BH 2024.11.269 A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

[1] A fizetési meghagyásos eljárással indult, ellentmondás folytán perré alakult ügyben a Kerületi Bíróságon előterjesztett keresetében a felperes 1 380 363 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest szerződésen kívül okozott kár megtérítése jogcímén. Előadása szerint … 2018. október 29-én az általa vezetett, tulajdonát képező gépjárművel összeütközött a … által vezetett, az alperesnél kötelező felelősségbiztosítással rendelkező gépjárművel, amelynek során előbbi gépkocsijában kár keletkezett, utóbbi a felelősségét elismerte. A felperes keresete jogalapjaként - egyebek mellett - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:519. §-át és 6:535. § (1) bekezdését, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 27., 28. és 43. §-ait jelölte meg azzal, hogy követelését a Ptk. 6:193. § (1) bekezdése alapján engedményesként érvényesíti. Az eljáró bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 26. § (2) bekezdésére alapította, és erre hivatkozással kérte a keresetlevél áttételét a székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.

[2] A Kerületi Bíróság végzésével a pert áttette a járásbírósághoz azzal az indokolással, hogy a perre a felperes belföldi székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes a Pp. 26. § (2) bekezdése alapján.

[3] A járásbíróság végzésében - az alperes illetékességi kifogásának helyt adva - ugyancsak megállapította illetékessége hiányát, és a keresetlevelet áttenni rendelte a Kerületi Bírósághoz. Határozatának indokolása szerint a Pp. 26. § (2) bekezdése értelmében a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénye esetén alapozza meg a bíróság illetékességét a felperes, vagyis a károsult lakóhelye. A felperes viszont nem károsult, mivel a károkozással kapcsolatosan felmerült követelését engedményezés útján szerezte, így a Pp. 26. § (2) bekezdése nem alkalmazható, és az eljáró bíróság illetékességét a Pp. 25. § (4) bekezdése alapján az alperes székhelye alapozza meg.

[4] A Kerületi Bíróság végzésében ismételten megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat felterjesztette a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése végett. Álláspontja szerint a felperes mint engedményes a károsult jogutódjaként érvényesít követelést az alperessel mint a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben, ezért a Pp. 26. § (2) bekezdése szerinti kizárólagos illetékességi szabály rá is alkalmazandó. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gkk.43.758/2024/2. számú végzésében kifejtettekre, amely szerint "az engedményezéssel az engedményes a kártérítési jogviszony jogosultjának helyébe lépve érvényesít követelést (Ptk. 6:193. §), amely egyéb elemeiben nem érinti a felelősségbiztosításon alapuló szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyt, és ezáltal nem ad alapot a károsult jogállásával rendelkező felperes székhelyétől eltérő illetékességi szabály alkalmazására". Rámutatott továbbá, a Pp. 26. § (2) bekezdésének miniszteri indokolásából kitűnően a jogalkotó szándéka ezen pertípus esetében az ügyteher arányosítása is volt a Kerületi Bíróság védelmében.