A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21169/2015/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.169/2015/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (címe ; ügyintéző: dr. Mester Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. április 23. napján kelt 62.P.20.205/2015/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 64.000 (hatvannégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes az alperes ... profilján ... napján közzétett, a személyére vonatkoztatott "mindannyiunk életét megkeserítő pszichopata", valamint a "zavaros körülmények között jutnak köztévés szerződésekhez", továbbá a ... napján közzétett "ez a pszichopata", és a "médiapszichopata jogi terrorján" közlések miatt kérte a jóhírnévhez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint kötelezését összesen 1.600.000 forint sérelemdíj és ezen összeg után ...., illetve ... napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére. Kérte továbbá az alperes kötelezését elégtételadásra akként, hogy az ítélet rendelkező részét tegye közzé a hivatalos ... rajongói oldalán. Az alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra a felhívásban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 96.000 forint feljegyzett eljárási illetéket.

Határozatának indokolásában idézte az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében, az R) cikkének (2) bekezdésében, a I. cikkének (1) bekezdésében, II. cikkében, IX. cikkének (1), (2) bekezdésében foglalt szabályokat, utalt az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikk 1. pontjában, a Polgári és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 19. cikk 2. bekezdésében foglaltakra. Idézte az új Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésében, a 2:43. § d) pontjában, a 2:44 §-ában, a 2:45. § (2) bekezdésében, a 2:51. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat. A bizonyítás körében a Pp. 164. § (1) bekezdésében, a 206. § (1) bekezdésében írtakat hívta fel, hivatkozott továbbá a Pp. 144. § (1) bekezdésének, a 215. §-ának szabályozására, valamint a PK 12. és 13. számú állásfoglalás rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatában, a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában és a 7/2014. (III. 7.) AB határozatában foglaltakra.

Tényként rögzítette, hogy a felperes az ország egyik legismertebb, legjelentősebb médiaszemélyisége, ezért közszereplőnek minősül. Így a személyével kapcsolatosan megfogalmazott kritikát fokozottan kell tűrnie. Emellett az alperes is jelentős szerepet játszik a közéletben, a médiában, ezért két közszereplő vitájában kellett állást foglalnia.

Az alperes ... bejegyzéseinek egészét vizsgálva, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket valóságos tartalmuk szerint értékelve arra a meggyőződére jutott, hogy azok nem tekinthetők tényállításnak, hanem véleményt fogalmaznak meg. A ...-ei ... bejegyzésében az alperes azt sérelmezte, hogy a felperes vele szemben nagy számban indított büntető és polgári peres eljárásokat. A bejegyzés tartalmából egyértelműen kitűnik az, hogy az alperes a felperes ezen magatartásával nem ért egyet, azt személye elleni támadásként értékeli és ezzel összefüggésben írta le a "Vagy akár csak az olyan mindannyiunk életét megkeserítő pszichopatákra, akik rendszeresen parkolnak rokkant helyen, vagy zavaros körülmények között jutnak köztévés szerződésekhez" mondatot. A "pszichopata" szó (melynek jelentése beteg lelkületű ember) használata nem vitásan meghökkentő, nyers, figyelemfelkeltő. A vitatott kifejezéssel az alperes a véleményét, értékítéletét fogalmazta meg a felperes vele szemben tanúsított magatartásával kapcsolatosan, ezért személyiségi jog megsértésének megállapítására az adott szóhasználat nem ad alapot. A felperesnek közszereplőként az átlagosnál fokozottabban kell tűrnie a személyét ért kritikákat, véleményeket, értékítéleteket.

Ugyancsak nem találta a személyiségi jogsértés megállapítására alkalmasnak a felperes által sérelmezett azon alperesi megjegyzést sem, amely szerint a felperes zavaros körülmények között jutna köztévés szerződésekhez. A per során kiderült, hogy a felperesnek van a köztévével szerződése, a "zavaros körülmények" közlésmód pedig egyértelműen a véleménynyilvánítás körébe tartozik, amelyre a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság lehetőséget biztosít.

Kifejtette, hogy nem alapoz meg személyiségi jogsértést a felperes által sérelmezett ...-ai ... bejegyzés sem. Azt a tényt, hogy a felperes az utóbbi időben számos büntető- és polgári pert indított az alperessel szemben, az alperes értékelheti jogi terrorként és kifejezheti az erre vonatkozó véleményét. A "pszichopata" és "médiapszichopata" jelzők ebben a bejegyzésben is az alperes értékítéletét, a felperessel szembeni véleményét fogalmazták meg.

Rámutatott arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplőknek tágabb, szélesebb a tűrési kötelezettsége, a határt az emberi méltóság sérelme jelenti. A kifogásolt szövegrészek a felperes, mint közszereplő vonatkozásában azonban nem lépték át azt a határt, amely már a személyiségi jog megsértésének megállapítását indokolná.

Utalt arra, hogy a felek megnyilvánulásai a társadalmi, szakmai vita jellegzetességeit is magukban hordozzák, ami szintén kizárja a jogsértés megállapításának a lehetőségét. A per előzménye, illetve maga a peres ügy is része annak a vitának, amelyet a médiában tevékenykedő két közszereplő - döntő részben a nyilvánosság előtt - folytat a felperes médiában kifejtett tevékenységét illetően. A felperes olyan ismert médiaszemélyiség, akinek társadalmi megítélése elsősorban a munkásságától, életvitelétől függ.

Az első fokon eljárt bíróság kifejtette továbbá azt, hogy fokozott védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közérdeklődésre számot tartó eseményekkel, személyekkel kapcsolatos véleményeket ütköztetnek, még akkor is, ha túlzóak, felfokozottak. A vélemény szempontjából nem lehet különbséget tenni az alapján, hogy az értékes, vagy értéktelen, helyes, vagy helytelen. A bíróságnak nem dolga állást foglalni esztétikai kérdésekben, a bejegyzések tartalmából, stílusából az olvasók le tudják vonni a megfelelő következtetéseket. A peresített tartalom meghökkentő, nyers, figyelemfelkeltő, vitriolos stílusú, de nem lépte át azt a hatát, amelyet a fokozott tűrési kötelezettséggel rendelkező felperesnek még el kell viselnie.

Mindennek megállapítása során az elsőfokú bíróság figyelembe vette a ... bejegyzések műfaji sajátosságait is, valamint azt, hogy az internetes bejegyzések fogalmazásmódjának általános stílusa lényegesen eltér a sajtóban szokásos szóhasználattól, a durvább kifejezések előfordulása az interneten gyakoribb.