A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20693/2018/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §, 2:52. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.693/2018/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Ócsai Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Ócsai József ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű alperes neve) I. rendű és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Bácska László ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. április 23. napján kelt 6.P.25.530/2015/40. számú ítélete ellen az alperes részéről 41. sorszám sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - az I. rendű felperes részére 30.000 (Harmincezer) forint plusz áfa összegű, míg a II. rendű felperes részére 25.000 (Huszonötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

2015 augusztusában mindkét felperes több alkalommal az alperes által üzemeltetett ... elnevezésű ... étteremben étkezett, más ételek mellett ... levest is fogyasztottak. Szeptember elején mindkettőjüknél rossz közérzet, láz, gyengeség jelentkezett. Orvoshoz fordultak, majd egymástól függetlenül 2015. szeptember 12-én, illetőleg 13-án kórházi felvételre kerültek, ahol hepatitis A fertőzöttségüket állapították meg. Konzervatív terápiát követően az I. rendű felperest 2015. szeptember 21-én, a II. rendű felperest szeptember 17-én bocsátották otthonába. Ezt követően mindkét felperes több héten át gyengeséget, szédülést, fájdalmat tapasztalt, emiatt gondozásra, segítségre szorultak. Az I. rendű felperesnél 2015 októberében ismételten romló májenzim értékei miatt további kivizsgálás vált szükségessé. Az I. rendű felperes 2015. szeptember 22-30-ig, a II. rendű felperes 2015. szeptember 18-24-ig volt táppénzes állományban.

... Osztálya 2015. szeptember 11-én közegészségügyi ellenőrzést tartott a perbeli étteremben tekintettel arra, hogy ezen a napon a ... Kórház folyamatosan tájékoztatta a hivatalt az illetékességi területéhez tartozó hepatitis infectiosa gyanús és megerősített esetekről, és a kivizsgálás során felmerült, hogy az esetek összefüggésbe hozhatók az alperes éttermében készített ... leves, illetőleg ... elfogyasztásával. A hivatal 44 megbetegedett személyről szerzett tudomást, akik közül 23 személyt kórházban ápoltak. A közegészségügyi ellenőrzés során több szabálytalanságot állapítottak meg, a hivatal határozatával nyolc pontban foglalva szólította fel az alperest a tapasztalt szabálytalanságok megszüntetésére. A hivatal ismertette a laboratóriumi vizsgálat eredményeit, amely szerint az ételmintákból hepatitis A vírus jelenléte nem volt kimutatható, azonban az ételminták közül a ..., a ..., a ... leves, a főzött ... és a ... esetében, valamint a higiéniai törlékmintákból, a szennyezettségjelző indikátorok pozitív eredményt adtak. A jelentés tartalmazta, hogy 8 beteg mintájából kimutatott vírus molekuláris vizsgálati eredménye a hepatitis A vírus magyarországi eredetére utalt, a jelentés leírta, hogy a lassan főtt ... készült ... leves és a ... egyaránt közvetíthette a kórokozót, és a vizsgálatok szerint minden megbetegedett személy 2015. augusztus első felében fogyasztott a perbeli étteremben a gyanúsított ételekből. Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy a gyanúsított élelmiszerek összefüggésbe hozhatók a megbetegedésekkel.

