A Szegedi Ítélőtábla Bf.223/2008/19. számú határozata csempészet bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 311. §, 312. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 353. §, 371. §, 372. §] Bírók: Harangozó Attila, Hegedűs István, Nikula Valéria

Szegedi Ítélőtábla

Bf.I.223/2008/19.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden, 2008. december 12. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A csempészet bűntette és más bűncselekmények miatt az I.r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság 2007. november 22. napján kihirdetett 1.B.224/2005/200. számú ítéletének a II. és VIII.r. vádlottakra vonatkozó részét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint:

A I/a-c. alatti cselekményeiket folytatólagosan elkövetett jövedékkel visszaélés bűntettének [Btk. 311. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a), (4) bekezdés b) pont]

m i n ő s í t i , melyet a VIII.r. vádlott bűnsegédként követett el.

A 6 (hat) hónap börtönt és 100.000.- (egyszázezer) forint pénzmellékbüntetést helyesen a VIII.r. vádlottal szemben tekinti kiszabottnak.

Egyebekben az első fokú ítéletnek a II. és VIII.r. vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja.

Kötelezi a II. és VIII.r. vádlottakat egyetemlegesen 64.800.- (hatvannégyezer-nyolcszáz) forint, a fellebbezési eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a II.r. vádlottat folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében és hivatali vesztegetés bűntettében, míg a VIII.r. vádlottat - tévesen VII. rendűként feltüntetve őt - bűnsegédként folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében mondta ki bűnösnek.

A II.r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 4 hónap börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra, 200.000.- forint pénzmellékbüntetésre és lefokozásra, míg a VIII.r. vádlottat - tévesen IX. rendűként feltüntetve őt - 6 hónap börtönre és 100.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztést a VIII.r. vádlott vonatkozásában 2 év próbaidőre felfüggesztette. A II.r. vádlott esetében a kiszabott szabadságvesztésbe a 2004. november 9. napjától 2005. május 18. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította.

A kiszabott pénzmellékbüntetéseket esetleges meg nem fizetésük esetén valamennyi vádlott vonatkozásában 5.000.- forintonként rendelte, főbüntetés végrehajtása esetén börtönben, míg végre nem hajtása esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni.

Kötelezte a bíróság a II.r. vádlottat 9.334.- forint, míg az I-VIII.r. vádlottakat egyetemlegesen 17.874.- forint bűnügyi költség megfizetésére. A fennmaradó 194.900.- forint bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy az az állam terhén marad.

Az első fokú ítélet ellen a II.r. vádlott és védője bizonyítottság okából történő felmentés, míg a VIII.r. vádlott és védője elsődlegesen bűncselekmény hiánya okából, másodlagosan bizonyítottság hiánya okából történő felmentés érdekében jelentettek be az ítélet kihirdetésekor fellebbezést. Mindkét vádlott és védőik fellebbezési szakban másodlagosan a büntetések enyhítését, a VIII.r. vádlott és védője e mellett a VIII.r. vádlott előzetes mentesítését is kérték.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a módosított Bf.159/2008. számú átiratában írtaktól eltérően a fellebbezési nyilvános ülésen részbeni megalapozatlanság miatt részbizonyítás elrendelését, ezen belül igazságügyi adószakértői szakvélemény beszerzését indítványozta. A részbizonyítást követően, a fellebbezési tárgyaláson, a tényállás kiegészítése mellett az első fokú ítéletnek a részbeni minősítés változtatása melletti helybenhagyására tett indítványt.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottak és a védők által bejelentett fellebbezések alaptalanok.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 348. § (1) bekezdése szerinti felülbírálata során megállapította, annak tényállása nincs felderítve, nevezetesen az elsőfokú bíróság nem tisztázta azt, hogy a tényállás I./ pontjában írt cigaretta

Bf.I.223/2008/19.

mennyiség tekintetében milyen összegű jövedéki adóhiány keletkezett. Erre visszavezethetően az első fokú ítélet tényállása részben megalapozatlanná vált [Be. 351. § (2) bekezdés a) pont]. Ebből következően az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, mely szerint az elsőfokú bíróság hiányosan folytatta le a bizonyítási eljárást.

A megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében az ítélőtábla a Be. 353. § (1) és (2) bekezdése alapján felvett részbizonyítás keretében az ügyben (szakértő neve) igazságügyi adószakértőt kirendelte a jövedéki adóhiány mértékének meghatározása érdekében. A szakértő a kirendelő végzésben foglaltaknak maradéktalanul eleget tett, így az ítélőtábla a szakvéleményében írtakat, a tényállás helyesbítése és kiegészítése során, annak alapjául felhasználta.

Az ítélőtábla az első fokú ítélet tényállását a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján a lefolytatott részbizonyítás, az iratok egybehangzó adatai, valamint a II.r. vádlott fellebbezési tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette:

A II.r. vádlott egy kiskorú gyermek tartásáról köteles gondoskodni, jelenleg Budapesten egy Shell kútnál dolgozik, havi jövedelme 180-220.000.- forint. Beteg édesapjának az eltartásáról is gondoskodik.

A II. r. vádlottat a Szegedi Városi Bíróság 2008. szeptember 8. napján jogerős 25.B.2213/2007/9. számú ítéletével társtettesként elkövetett jövedéki orgazdaság bűntette miatt - 3 év próbaidőre felfüggesztett - 5 hónap börtönre ítélte.

A I/a., illetőleg a I/c. tényállási pontokat érintően mellőzi a vámértékekre és a jövedéki értékekre vonatkozó utalást és számadatokat. Megállapítja, hogy a I/a. alatti cselekmény szerinti 2860 karton cigaretta után a meg nem fizetett jövedéki adó összege 5.640.492.- forint volt, míg a I/c. tényállási pontban írt 3534 karton cigaretta után a meg nem fizetett jövedéki adó összege 6.969.754.- forint volt. A szintén a I/c. tényállási pontban írt - a VIII.r. vádlott házának a padlásán talált - 50 karton cigaretta után a meg nem fizetett jövedéki adó összege 98.610.- forint volt.

A I./a és I/c. tényállási pontokban írt magatartásukkal a II. és a VIII. r. vádlottak a jövedéki adónemben összesen 12.708.856.- forint adóbevétel csökkenést okoztak az államnak.

Az elkövetéskor és jelenleg is hatályos, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 3. § (2) bekezdés g) pontja szerint jövedéki termék a dohánygyártmány.

A Jöt. 1. § (4) bekezdése kimondja, hogy szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

A Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja szerint adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóraktáron kívül jogellenesen leszállított, vagy a harmadik országból, tagállamból belföldre jogellenesen behozott jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékekkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére.