32006D0753[1]

2006/753/EK: A Bizottság határozata ( 2006. november 3. ) a Kínai Népköztársaságból, Hongkongból és Malajziából származó írható kompakt lemezek (CD+/-R-ek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. november 3.)

a Kínai Népköztársaságból, Hongkongból és Malajziából származó írható kompakt lemezek (CD+/-R-ek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2006/753/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás kezdeményezése

(1) A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK), Hongkongból és Malajziából származó írható kompakt lemezek (CD-R-ek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezéséről szóló értesítést 2005. augusztus 6-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: értesítés eljárás kezdeményezéséről).

(2) Az eljárást azt követően kezdeményezték, hogy 2005. június 24-én a CECMA, az európai írható kompakt lemezek (CD-R-ek) és digitális sokoldalú lemezek (DVD+/-R-ek) bizottsága (a továbbiakban: a panaszos) az írható kompakt lemezek teljes közösségi gyártásának jelentős hányadát, ez esetben több mint 60 %-át képviselő gyártók nevében panaszt nyújtott be. A panasz bizonyítékot tartalmazott az írható kompakt lemezek dömpingjére és az ebből következő anyagi kárra vonatkozóan, amit elegendőnek ítéltek az eljárás kezdeményezéséhez.

1.2. Az eljárásban érintett felek

(3) A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszost, a többi közösségi gyártót, az exportáló gyártókat, az importőröket, a beszállítókat és a felhasználókat, továbbá az ismert érintett felhasználói társulásokat és a KNK képviselőit az eljárás megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék és meghallgatást kérjenek.

(4) A panaszos gyártók, más együttműködő közösségi gyártók, exportáló gyártók, importőrök, beszállítók, felhasználók és felhasználói társulások ismertették álláspontjukat. Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve ismertette azokat a különleges okokat, amelyek alapján meghallgatását szükségesnek tekintette.

(5) Annak érdekében, hogy a KNK-beli exportáló gyártók - amennyiben kívánják - beadhassák kérelmüket a piacgazdasági elbírálás (MET) vagy egyéni elbírálás (IT) iránt, a Bizottság megküldte a piacgazdasági, illetve egyéni elbírálás iránti igényre vonatkozó formanyomtatványokat azoknak a kínai vállalatoknak, amelyekről tudott, hogy érintettek.

(6) Az exportáló gyártók 13 csoportja (a továbbiakban: exportáló gyártók) jelezte a piacgazdasági elbírálás iránti igényét az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése szerint, illetve - amennyiben a vizsgálat eredménye szerint nem teljesíti a piacgazdasági elbírálás feltételeit - az egyéni elbírálás iránti igényét az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdése szerint.

(7) Tekintettel a KNK-beli és hongkongi exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a dömping megállapítására a Bizottság mintavételt helyezett kilátásba. Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, vajon szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen a minta kiválasztására, minden exportáló gyártót felkértek, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és a kezdeményezésről szóló értesítésnek megfelelően nyújtson alapvető tájékoztatást a vizsgálati időszak során az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeiről. (2004. július 1-jétől2005. június 30-ig)

(8) A benyújtott információk megvizsgálását követően, és az együttműködésre kész KNK-beli és hongkongi exportáló gyártók nagy száma miatt a Bizottság úgy döntött, hogy mintavétel szükséges.

(9) A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek és minden más olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkezett. Valamennyi panaszos gyártó, egy másik közösségi gyártó, nyolc független importőr, egy forgalmazó és hét kiskereskedő (egyikük egyszerre nagy- és kiskereskedő), hat KNK-beli exportáló gyártó, hat hongkongi exportáló gyártó, négy malajziai exportáló gyártó, két, a kínai exportáló gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő, egy malajziai exportáló gyártóval kapcsolatban álló tajvani székhelyű kereskedő, egy, a hongkongi exportáló gyártókkal kapcsolatban álló kereskedő, valamint tizenkét, a Közösségben székhellyel rendelkező, a kínai vagy malajziai exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőr küldte el válaszát.

(10) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek végleges megállapítása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyén:

a) Közösségi gyártók:

- Computer Support Italcard s.r.l. (Milánó, Olaszország)

- Global Digital Disk GmbH & Co KG (Drezda, Németország)

- Manufacturing Advanced Media S.A. (Mulhouse, Franciaország)

- Sony DADC AG (Salzburg, Ausztria)

- TDK Recording Media Europe SA (Luxemburg)

b) KNK-beli exportáló gyártók:

- Fortune (Jiangsu) Multimedia Co., Ltd, Nantong

- Prodisc Technology Inc. ("Prodisc China"), Ningbo

c) Hongkongi exportáló gyártók:

- Audio Distributor's/Artsome Ltd.

