31969L0335[1]

A Tanács 69/335/EGK irányelve (1969. július 17.) a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

A TANÁCS 69/335/EGK IRÁNYELVE

(1969. július 17.)

a tőkeemelést terhelő közvetett adókról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 99. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európa Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel a Szerződés célja egy olyan gazdasági unió létrehozása, amely jellemzői hasonlóak egy hazai piacéhoz, és mivel e cél elérésének egyik lényeges feltétele a tőke szabad mozgásának előmozdítása;

mivel a tőkeemelést terhelő, a tagállamokban jelenleg hatályos közvetett adók, nevezetesen a társaságokba apportként történő bevitelire kiróható adó és az értékpapírra kivetett adó megkülönböztetéshez, kettős adóztatáshoz és egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek gátolják a tőke szabad mozgását, és amelyeket következésképpen az összehangolás révén ki kell küszöbölni;

mivel a tőkeemelést terhelő ilyen adók összehangolását úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja a tagállamok költségvetéseire;

mivel az értékpapírra kivetett adó megállapítása egy tagállam részéről egy másik tagállam által a saját területén kibocsátott vagy bevezetett értékpapírokra, ellentétes a közös piac jellemzőivel, amelynek lényeges vonásai megegyeznek a hazai piacéval; mivel továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a belföldi, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása vonatkozásában, valamint a külföldi értékpapíroknak egy tagállam piacán történő kibocsátása vagy bevezetése vonatkozásában az értékpapírra kivetett adó fenntartása egyrészt nem kívánatos gazdasági szempontból, másrészt nincs összhangban a tagállamok vonatkozó adójogszabályainak fejlődési irányaival;

mivel ilyen körülmények között kívánatos megszüntetni az értékpapírra kivetett adót, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik;

mivel a hazai piac jellegzetességeivel rendelkező közös piac fogalmában benne van, hogy a közös piac területén a társaságok tőkéjének növekedését csak egyszer lehet adóval megterhelni, és ezen adó mértékének az egyes tagállamokban egyenlőnek kell lennie, hogy ne gátolja a tőke szabad mozgását;

mivel ezért össze kell hangolni ezen adót, tekintettel összetételére és mértékére;

mivel más közvetett adók fenntartása, amelyek a tőkeilletékhez vagy az értékpapírra kivetett adóhoz hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, meghiúsíthatná az ezen irányelvben előírt intézkedéseket, és ezért ezen adókat el kell törölni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok a 2-9. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolt mértékű illetéket vetnek ki a tőketársaságoknak juttatott tőkékre, amely a továbbiakban: "tőkeilleték".

2. cikk

(1) A tőkeilleték alá tartozó ügyletek kizárólag azon tagállamban adókötelesek, amelynek területén a tőketársaság tényleges ügyvezetési központja található az érintett ügylet időpontjában.

(2) Amennyiben egy tőketársaság tényleges ügyvezetési központja egy harmadik országban van, létesítő okirat szerinti székhelye pedig valamelyik tagállamban található, a tőkeilleték alá tartozó ügyletek azon tagállamban illetékkötelesek, ahol a létesítő okirat szerinti székhely található.

(3) Ha egy tőketársaság létesítő okirat szerinti székhelye és tényleges ügyvezetési központja egy harmadik országban található, a tagállamban található fióktelep részére juttatott álló- vagy működő tőke azon tagállamban illetékköteles, amelynek területén a fióktelep található.

3. cikk

(1) Ezen irányelv értelmében gazdasági társaságon a következőket értjük:

a) a belga, dán, német, spanyol, francia, görög, ír, olasz, luxemburgi, holland , portugál jog és az Egyesült Királyság joga szerint az alábbi néven ismert társaságok:

- société anonyme/naamloze vennootschap, aktieselskab, Aktiengesellschaft, sociedad anónima, société anonyme, Ανώνυμος Εταιρία, companies incorporated with limited liability, società per azioni, société anonyme, naamloze vennootschap, sociedade anónima, companies incorporated with limited liability;

- société en commandite par actions/commanditaire vennootschap op aandelen, kommandit-aktieselskab, Kommanditgesellschaft auf Aktien, sociedad comanditaria por acciones, société en commandite par actions, Ετερόρρυθμος κατά μετοχάς Εταιρία, società in accomandita per azioni, société en commandite par actions, commanditaire vennootschap op aandelen , sociedade em comandita por acçőes;

- société de personnes à responsabilité limitée/personenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid, Gesellschaft mit beschränkter Haftung, sociedad de responsabilidad limitada, société à responsabilité limitée, Εταιρία Περιωρισμένης Ευθύνης, società a responsabilita limitata, société à responsabilité limitée , sociedade por quotas.

