A Kúria Knk.38391/2018/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 11. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

Nem hitelesíthető a népszavazási kérdés, ha az a többszörösen összetett mondatszerkezete, az értelemzavazó kifejezések használata, a túlbonyolított jellege miatt nem felel meg az egyértelműség követelményének.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Knk.VII.38.391/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök

Dr. Rothermel Erika előadó bíró

Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: Felperes1

(Cím1)

A kérelmező képviselője: Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda

cím2

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság

1048/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1048/2018. számú határozatát - az indokolás részbeni megváltoztatásával - helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) Felperes1 magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 1048/2018. számú határozatával döntött. Az NVB az "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve annak nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám, plakát, politikai reklám és politikai hirdetés, virtuális reklám számarányát akként, hogy naptári évenként legfeljebb 12, azaz tizenkettő témában-tematikában, témánként-tematikánként legfeljebb 1000, azaz egyezer darab műsorszám, vagy plakát, vagy politikai reklám és politikai hirdetés, vagy virtuális reklám tehető közzé?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB azt vizsgálta, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütköző módon tiltott tárgykört érint-e, valamint teljesíti-e az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét.

[3] Az NVB a saját és a Kúria - általa relevánsnak vélt - gyakorlatát is figyelembe véve részletesen elemezte az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz való jogot. Kifejtette, hogy az egyén tájékoztatáshoz való joga és az állami kötelezettség közötti legfontosabb kapcsolatot a közérdekű kérdésekről való tájékoztatás teremti meg, amely az állam kötelezettsége. Ennek teljesítésében a Kormánynak, a végrehajtó hatalom általános szerveként és az alkotmányos rendszerben betöltött szerepe miatt kiemelt feladata van, a Kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is a tevékenységéről szóló tájékoztatás, amely két különböző irányba, az Országgyűlés és az állampolgárok felé valósul meg.

[4] Az NVB hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényben rögzített demokratikus közvélemény kialakulásának fontos feltétele, hogy a kormányzati szándékokról, programokról és a kormányzati tevékenységről, az ezeket befolyásoló kihívásokról ne csak pártpolitikai álláspontok legyenek ismertek, hanem az állampolgárok közvetlenül a kormányzati szervektől is információhoz jussanak.

[5] Az NVB szerint a demokratikus keretek között megvalósuló tájékoztató tevékenység korlátozása szükségszerűen maga után vonja az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt tájékoztatáshoz való jog korlátozását is, amely a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) alkotmányos rendelkezést kibontó alapelveiből is következik. Az Mttv. és az Smtv. rendelkezéseinek intézményi oldalán a média áll, amelyen keresztül az állami kötelezettség teljesítése érdekében a Kormány különböző eszközökkel (pl. politikai reklám, társadalmi célú reklám, hirdetés, stb.) tájékoztatást ad a közérdekű ügyekről.

[6] Az NVB kiemelte, hogy a szabad tájékoztatás és tájékozódás alapján az egyéneknek, illetve a közösségeknek a demokratikus közvélemény kialakulása érdekében joguk van a megfelelő tájékoztatáshoz és ezzel együtt igényük, szükségük is van arra, hogy a közérdekű információkat megszerezzék. Jogaik és kötelezettségeik megfelelő gyakorlása, önálló véleményük (amelyek összessége a demokratikus közvélemény) kialakítása, döntési helyzetbe hozásuk nem képzelhető el megfelelő, sokszínű tájékoztatásuk nélkül, amelynek egyik meghatározó eleme a kormányzati intézkedések hátterének, indokainak közvetlen forrásból való megismerhetősége. Az NVB álláspontja alapján az állami tájékoztató tevékenység részét képező kormányzati tájékoztatás korlátozásával a demokratikus közvélemény kialakításához nélkülözhetetlen, az egyént megillető tájékoztatáshoz való jog és a demokratikus társadalmi nyilvánosság védelme sérül.