- Lead Data Inc.

- Mediastar Technology Ltd.

- MDA Technology Ltd.

d) Malajziai exportáló gyártók:

- Daxon Technologies Sdn Bhd, Kuala Lumpur

- Digital Data Technologies Sdn Bhd, Kuala Lumpur

- Dragon Optical Media Technologies Sdn Bhd, Kuala Lumpur

- Memory Tech Sdn Bhd, Kuala Lumpur

e) Kapcsolt kereskedők:

- Daxon BenQ Inc. (Tajvan)

- Prodisc Technology Inc. (Taipei, Tajvan)

- Artsome Investment Ltd. (Hongkong)

f) Független importőrök és forgalmazók:

- Emtec International S.p.a. (Párizs, Franciaország)

- Ingram Micro Distribution GmbH (München, Németország)

- Intenso GmbH (Vechta, Németország)

- Maxell Europe Ltd (London, Egyesült Királyság)

- Philips Recordable Media (Wiesbaden, Németország)

- Sony France S.A. (Párizs, Franciaország)

- Verbatim Ltd (London, Egyesült Királyság)

g) Kapcsolt forgalmazók:

- SK Kassetten GmbH & Co KG (Neuenrade, Németország)

h) Nagykereskedő/kiskereskedő:

- Metro Group Buying GmbH (Düsseldorf, Németország)

i) Kiskereskedők:

- Carrefour Marchandises Internationales (Párizs, Franciaország)

- El Corte Inglés S.A. (Madrid, Spanyolország)

- FNAC S.A. (Párizs, Franciaország)

j) Egyéb érdekelt felek:

- Philips Intellectual Property & Standards, Eindhoven, Hollandia

(11) Mivel olyan KNK-beli exportáló gyártókra vonatkozóan is meg kellett állapítani a rendes értéket, akik nem részesülhetnek piacgazdasági elbírálásban, a következő japán gyártó telephelyén tettek ellenőrző látogatást azzal a céllal, hogy egy analóg ország adatai alapján állapítsák meg a rendes értéket:

- Taiyo Yuden, Inc. (Takasaki, Japán)

1.3. Mintavétel

(12) A KNK-beli és hongkongi exportáló gyártók tekintetében a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban kiválasztotta azt a közösségi gazdasági ágazat termelési és értékesítési mennyiségének legnagyobb reprezentatív mennyiségén alapuló mintát, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható.

(13) A kínai exportáló gyártókra vonatkozó mintába négy kínai exportáló gyártó került, akik az együttműködő felek a KNK-ból a Közösségbe irányuló exportmennyiségének mintegy 85 %-át képviselik. Emellett két exportőr tartaléklistára került.

(14) A hongkongi exportáló gyártókra vonatkozó mintába szintén négy vállalat került, melyek az együttműködő hongkongi exportáló gyártók Hongkongból a Közösségbe irányuló exportmennyisége több, mint 90 %-át képviselik. Emellett két vállalat tartaléklistára került.

(15) A Bizottsághoz a mintában szereplő kínai és hongkongi exportőröktől és a tartaléklistán szereplő vállalatoktól is érkezett válasz.

(16) Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultáltak a kínai és hongkongi hatóságokkal, és azok nem emeltek kifogást.

1.4. A vizsgálati időszak

(17) A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2004. július 1-jétől2005. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: érintett időszak).

1.5. Ideiglenes intézkedések

(18) Emlékeztetni kell arra, hogy mivel szükséges a kár, az ok-okozati összefüggések és a közösségi érdek bizonyos aspektusainak további vizsgálata, a jelenlegi vizsgálat során nem hoztak ideiglenes intézkedéseket. Valamennyi felet tájékoztatták az előzetes megállapításokról, valamint azokról a tényekről és szempontokról, amelyek alapján úgy döntöttek, hogy nem hoznak ideiglenes intézkedéseket. Valamennyi fél számára biztosítottak egy határidőt, amelynek lejártáig megtehetik észrevételeiket.

(19) Néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Azok a felek, akik ezt kérték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra. A Bizottság folytatta mindazon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket végleges megállapításaihoz szükségesnek ítélt.

1.6. A más országokból származó írható kompakt lemezek behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések

(20) A Tajvanból származó írható kompakt lemezekre 2002. június 19-én vetettek ki végleges dömpingellenes vámot (3). A vámok 17,7 % és 38,5 % között voltak.

(21) 2003. június 6-án emellett az Indiából származó írható kompakt lemezekre vetettek ki végleges kiegyenlítő vámot (4). A vám mértéke 7,3 %.