Az osztrák jog szerint:

- "Aktiengesellschaft"

- "Gesellschaft mit beschränkter Haftung";

A finn jog szerint:

- "osakeyhtiö/aktiebolag", "osuuskunta/andelslag", "säästöpankki/sparbank" és "vakuutusyhtiö/försäkringsbolag";

A svéd jog szerint:

- "aktiebolag"

- "bankaktiebolag"

- "försäkringsaktiebolag";

a cseh jog szerint:

- "akciová společnost"

- "komanditní společnost"

- "společnost s ručením omezeným";

a ciprusi jog szerint:

- "εταιρείες περιορισμένης ευθύνης";

a lett jog szerint:

- "kapitālsabiedrība";

a magyar jog szerint:

- "Részvénytársaság"

- "Korlátolt felelősségű társaság";

a máltai jog szerint:

- "Kumpaniji ta' Responsabilità Limitata"

- "Soċjetajiet en commandite li l-kapital tagħhom maqsum f'azzjonijiet";

a lengyel jog szerint:

- "spółka akcyjna"

- "spółka z ograniczoną odpowiedzialnością";

a szlovén jog szerint:

- "delniška družba"

- "komanditna delniška družba"

- "družba z omejeno odgovornostjo";

a szlovák jog szerint:

- "akciová spoločnosť"

- "spoločnosť s ručením obmedzeným"

- "komanditná spoločnosť";

a bolgár jog szerint:

- "Акционерно дружество"

- "Командитно дружество с акции"

- "Дружество с ограничена отговорност";

a román jog szerint:

- "societăți în nume colectiv"

- "societăți în comandită simplă"

- "societăți pe acțiuni"

- "societăți în comandită pe acțiuni"

- "societăți cu răspundere limitată".

b) minden olyan társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek a tőke- vagy vagyonrészei értéktőzsdén forgalomképesek;

c) minden olyan nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek tagjai (részvényesei) előzetes engedély nélkül jogosultak eladni részesedésüket harmadik személynek, és a társaság, egyesület vagy jogi személy adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában tőketársaság minden nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy. Mindazonáltal a tagállamok jogosultak ezeket nem tőketársaságnak tekinteni a tőkeilleték megállapítása szempontjából.

4. cikk

(1) A következő ügyletek tartoznak a tőkeilleték alá:

a) egy tőketársaság alapítása;

b) egy nem tőketársaságnak minősülő társaság, egyesület vagy jogi személy átalakulása tőketársasággá;

c) egy tőketársaság tőkéjének emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;

d) egy tőketársaság vagyonának növelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással, amely nem a társaság tőkéjéből vagy vagyonából való részesedés ellenében történik, hanem ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, mint például szavazati jogok, nyereségből vagy felszámolás során keletkező többletből való részesedés joga;

e) létesítő okirat szerint egy harmadik országban székhellyel rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése harmadik országból egy tagállamba, ahol azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából tőketársaságnak tekintik;

f) egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba, ahol azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából tőketársaságnak tekintik;

g) egy társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése egy tagállamból egy másik tagállamba, ha azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából az utóbbi tagállamban tőketársaságnak tekintik, és az előbbi tagállamban nem tekintik annak;

h) egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező társaság, egyesület vagy jogi személy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egy tagállamból egy másik tagállamba, ha azt a tőkeilleték megállapítása szempontjából az utóbbi tagállamban tőketársaságnak tekintik, és az előbbi tagállamban nem tekintik annak.

(2) Továbbra is a tőkeilleték alá tartoznak a következő ügyletek, amennyiben 1984. július 1-jén 1 %-os mértékkel adóztak:

a) tőketársaság tőkeemelése a nyereség, az általános vagy céltartalékok tőkésítése útján;

b) tőketársaság vagyonnövekedése olyan tagi szolgáltatás révén, amely nem jár együtt a társaság tőkéjének növelésével, de amely változást idéz elő a társasági jogokban, vagy amely megnövelheti a társasági részesedés értékét;

c) tőketársaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből részesedni;

d) tőketársaság és tag (részvényes), vagy tőketársaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőketársaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőketársaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha egy tag (részvényes) biztosítékot nyújt, hogy a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése.

Mindazonáltal a Görög Köztársaság dönti el, hogy a fent felsorol ügyletek közül melyek tartoznak a tőkeilleték alá.

(3) A tőketársaságnak az (1) bekezdés a) pontja értelmében való létrehozása nem foglalja magában a tőketársaság létesítő okiratának vagy szabályzatának módosítását, különösen nem a következőt:

a) a tőketársaság átalakulása egy másfajta tőketársasággá;

b) egy olyan társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése egyik tagállamból egy másik tagállamba, amelyet a tőkeilleték kivetése szempontjából mindkét tagállamban tőketársaságnak tekintenek;

c) a tőketársaság céljainak megváltozása;

d) a tőketársaság fennállása időtartamának meghosszabbítása.

