BH 1998.1.32 Nem élhet a felülvizsgálati kérelem jogával az a fél, akivel szemben az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett [Pp. 228. § (3) bek., 271. § (1) bek. a) pont, 273. § (2) bek. a) pont].

A felperes nagyapja 1969. december 1-jétől a perbeli BM szolgálati lakásban lakott. A polgármesteri hivatal felhívására 1992. december 29-én, majd azt követően többször bejelentette, hogy a lakást az unokája - a felperes - részére meg kívánja vásárolni. N. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője az 1993. november 30-án hozott határozatával a lakás szolgálati jellegét megszüntette, azzal az indokkal, hogy a megyei rendőr-főkapitányság I. r. alperes gazdasági igazgatósága a lakás szolgálati jellegéről lemondott. Utóbb a jegyző e határozatát az 1993. december 27-én kelt határozatával úgy változtatta meg, hogy a lakás szolgálati jellegét akkor szünteti meg, ha az a bérlő részére elidegenítésre kerül. A II. r. alperes a már korábban beszerzett forgalmiérték-becslés alapján az 1994. május 4-én kelt árajánlatában közölte H. Gy.-vel az ingatlan forgalmi értékét, meghatározta az eladási árat, H. Gy. pedig 1994. június 20-án bejelentette, hogy vételi jogával az unokája, a felperes javára él. Az adásvételi szerződés megkötése H. Gy. 1994. augusztus 23-án bekövetkezett haláláig nem történt meg.

H. Gy. halála után az I. r. alperes a lakásnak a felperes részére való eladásához nem járult hozzá, ezért a II. r. alperes az adásvételi szerződést nem kötötte meg. A felperes keresetében az I. r. alperessel szemben annak megállapítását kérte, hogy nyilatkozata visszavonásával joggal való visszaélést követett el, és kérte ennek ítélettel való pótlását. A II. r. alperessel szemben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az adásvételi szerződés megkötésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével mindkét alperessel szemben a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint közigazgatási határozattal elbírált szolgálati jelleg megszüntetése körében nem volt szükség az ingatlan elidegenítéséhez az I. r. alperes ismételt hozzájárulására. A felperes azonban az adásvételi szerződés megkötésére nem jogosult, mert a bérleti jogviszony - ennek folytatására jogosultság hiányában - a bérlő halála folytán megszűnt. Az elsőfokú bíróság szükségtelennek találta annak megállapítását, hogy az I. r. alperes a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásával joggal való visszaélést követett el, e nyilatkozatát ugyanis utóbb már nem vonhatta vissza.

Az ítélet részbeni megváltoztatása iránt a felperes fellebbezett és a II. r. alperes kötelezését kérte az adásvételi szerződés megkötésére. Az I. r. alperessel szembeni, keresetet elutasító ítéleti rendelkezést fellebbezéssel nem támadta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte a II. r. alperest a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés 30 napon belüli megkötésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy az I. r. alperesnek a lakás szolgálati jellegéről való lemondása, majd e tárgyban a jegyző jogerős határozata folytán a bérlő a lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdése szerint élhetett a vételi jogával, és azzal élt is. Mivel az elsőfokú bíróság fellebbezéssel nem érintett álláspontja helyes, vagyis az I. r. alperes a jognyilatkozatát már nem vonhatta vissza, a II. r. alperes ajánlatának a bérlő részéről való elfogadása az adásvételi szerződést létrehozta. A felek nyilatkozatait tartalmazó okiratok azonban nem alkalmasak a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére, ezért kötelezte a II. r. alperest a bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés megkötésére.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletének helybenhagyása iránt az I. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a lakással való rendelkezés jogáról csak azzal a feltétellel mondott le, ha a felperes nagyapja, vagyis a bérlő, a saját részére vásárolja meg a lakást. Mivel ez nem történt meg, és a felperes a bérleti jogviszony folytatására sem jogosult, a lakás megvásárlására nincs joga.