Az I-II. rendű felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogukat, ezen túlmenően az I. rendű felperes 1.800.000 forint sérelemdíj, valamint 230.500 forint vagyoni kára, míg a II. rendű felperes 1.000.000 forint sérelemdíj és 214.000 forint vagyoni kára megtérítésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azt nem vitatta, hogy az I-II. rendű felperesek az általuk megjelölt időszakban az általa üzemeltetett bisztróban étkeztek, majd ezt követően hepatitis A vírusfertőzéssel kórházba kerültek; vitatta ugyanakkor, hogy az I-II. rendű felperesek megbetegedése kizárólagosan arra vezethető vissza, hogy a bisztróban nem megfelelő higiéniai körülmények uralkodtak. Hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi vizsgálat során hepatitis A vírusforrást nem találtak, a munkavállalók sem voltak hepatitis A vírus fertőzöttek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette az I-II. rendű felperesek egészséghez fűződő személyiségi jogát azáltal, hogy 2015 augusztusában az általa üzemeltetett étteremben olyan ételt szolgált fel, amelynek elfogyasztása következtében az I-II. rendű felperesek hepatitis A vírussal fertőződtek. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 1.463.922 forintot és ezen összegből 1.300.000 forint után 2005. szeptember 13-tól, míg 160.922 forint után 2015. november 1-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, továbbá 115.725 forint perköltséget. Ezt meghaladóan az I. rendű felperes keresetét elutasította. Az I. rendű felperest 38.100 forint, az alperest 100.000 forint illeték megfizetésére kötelezte az állam javára. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 1.135.000 forintot és ebből 1.000.000 forint után 2015. szeptember 12., míg 135.000 forint után 2015. november 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, továbbá 106.494 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a II. rendű felperes keresetét elutasította. A II. rendű felperest 5.100 forint, míg az alperest 67.740 forint illeték megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként úgy foglalt állást: az I-II. rendű felperesek megfelelően igazolták, hogy az alperes által üzemeltetett étteremben elfogyasztott étel okozta betegségüket, megalapozott volt ezért a jogsértés megállapítása iránti keresetük. A népegészségügyi hatósági iratok alapján megállapította, hogy az ellenőrzés többféle higiéniai hiányosságot tárt fel az alperes éttermében, a szennyezettségjelző indikátorok több ételminta esetében pozitív eredményt adtak, és a hatósági vizsgálat annak ellenére állapította meg a ... leves és a ... hepatitis A vírus közvetítésre való alkalmasságát, hogy az ételmintákból hepatitis A vírus jelenléte nem volt kimutatható. A népegészségügyi hatósággal egyezően vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt a körülményt, miszerint a ... Kórház jelentős számú megbetegedést jelzett a hatóság felé, és minden megbetegedett személy 2015. augusztus első felében fogyasztott a perbeli étteremben a gyanúsított ételekből. A perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye ugyancsak alátámasztotta, hogy a mindkét felperes által elfogyasztott ... leves összetevői alkalmasak arra, hogy az A típusú hepatitist közvetítsék, és a leves fogyasztása nem megfelelő előkészítés mellett alkalmas lehet arra, hogy hepatitis A vírusfertőzést okozzon. Az alperes a hatósági vizsgálat megállapításait nem vitatta, ezzel kapcsolatban bizonyítást nem indítványozott, ezért az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes nem mentette ki magát a kártérítési felelősség alól, ezért sérelemdíj megfizetésére is kötelezte az I-II. rendű felperesek javára. Az I-II. rendű felperesek nem vagyoni sérelme kapcsán értékelte, hogy a hepatitis A vírusfertőzés közismerten súlyos betegség, az ezzel járó aggodalom, a kórházi ellátás szükségessége, a fájdalom, a kellemetlen tünetek és a hosszú gyógytartam alátámasztják az I-II. rendű felperesek nem vagyoni sérelmét, emellett értékelte azt is, hogy a betegség teljes mértékben gyógyítható, a fertőzésből eredő hátrányok átmenetiek. Az elsőfokú bíróság az I-II. rendű felperesek által állított valamennyi vagyoni kár tekintetében megállapította, hogy azok bekövetkezése a szerződésszegés lehetséges következményeként előre volt látható, az alperesnek mint éttermet üzemeltetőnek számolnia kellett azzal, hogy amennyiben a közegészségügyi előírásokat nem tartja meg, annak az lehet a következménye, hogy a szerződő fél a szolgáltatás hibája következtében megbetegszik, betegség esetén munkabérkiesés keletkezhet a betegállomány időtartamára, közlekedési többletköltség merülhet fel, az orvosi kezelésekkel kapcsolatban gyógyszerköltség keletkezhet, továbbá a hétköznapi élet részeként folytatott sporttevékenység akadályozottsága következtében is felmerülhet vagyoni kár. Az I. rendű felperes 60.000 forint közlekedési többletköltség követelését az elsőfokú bíróság - a városon belüli közlekedés költsége címén - 11.225 forint erejéig találta megalapozottnak, míg munkabérkiesés címén az I. rendű felperes javára 82.197 forintot ítélt meg. Az I. rendű felperes az ezen felüli követelés jogalapját nem bizonyította, így ebben a részben a keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. A gyógyszerek és a diéta költségeként előterjesztett 50.000 forint összegű követelést az elsőfokú bíróság mérlegelés alapján az alperesre áthárítható, indokolt, nem eltúlzott többletköltségnek ítélte, csakúgy mint az I. rendű felperes által előre megvásárolt jógabérlet 20.500 forint költségét, amelyet az alperes károkozó magatartása miatt nem tudott felhasználni. A II. rendű felperes javára jövedelemveszteség címén 70.000 forintot ítélt meg, míg a közlekedési többletköltségekre az előterjesztett követelés 50%-át, 15.000 forintot tartott megalapozottnak. A II. rendű felperes családtagjai orvosi vizsgálata, védőoltása többletköltsége címén érvényesített igényt elutasította, míg a diéta és a gyógyszerek többletköltségét mérlegeléssel, ugyancsak 50.000 forintban tartotta az alperesre áthárítható költségnek.