5. cikk

(1) Az illetéket kivetik

a) egy tőketársaság létrehozásának, tőkéje vagy vagyona emelésének esetén a 4. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említettek szerint: a tagok által juttatott vagy juttatandó bármilyen jellegű eszköz tényleges értéke után, levonva abból a vállalt kötelezettségeket és a társaság azon költségeit, amelyek az egyes juttatásokkal összefüggésben merültek fel. A tagállamok elhalaszthatják a tőkeilleték felszámítását, amíg a juttatások nem teljesültek;

b) tőketársasággá való átalakulás, vagy tőketársaság tényleges ügyvezetési központjának vagy létesítő okirat szerinti székhelyének áttelepülése esetén a 4. cikk (1) bekezdés b), e), f), g) és h) pontjában említettek szerint: az átalakulás vagy áttelepülés időpontjában a társasághoz tartozó mindennemű eszköz tényleges értéke után, levonva abból azon kötelezettségeket és kiadásokat, amelyek a társaságot az adott időpontban terhelik;

c) az általános tartalékok vagy céltartalékok tőkésítése útján történő tőkeemelés esetén a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint: az ilyen emelés névértéke után;

d) vagyonnövekedés esetén a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjában említettek szerint: a nyújtott szolgáltatások tényleges értéke után, levonva a társaság vállalt kötelezettségeit és a szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült költségeit;

e) a 4. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett esetekben: a felvett hitel névértéke után.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben a tagállamok a tőkeilleték összegét a társaság egyes tagjainak (részvényeseinek) juttatott vagy a tulajdonukban lévő részesedések tényleges értéke alapján állapíthatják meg. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a tőke-hozzájárulást kizárólag készpénzben teljesítik. Az az összeg, amelyre a tőkeilletéket kivetik, semmilyen körülmények között sem lehet kisebb, mint azon részesedések tényleges értéke, amelyeket az egyes tagoknak (részvényeseknek) juttattak, vagy mint a tulajdonukban lévő részesedések névértéke.

(3) Tőkeemelés esetén a tőkeilleték felszámítása alapjául szolgáló összeg nem foglalhatja magában a következőket:

- a tőketársaság azon eszközeinek összege, amelyeket tőkeemelésre különítenek el, és amelyeket már a tőkeilleték alá vetettek,

- a tőketársaság által felvett hitelek összege, amelyeket társasági részvényekké alakítottak át, és amelyeket már a tőkeilleték alá vetettek.

6. cikk

(1) Az 5. cikk rendelkezéseivel összhangban, minden tagállam kizárhatja az adóalapból a tőketársaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló tag által juttatott tőke, valamint az ilyen tag társasági vagyonrészesedésének összegét.

(2) Ha egy tagállam az (1) bekezdésben említett rendelkezést alkalmazza, akkor a tőkeilleték alá tartoznak a következők:

- a tőketársaság tényleges ügyvezetési központjának áttelepítése egy másik olyan tagállamba, amely nem alkalmazza az említett rendelkezést,

- egy harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező tőketársaság létesítő okirat szerinti székhelyének áttelepítése egy másik olyan tagállamba, amely nem alkalmazza az említett rendelkezést,

- bármely ügylet, amely esetén egy tag felelőssége a társaság tőkéjéből való részesedésére korlátozódik, különösen akkor, ha a felelősség korlátozódása a tőketársaság másfajta tőketársasággá való átalakulásából fakad.

A tőkeilletéket a fenti esetekben ki kell vetni a társaság kötelezettségeiért korlátlan felelősséget viselő tagjaihoz tartozó társasági vagyon után is.

7. cikk

(1) A 9. cikkben szereplők kivételével a tagállamok mentesítenek minden olyan ügyletet a tőkeilleték alól, amely 1984. július 1-jén mentes volt az illeték alól, illetve amely 0,50 %-os vagy annál alacsonyabb mértékkel adózott.

A mentességre vonatkoznak azok a feltételek, amelyeket a mentesség megadását, illetve adott esetben a 0,50 %-os vagy annál alacsonyabb adó kivetését illetően az említett időpontban kellett alkalmazni.

A Görög Köztársaság eldönti, hogy mely ügyleteket mentesíti a tőkeilleték alól.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett ügyeleteken kívül minden ügyletet mentesíthetnek a tőkeilleték alól, vagy azokra legfeljebb 1 %-os mértékű egységes kulcsú illetéket vethetnek ki.

