A Budapest Környéki Törvényszék P.20848/2017/22. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Sebestyén Andrea

Budapest Környéki Törvényszék

27.P.20.848/2017/22.

A Budapest Környéki Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a személyesen eljárt I.rendű felperes neve (születési neve ifjabb alperes neve) (....) I. rendű és I.rendű felperes neve (születési neve ifjabb alperes neve) (....) képviselő által képviselt II.rendű felperes neve (....) II. rendű felpereseknek - a személyesen eljárt idősebb alperes neve (....) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság az I. és II. rendű felperesek keresetét elutasítja.

A felmerült 36.000.- (harminchatezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Budapest Környéki Törvényszéken benyújtandó fellebbezésnek van helye,

- az a fél, aki a kapcsolatot papír alapon tartja a bírósággal, a fellebbezést írásban köteles benyújtani,

- az a fél, aki elektronikus úton tartja a kapcsolatot a bírósággal, a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a Pp. 235.§.-ában meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a Pp. 73/B. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket, vagy ha az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak a le nem rótt illeték megfizetésével, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek személyes előadása, a becsatolt okiratok, valamint a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II. r. felperes az I. r. felperes édesanyja, míg az alperes az I. r. felperes édesapja. A II. r. felperes és alperes kapcsolatából született az I. r. felperes.

Gyermektartásdíj felemelése, illetve megszüntetése tárgyában a ... Bíróság előtt .... szám alatt peres eljárás volt folyamatban. A 2012. május 8. napján megtartott tárgyaláson - 6. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv - az alperes úgy nyilatkozott, hogy "a beleegyezésem nélkül szülte meg ...t."

Az I. és II. r. felperesek keresetükben a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérték annak megállapítását, hogy az alperes 2012. május 8. napján a ... Bíróság előtt a .... sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben tett azon kijelentésével, hogy "a beleegyezésem nélkül szülte meg ...t" - megsértette a felperesek lelkiismereti szabadsághoz, valamint becsülethez és jóhírnévhez fűződő jogát.

Jogkövetkezményként kérték az alperest a tartalmilag lényegében ezzel azonos kijelentések tételétől, mint jogsértő magatartástól eltiltani, és ezzel összefüggésben 200.000.-forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni.

Előadták, hogy ezen alperesi magatartás feltételezhetően aljas célzata az lehetett, hogy az alperes a II. r. felperesben lelkiismeret furdalást keltsen, hiszen az apa beleegyezése a megfogant gyermek világra hozatalához nem kell, azzal összefüggésben a magzatot hordozó nő önrendelkezési jogosultsága kizárólagos, általa tudottan is ténybélileg kizárt volt a helytállósága.

A felperesek 11. sorszámú, keresetváltoztatás megnevezésű beadványukban a II. r. felperes kérte a magánélethez a Ptk. 2:43. § b) pont 2. fordulata, valamint a becsülethez a Ptk. 2:43. § b) pont 2. fordulata, a 2:45. § (1) bekezdés, illetve a lelkiismereti szabadsághoz fűződő személyiségi joga alperes részéről történt megsértésének bírói megállapítását és az alperest eltiltani attól a jogsértő magatartástól, hogy a későbbiekben vele bármilyen módon kapcsolatot létesítsen, kapcsolatot tartson fenn. Kérte továbbá alperest arra kötelezni, hogy 15 napon belül saját költségére, magánlevélben fejezze ki sajnálkozását. Kijelentette, hogy sérelemdíj, illetve kártérítési igénye nincs. A peres eljárás költségeiben az alperes marasztalását kérte. E beadványukban a felperesek a ... Bíróság előtt folyó ....számú per során történtekkel kapcsolatosan tettek észrevételeket, de ennek kapcsán határozott kereseti kérelmük nem volt, személyiségi jogsértés megállapítását nem kérték.

A felperes 20. sorszám alatti beadványa határozott kereseti kérelmet nem tartalmaz.

A bíróság megítélése szerint az I-II. r. felperesek keresete nem alapos az alábbiak szerint:

Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

A 2013. évi CLXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni.

(2) A Ptk. hatálybalépése előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

Fentiekre tekintettel jelen perben a régi Ptk. szabályai alkalmazandók.

A régi Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.

Ptk. 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A Ptk. 78.§ (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A (2) bekezdés értelmében a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.