatkezelési szabályzatát és az alkalmazott üzleti adatokon alapuló becslését is. A felperes 2021. január 15-én az alperes rendelkezésére bocsátotta több cég vonatkozásában a 2020. évre a becsült sarokszámokat. Kifogásolta, hogy az alperes a 2020. évi adatok helyett a 2019. évi adatokkal számolt. Az alperes 2021. január 22-én arról tájékoztatta a felperest, hogy finomították a korábban használt diszkontot, egyeztettek arról, hogy mi a reális szorzó az egyik cég esetében.

[3] A felperes 2021. január 29-én közölte, hogy félrevezetőnek tartja a vagyonbecslés 2019. évi adatokból kiinduló számítását és a tervezetben foglalt téves tartalommal nem járul hozzá a személyes adatait tartalmazó közlemény közzétételéhez, a hozzájárulás megadását kifejezetten megtagadja. Utalt a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i 2016/679. rendelete (a továbbiakban: GDPR) adatkezelési alapelvei közül a pontosságra és a tisztességes eljáráshoz való jogra. Arra is hivatkozott, hogy az alperes kiadványa befolyásolja a cégeinek a megítélését, ezen keresztül az üzleti értéküket.

[4] Az alperes érdekmérlegelést végzett, majd 2021 februárjában megjelent a kiadvány speciális kiadványaként "Az 50 leggazdagabb magyar" című lapszám, továbbá az internetes oldalon 2021. február 3-án közzétette "Az 50 leggazdagabb magyar" címet viselő listát.

[5] A felperes és családja a nyomtatott kiadványban szerepel, a felperes becsült vagyonként az alperes […] milliárd forintot tüntetett fel. A nyomtatott kiadványban az is szerepelt, hogy "[a] […] újabb ügyekben vádolta meg az ügyészség: hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint vesztegetés elfogadása miatt indultak újabb eljárások ellene. Bár a vádhatóság szerette volna elérni, hogy az őrizetbe vétele után letartóztassák, jelenleg nyomkövetőt viselve a kijelölt tartózkodási helyét nem hagyhatja el. Vesztegetési ügyben már korábban is indult egy eljárás, felperesék az összes vádat tagadják, szerintük azok alaptalanok." Ezt követően a cégek értékelése olvashat, amelyet az alperes azzal vezetett fel, hogy a felperes "épp decemberi letartóztatása előtt nyilatkozott arról, hogy akár egy hosszabb nyaralásra is elmehetne, cégei működésében ez nem okozna fennakadást."

[6] Az internetes oldalon "Az 50 leggazdagabb magyar" című cikkben is szerepelt a felperes, a családjára való utalás nélkül. Az arcképét ábrázoló kisméretű fényképe mellett az alábbi tartalom jelent meg: "Legismertebb érdekeltségei […] becsült érték 115,5 milliárd forint." A cikk kitér arra is, hogy "a beszakadó energiaárak mellett egyre jobb üzleti eredményeket jelent a […] melynek beértek a fejlesztései is - a tulajdonos szerint a tavalyi rekord évük lehet. Közben újabb - komoly - ügyekben indult eljárás felperes ellen, több százmilliós sikkasztás elfogadásával vádolja az ügyészség, felperes minden vádat tagad."

[7] Az alperes a nyomtatásban megjelent magazin 4. oldalán és az internetes oldalon "Módszertan" címmel ismertette azokat a szempontokat, amelyek alapján összeállította az 50 személyt tartalmazó listát. Kitért arra is, hogy a 2020. december 15-ig feltöltött éves beszámolókból dolgozott, a becslések alapját a 2019. üzleti évről szóló hivatalos beszámoló képezte, a részvényeknél a legfrissebb adatokkal számolt.

[8] A felperes és az egyik cég sajtó-helyreigazítás iránt terjesztett elő kérelmét. A szerkesztőség a helyreigazítási kérelemnek - a sajtó-helyreigazítási per megindítását követően - annyiban tett eleget, hogy az internetes oldalon a kifogásolt közleményt pontosította: "Közben újabb - komoly - ügyekben indult eljárás felperes ellen: vesztegetés elfogadásával és hűtlen kezeléssel is gyanúsítják (Korábban tévesen azt írtuk, hogy sikkasztás elfogadásával vádolják)." A bíróság jogerős ítéletével a sajtó-helyreigazítás iránti keresetet elutasította.

A kereset és az ellenkérelem

[9] A felperes megváltoztatott keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a személyes adatok védelméhez fűződő jogát a "2021. február" "Az 50 leggazdagabb magyar" című kiadványban és az internetes oldalon elektronikus formában megjelent "Az 50 leggazdagabb magyar" című listán a felperes nevének, vagyonának, céges érdekeltségének, arcképének és a bűnügyi személyes adatainak kezelésével, ezen belül azzal, hogy tiltakozása ellenére, kényszerítő jogos érdek nélkül gyűjtötte és tette közzé a személyes adatait. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére a nyomtatott sajtótermékek visszahívása útján; továbbá tiltsa el az alperest az online sajtótermékben a felperes személyes adatainak kezelésétől. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését az Infotv. 2. § (1) és (2) bekezdését, 3. § 4. pontját, az 5. § (3) és (7) bekezdését, a GDPR 2. cikk (1) pontját, 3. cikk (1) bekezdését, 4. cikkét, 6. cikk (1) bekezdés a)-f) pontját és (3) bekezdését és a 10. cikket jelölte meg. A keresetben kért jogkövetkezményeket az Infotv. 23. § (1), (2) és (5) bekezdés a)-c) pontjai alapján kérte alkalmazni.