(3) A társaság alaptőkéjének növekedése esetén, a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, a társaság tőkéjének a veszteségek következtében előálló csökkentését követően mentesíteni lehet a tőkeilleték alól a növekedésnek azon részét, amely megfelel a tőkecsökkenésnek, feltéve hogy a növekedés a tőkecsökkentést követő négy éven belül megtörténik.

8. cikk

A 7. cikk (1) bekezdésére tekintettel a tagállamok mentesíthetik a tőkeilleték alól a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, következőkre vonatkozó ügyleteket:

- olyan tőketársaságok, amelyek közszolgáltatásokat látnak el, így a tömegközlekedési vállalkozások, kikötői hatóságok vagy a víz-, gáz- vagy áramszolgáltató vállalkozások, olyan esetekben, amikor az állam, a regionális vagy a helyi szervek a társaság tőkéjének legalább felét birtokolják,

- olyan tőketársaságok, amelyek alapszabályuknak megfelelően és ténylegesen kizárólag és közvetlenül kulturális, közhasznú, jótékonysági vagy oktatási célokat követnek.

9. cikk

Bizonyos típusú ügyletek vagy tőketársaságok részesülhetnek mentességekben, tőkeilleték-csökkentésben vagy -emelésben az egyenlő adóterhelés érdekében, vagy szociális megfontolásokból, vagy hogy lehetővé váljon egy tagállam számára a különleges esetek kezelése. Azon tagállamok, amelyek ilyen intézkedést tartanak kívánatosnak, megfelelő időben a Bizottsághoz fordulnak, tekintettel a Szerződés 102. cikkének alkalmazására.

10. cikk

A tőkeilletéktől eltekintve, a tagállamok nem számíthatnak fel semmilyen adót vagy illetéket a nyereségszerzési céllal működő társaságoknak, egyesületeknek vagy jogi személyeknek:

a) a 4. cikkben említett ügyletek tekintetében;

b) a 4. cikkben említett ügyletek keretében a hozzájárulások, hitelek vagy szolgáltatások teljesítése tekintetében;

c) nyilvántartásba vétel vagy más alaki követelmény tekintetében, amelyre egy nyereségszerzési céllal működő társaságnak, egyesületnek vagy jogi személynek van szüksége a jogi forma alapján a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt.

11. cikk

A tagállamok semmilyen adót nem vetnek ki, amely

a) értéktőzsdei megjelenéssel, kibocsátással, jegyzésre engedélyezéssel függ össze, s amely a piacon elérhetővé vagy forgalomképessé teszi a részvényeket és más hasonló jellegű értékpapírokat, vagy az ilyen értékpapírokat megtestesítő bizonyítványokat, függetlenül a kibocsátótól;

b) hitel, beleértve az államkötvényeket, amelyet adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával vesznek fel, függetlenül a kibocsátótól, vagy a kapcsolódó formai követelményektől; vagy amely értéktőzsdei megjelenéssel, kibocsátással, jegyzésre engedélyezéssel függ össze, amely műveletek a piacon elérhetővé vagy kereskedelemre alkalmassá teszik az ilyen adósságleveleket vagy más forgalomképes értékpapírokat.

12. cikk

(1) A 10. és 11. cikktől függetlenül, a tagállamok kivethetik a következőket:

a) illetékek értékpapírok átruházására, átalánydíjas formában vagy másként;

b) a nyereségszerzési céllal működő társaságot, egyesületet vagy jogi személyt terhelő, a tagállamok területén lévő üzleti- vagy cégérték vagy ingatlan átruházása utáni illetékek, beleértve a földhivatali nyilvántartás illetékeit;

c) átruházási illetékek olyan vagyoneszközök után, amelyeket nyereségszerző tevékenységet folytató társaság, egyesület vagy jog személy javára ruháztak át, amennyiben a szóban forgó vagyoneszközt nem a társasági részesedés fejében ruházták át;

d) illetékek, jelzálogok vagy más földet, egyéb ingatlant terhelő díjak létesítése, ill. megállapítása, nyilvántartásba vétele vagy törlése után;

e) díjak és hasonlók útján fizetendő illetékek;

f) hozzáadottérték-adó.

(2) Az (1) bekezdés b), c), d) és e) bekezdésében említett illetékek és adók mértéke ugyanaz, függetlenül attól, hogy nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy tényleges ügyvezetési központja, vagy létesítő okirat szerinti székhelye az illetékeket vagy adókat kivető tagállam területén fekszik-e vagy sem; ezen illetékek és adók mértéke nem haladhatja meg azokat, amelyeket a kivető tagállamban a hasonló ügyletekre állapítanak meg.

13. cikk

A tagállamok 1972. január 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

14. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL 119., 1965.7.3., 2057/65. o.

( 2 ) HL 134., 1965.7.23., 2227/65. o.