1.7. Az érintett termék és a hasonló termék

1.7.1. Az érintett termék

(22) Az érintett termék a 2005-ben az ex 8523 90 00 KN-kód alá besorolt, a KNK-ból, Hongkongból és Malajziából származó írható kompakt lemez (CD-R). A Kombinált Nómenklatúrában bekövetkezett változások miatt és azért, mert nincs 900 megabájtot meghaladó kapacitású írható kompakt lemez, 2006-tól az érintett termék az ex 8523 90 10 KN-kód alá tartozik.

(23) Az érintett termék polikarbonát lemez, amelyet festékréteggel, fényvisszaverő anyaggal és védőréteggel vonnak be. Bár e lemezekre több lépésben lehet adatot rögzíteni, a rögzített információ nem törölhető. A lemez digitális adatok vagy hang tárolására szolgáló optikai adathordozó.

(24) A lemezek a tárolt adat típusa (adathordozó CD-R lemezek, szemben a zenei CD-R lemezekkel), a tárolókapacitás, a fényvisszaverő fémréteg szerint különböztethetők meg, valamint aszerint, hogy a lemezre nyomtattak-e. A vizsgálat bebizonyította, hogy a kompakt lemezek valamennyi típusa ugyanolyan alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is egyezik. Ezért valamennyit egyetlen terméknek kell tekinteni.

1.7.2. Hasonló termék

(25) Az érintett termék és a KNK, Hongkong, Malajzia és az analóg országként használt Japán belföldi piacán értékesített, illetve a közösségi gazdasági ágazat által előállított és értékesített kompakt lemezek között nem találtak különbséget. A megállapítások szerint valamennyi azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel, illetve felhasználással rendelkezik.

(26) Ezért az a következtetés vonható le, hogy kompakt lemezek valamennyi típusa egyetlen terméket képez, és az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendő.

2. DÖMPING

(27) A vizsgálat megállapította, hogy a dömping szintje az érintett országok valamennyi együttműködő exportáló gyártója esetében meghaladja a legkisebb értéket. Azonban a lent ismertetett következtetések miatt nem szükséges ezeket a megállapításokat részletesen kifejteni.

3. KÁR

3.1. Közösségi termelés

(28) A közösségi gazdasági ágazatnak az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése szerinti fogalommeghatározása értelmében a következő közösségi gyártók termelését vették tekintetbe a közösségi termelés fogalommeghatározásában való szerepléshez a vizsgálat kezdeményezésekor:

- Öt panaszos közösségi gyártó:

- CDA Datenträger Albrechts GmbH ("CDA")

- Computer Support Italcard s.r.l. ("CSI")

- Global Digital Disc GmbH & Co KG ("GDD")

- Manufacturing Advanced Media S.A. ("MAM-E")

- TDK Recording Media Europe S.A. ("TDK")

- Két másik, a vizsgálatban teljes mértékben együttműködő és az eljárást támogató közösségi gyártó:

- BOC SA

- Sony DADC Austria AG ("Sony DADC")

- Tizenhárom másik, a panaszban felsorolt gyártó, akik a számukra küldött kérdőívekre nem adtak választ.

3.1.1. A közösségi gyártóknak a közösségi termelés fogalommeghatározásából való kizárása a vizsgálati időszak során vagy azt követően végzett jelentős mennyiségű behozatal következtében

3.1.1.1. Az A vállalat

(29) Az A vállalat kérdőívre adott válaszaiból kitűnt, hogy a vállalat, miközben maga is hozzájárult a közösségi termeléshez, importálta is az érintett terméket az érintett országokból. A közösségi piacon értékesített importált termék aránya jóval meghaladta a Közösségben előállított és értékesített hasonló termék mennyiségét.

(30) Ezt követően megvizsgálták, hogy a jelentős importmennyiség ellenére az A vállalat érdekeltségének központja a Közösségben található-e, illetve hogy az importált mennyiség megjelenése nem csak átmeneti jellegű-e.

(31) Megállapították, hogy az A vállalat behozatala nem átmeneti jellegű, hanem azon stratégiai döntésen alapul, mely szerint termelését az Original Design Manufacturers-től (a továbbiakban: ODM) szerezze be - egy olyan vállalatcsoporttól, amely később más márkanéven értékesített termékeket tervez és állít elő. Ezért nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy az A vállalat tevékenysége érdekeltségének központja a kompakt lemezek gyártása terén továbbra is a Közösségben található, mivel valószínűnek tűnt, hogy az A vállalat a közösségi piacon történő értékesítéshez továbbra is az érintett országokból importál jelentős mennyiséget. Azt is megállapították, hogy a VI során az A vállalat közösségi piacon történő értékesítései legnagyobb része importált kompakt lemezekből állt. E tény alapján az A vállalatot inkább importőrnek, nem pedig gyártónak tekinthető. Azt is megfigyelték, hogy az A vállalat székhelye és a kompakt lemezeket érintő fő kutatási-fejlesztési központja a Közösségen kívül található.

