A Győri Ítélőtábla Pf.20150/2013/8. számú határozata osztályra bocsátás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 215. §, 235. §, 247. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 60. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 203. §, 590. §, 619. §, 661. §, 665. §, 672. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Világi Erzsébet

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.150/2013/8. szám

Az ítélőtábla dr. Répászky Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Reményi Anna ügyvéd által képviselt alperes ellen osztályra bocsátás iránt indított perében a Győri Törvényszék 2013. április 26. napján kelt P.20.930/2009/64. számú ítéletével szemben a felperes által 65. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hivatal felhívására 1.562.000.-(Egymillió-ötszázhatvankettőezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket, az alperesnek pedig 15 napon belül 390.000.-(Háromszázkilencvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 347.328.-Ft-ot, ebből 83.799.-Ft után 2006. április 28-tól, 68.151.-Ft után 2005. december 9. napjától, míg 195.378.-Ft után 2012. november 14. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az alperest 9.000.-, míg a felperest 891.000.-Ft feljegyzett eljárási illeték állam javára való megfizetésére kötelezte. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 986.000.-Ft perköltséget. Kimondta, hogy ezt meghaladóan a felperes viseli az eljárással felmerült költségeit.

Határozata indokolásában megállapította, hogy a peres felek testvérek. Édesanyjuk, néhai "A"-né 2005. december 9-én, édesapjuk, néhai "A" pedig 2006. április 28-án hunyt el. Az egyesített hagyatéki eljárás keretében a közjegyző törvényes öröklés jogcímén a felek részére fejenként egyenlő arányban adta át az örökhagyók hagyatékát, melyet a hagyatékátadó végzés szerint "A"-né esetében a "Város"1...1 szám alatti ingatlan 1/1 hányada 19.750.000.-Ft értékben, a "Település"1...1 szám alatti ingatlan ½ hányada 2.164.000.-Ft értékben, az "B" Bank Nyrt. által vezetett lakossági folyószámla egyenlege és kamatai ½ hányada 36.764.-Ft értékben, továbbá MASPED részvények 50.000.-Ft értékben képezett, és terhelte 374.768.-Ft (temetési költség, hagyatéki eljárási költség és munkadíj). Az alperes a temetéshez kapcsolódóan 87.525.-Ft költséget, a hagyaték megszerzése kapcsán 214.538.-Ft öröklési illetéket, a település 1-i telek vonatkozásában pedig a korábbi időszakra esően előírt 69.675.-Ft adót és késedelmi pótlékot fizette meg.

Néhai "A" hagyatéki vagyonát a "Település"1...1 szám alatti ingatlan ½ hányada 2.164.000.-Ft értékben, valamint az "B" lakossági folyószámla egyenleg ½-e 36.764.-Ft értékben képezte, teherként áll fenn 314.548.-Ft temetési költség és közjegyzői munkadíj, valamint 154.933.-Ft jogalap nélkül átvett nyugdíjra vonatkozó hagyatéki hitelezői igény. A hagyaték megszerzésével kapcsolatosan az alperes 21.443.-Ft illetéket fizetett, ő viselte a temetés költségeit is.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a .... utcai ingatlan tárgyában a közös tulajdon megszüntetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt per volt folyamatban, ennek eredményeképpen 9.500.000.-Ft-ért a felperes magához váltotta az alperes tulajdonrészét.

Az ítéleti tényállás szerint az örökhagyók 1997-ig "Város"1-en éltek, majd a "Város"2...1 alatti ingatlanba költöztek, melyet az alperes 1997-ben vásárolt 9.198.128.-Ft vételárért. Ennek kifizetéséhez felhasználta az alperesi tulajdont képező "Város"2...2 szám alatti ingatlan 4.150.000.-Ft-os eladási árát, valamint a szüleitől kapott 2.630.000.-Ft készpénzjuttatást is. A ...2 szám alatti ingatlan 1991-es megvásárlásához az alperes ugyancsak kapott a szüleitől már 700.000.-Ft-ot, melynek forrásául "C" által néhai "A" hoz juttatott 900.000.-Ft szolgált. A ...2 ingatlan vételára 2.200.000.-Ft volt.

Néhai "A" a tulajdonában volt "Település"2...2i ingatlanok állami tulajdonba vételével kapcsolatosan 444.000.-Ft névértékű kárpótlási jegyeket kapott.

Az alperes bérleményét képezte a "Város"1, ...1. szám alatti önkormányzati bérlakás, vételi jogáról apja nevére lemondott. Édesapja 1995-ben 1.302.400.-Ft vételáron 520.960.-Ft árengedménnyel, ténylegesen fizetendő 781.440.-Ft-ért vásárolta meg a lakást. 2002. május 28-án néhai "A", mint eltartott és az alperes, mint eltartó a "Város"1...1 utcai ingatlannal kapcsolatosan eltartási szerződést kötöttek, ebben az ingatlan tulajdonjogát az eltartás fejében a néhai az alperesre ruházta.

A bíróság megállapítása szerint néhai "A" "B"-nél nyitott lakossági folyószámlájának társtulajdonosa a felesége volt, az alperes pedig a számla tekintetében teljeskörű felhatalmazást kapott. A számláról 2005. augusztus 29-én 4.600.000.-Ft került átutalásra az alperes számlájára. Ugyanezen számláról került utalásra a ...1 utcai ingatlan vételéhez az alperesnek juttatott 2.630.000.-Ft-os hozzájárulás, illetőleg a 2000-es évet megelőzően 50.000-290.000.-Ft közötti eseti tételek. Rendszeresen, ismétlődően történtek további, alkalmanként néhány tízezer forintos tételt jelentő utalások a felperes, illetve a felesége számlájára is. Ezen juttatások családi ünnepekhez kötődtek, nagyságrendjüket tekintve mintegy 720.000.-Ft-os juttatást tettek ki. "A"-né halálát követően az alperes több részletben, összesen 430.000.-Ft-ot vett fel a folyószámláról, míg a felek édesapjának halála után további két alkalommal összesen 157.000.-Ft felvételére került sor általa.

Néhai "A"nak a "B" Banknál lakossági devizaszámlája is volt, melyen a nővérének hagyatékából származó 10.322 USD-t helyezte el. A számla felett az alperes szintén teljeskörű meghatalmazással rendelkezett. A számla 2004. március 17-i megszüntetését megelőzően a számla 2.167.000.-Ft-os egyenlegét az alperes kapta meg.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint néhai "A" pontosan meg nem határozható időpontban "ingatlanviszonyok" megjelöléssel feljegyzést készített, melyben a családhoz kapcsolódó ingatlanokat érintő megállapításait és szándékait rögzítette. 2003. november 10-én pedig "emlékeztető feljegyzések" megnevezésű iratában az alperes által részükre természetben és pénzben nyújtott juttatásokat részletezte.

Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában mindenekelőtt úgy foglalt állást, hogy a "Város"1...1 utcai ingatlan a Csjt.27. § (1) bekezdésében foglaltak mellett is néhai "A" különvagyonának volt tekintendő. Az elsőfokú bíróság a kárpótlási határozat, a címletcserére vonatkozó irat, valamint a 60. sorszámú irat mellékletei értékelésével bizonyítottnak látta azt az alperesi állítást, hogy az ingatlan megvásárlására kizárólag a kárpótlási jegyek felhasználásával került sor. A házastársi életközösség ideje alatt megszerzett kárpótlás pedig különvagyon, ha a különvagyont érintette az alapjául szolgáló állam által okozott sérelem. A jelen esetben néhai "A" "Település"2...2 i ingatlanjai után kapta a sajátjogú kárpótlást.