A Pécsi Ítélőtábla Pf.20286/2012/6. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 141. §, 163. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.20528/2011/12., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20286/2012/6.*, Kúria Gfv.30159/2013/3.

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.IV.20.286/2012/6. sorszám

A Pécsi Ítélőtábla dr. Csepregi Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Baumgartner és Bencze Ügyvédi Iroda I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperes ellen - gazdasági társaság tisztségviselőjének felelősségének megállapítása iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. február hó 2. napján kelt 5.P.20.528/2011/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám, az alperesek részéről 13. és 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül eljárva - meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes, mint az A. Kft. "f.a." ügyvezetője, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatát nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal a társasági vagyon 26.457.000,- forinttal csökkent. A II., III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett keresetet elutasította, kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 179.400,- forint perköltséget azzal, hogy ezt meghaladóan a felek viselik saját perköltségüket. Megállapította, hogy az I. rendű alperes ügyvezetése alatt álló A. Kft. "f.a." gazdálkodása 2009. év elején veszteséges volt, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett, a gazdasági társaságnak 100.000.000,- forintot meghaladó hiteltartozása állott fenn, melyet fizetni nem tudott. Kifejtette, hogy az I. rendű alperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetről tudomással bírt, ennek ellenére 2009. február hó 20. napján a társaságnak a P. Kft.-ben meglévő 96,67 % üzletrészét az ügyvezető házastársának, a III. rendű alperesnek a névérték alatt, jelentéktelen összegért elidegenítette, és ezzel az átruházott üzletrész saját tőkéje növekedésével azonos mértékben az adós gazdasági társaság vagyonát csökkentette. Alaptalannak találta a II., III. rendű alperesekkel szemben előterjesztett keresetet, e körben az volt a jogi álláspontja, hogy mivel a II., III. rendű alperesek a gazdasági társaságnak nem ügyvezetői, a vagyonvesztést ténylegesen nem ők idézték elő, csupán eszközei voltak annak, hogy a vagyonmentést az I. rendű alperes, mint ügyvezető megvalósította, felelősségük ezért a Cstv. 33/A. §-a alapján nem állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a II., III. rendű alperesekkel szemben a kereset teljesítését, és a felperes javára megítélt perköltség felemelését kérte 400.000,- forint + ÁFA ügyvédi munkadíj, és tárgyalásonként 40.000,- forint + ÁFA ügyvédi költség átalány figyelembevételével. Álláspontja szerint a II.,III. rendű alperesek, mint az ügyvezető I. rendű alperes közeli hozzátartozói a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára tényleges meghatározó befolyást gyakoroltak. Hivatkozott arra, hogy a felperes erre vonatkozó - az alperesek által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont - előadását a Pp. 163. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak való tényként kellett volna elfogadnia. Utalt arra is, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdése szerinti fedezetelvonás miatt az alperesek rosszhiszeműségét vélelmezni kell. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perköltség összegét indokolatlanul alacsony mértékben állapította meg.