A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20311/2022/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 14. §, 17. § (2) bek., 23. § (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek.] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Kisbán Tamás, Kovács Éva

A határozat elvi tartalma:

Ha az adatkezelő jogellenesen kezeli az érintett személyes adatait, és azokat felhívás ellenére nem törli, és adattovábbítással az érintett magánszférájába is beavatkozik, a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megállapításának és sérelemdíj megfizetésére kötelezésnek van helye.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22145/2021/16., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20311/2022/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.311/2022/5/II.

A felperes:

felperes, felperes címe

A felperes képviselője:

Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda, felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tasnádi Tamás ügyvéd

Az alperes:

alperes, alperes címe

Az alperes képviselője:

Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda, alperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Izsák Orsolya ügyvéd

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.22.145/2021/16.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 150.000 (százötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy az alperes 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a budapesti ...Piac társasházi formában működik, a közösség ügyintézését az Intézőbizottság (a továbbiakban: IB) látja el. Az alperes végzi a társasházzal az épületkomplexum üzemeltetésére kötött szerződés alapján a társasház teljeskörű üzemeltetését, valamint önállóan jár el a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott operatív feladatokban. Az SzMSz szerint a társasház a közös tulajdonban álló helyiségek és üzletrészek megfigyelése céljából zárt rendszerű elektronikus megfigyelő rendszert (kamerarendszer) működtet, amely kizárólag az élet, a testi épség, a jogellenes cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a társasházi közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja. Az IB - az alperes útján - köt szerződést a kamerarendszert működtető, személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlására feljogosított társasággal. A kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag az alperes, illetve a kamerarendszert működtető társaság férhet hozzá (SzMSz 2.19. pont).

A felperes egyik ügyfele és az alperes között jogvita alakult ki egy bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásával kapcsolatban, ezért a felperes 2018. február 8-án az ügyfelét érintő iratokat vett át az alperesnek a társasházban levő irodájában. Az iroda ajtaján "Kamerával őrzött épület" felirat és a kamera piktogramja volt elhelyezve. A felperes észlelte, hogy az iroda hátsó falán az ügyfelét érintő hatósági eljárásról készült, az internetről letöltött képek és cikkek vannak montázsként összeválogatva és úgy gondolta, hogy azok az ügyfele által, vagy vele szemben indított perben fontos bizonyíték, illetve hivatkozási alap lehet, ezért azt követően, hogy a recepción dolgozó személy elhagyta a helyiséget és egyedül maradt, a montázsról telefonja segítségével digitális fényképet készített. A szomszédos helyiségben az IB tagjai észlelték a vaku villanását, ezért felkérték az alperest, hogy derítse fel, ki és miért fotózott.

Az alperes kérésére a fődiszpécser a felvételről két példányban másolatot készített, az egyiket átadta az alperesnek, a másikat megőrzésre eltárolta. Az alperes jogi képviseletét ellátó ügyvéd 2018. február 12-i levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy videófelvétel áll rendelkezésükre a fényképfelvétel jogellenes készítéséről. Felhívta a figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló jellegű jogsértő magatartástól. A felperes 2018. február 14-i válaszában kifejtette, hogy magatartásával nem sértett jogszabályt, ugyanakkor sérelmezte a hozzájárulása nélkül készített kamerafelvételt és adatigényléssel élt az alperesnél, amelyben kérte személyes adatának haladéktalan törlését és arról az írásbeli tájékoztatását. Az alperes jogi képviselője 2018. február 23-án írásban arról tájékoztatta a felperest, hogy nem teljesíti az adattörlésre irányuló kérelmét. Ennek ellenére az alperes 2018. február 27-én jegyzőkönyvet állított ki arról, hogy az IB 2018/038. számú határozatnak megfelelően a felperesről 2018. február 8-án készült fényképet törölte és az a továbbiakban semmilyen formában nem áll rendelkezésére.

A felperes 2018. június 18-án értesült arról, hogy 2018. május 29-én az IB elnöke panaszbejelentéssel élt vele szemben a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, amelyhez csatolt 3 darab fényképfelvételt is, amelyek a jelen per tárgyát képező videofelvételből kerültek kinyomtatásra.

[2] A felperes a módosított keresetében kérte megállapítani, hogy alperes azzal, hogy a képmását rögzítette, azt kérelmére nem törölte, az azt tartalmazó adathordozót jelenleg is tárolja megsértette a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy alperes azzal, hogy a képmását rögzítette, azt jogellenesen tárolta, jogellenesen továbbította harmadik személyek részére, megsértette a képmáshoz való személyiségi jogát.