(32) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az A vállalat nem tartozhat a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásába, és termelését ezért ki kell zárni a közösségi termelés definíciójából.

(33) Emellett az A vállalat időközben visszavonta a panasz iránti támogatását, és úgy döntött, hogy ellenzi az érintett országokból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetését, ami megerősíti az A vállalat érdekeltségében bekövetkezett fordulatra vonatkozó fenti elemzést.

3.1.1.2. A B vállalat

(34) A B vállalat kérdőívre adott válaszaiból kitűnt, hogy a vállalat, miközben maga is hozzájárult a közösségi termeléshez, importálta is az érintett terméket az érintett időszak során. A vizsgálati időszak folyamán azonban ez a behozatal a vállalat teljes értékesítéseinek kevesebb, mint 1 %-ára csökkent, ezért nem ítélték jelentősnek.

(35) A Bizottsághoz egy másik vállalattól (B-Kapcsolt) is érkezett kitöltött kérdőív; kiderült, hogy a vállalat anyavállalata (B vállalatcsoport) megegyezik a B vállalat anyavállalatával. A B-Kapcsolt és a B vállalat az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése értelmében ezért kapcsolt vállalatnak minősül.

(36) Mivel a vállalat a B vállalatcsoport kompakt lemezei forgalmazója a közösségi kiskereskedés piacán, a B-Kapcsolt vállalat vásárolta meg az összes, a B vállalattól a kiskereskedelmi piacra szánt kompakt lemezeket. Emellett a B-Kapcsolt vállalat jelentős mennyiségben importált harmadik országokból, köztük az érintett országokból is.

(37) Amennyiben összehasonlítjuk a B-Kapcsolt vállalat az érintett országokból származó kompakt lemezek értékesítéseit a B vállalat által gyártottakéval (amelyeket a B vállalat vagy közvetlenül vállalati vásárlók, vagy a B-Kapcsolt vállalaton keresztül a kiskereskedők számára értékesített) kitűnik, hogy a B vállalatcsoport számára a közösségi piacon értékesített importált termék aránya jelentősen nagyobb, mint a közösségben előállított és értékesített hasonló termék mennyiségéé.

(38) Ezt követően megvizsgálták, hogy a jelentős importmennyiség ellenére a B vállalatcsoport érdekeltségének központja a Közösségben található-e, illetve hogy az importált mennyiség megjelenése nem csak átmeneti jellegű-e.

(39) A vizsgálat megállapításai azt jelzik, hogy a behozatal nem tekinthető átmeneti jellegűnek (mivel előreláthatóan a saját előállítású kompakt lemezek mennyisége nem nő jelentős mértékben akkor sem, ha figyelembe veszik a B vállalat termelési kapacitásának esetleges növelését). Ezért valószínűnek tűnt, hogy a B vállalatcsoport közösségi piacon végzett értékesítésének nagy részét továbbra is az érintett országokból származó termék jelenti. Azt is megfigyelték, hogy a B vállalatcsoport székhelye és a kompakt lemezeket érintő fő K+F központja a Közösségen kívül található. Ezért nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a B vállalatcsoport érdekeltségének központja a kompakt lemezek gyártása terén a Közösségen belül található.

(40) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a B vállalat nem tartozhat a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásába, és termelését ezért ki kell zárni a közösségi termelés definíciójából.

3.1.1.3. A C vállalat

(41) A C közösségi gyártó és a németországi székhelyű, kompakt lemezek forgalmazásával foglalkozó C-Kapcsolt vállalat kitöltötte a kérdőíveket, és visszaküldte őket a Bizottságnak. Kiderült, hogy a C és a C-Kapcsolt vállalat az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése értelmében kapcsolt vállalat, mivel tulajdonosuk ugyanaz.

(42) A vizsgálati időszak során a C-Kapcsolt vállalat forgalmazta a C vállalat által előállított kompakt lemezeket. A vizsgálati időszak lezárultát követően, azaz 2005 júliusától kezdődően azonban, a 2005 júliusa és 2006 februárja közötti időszakra vonatkozó, valamennyi közösségi gyártótól bekért kiegészítő információk alapján a C-Kapcsolt vállalatról kiderült, hogy jelentős mennyiségben (amely megfelelt a C vállalat termelési szintjének a vizsgálati időszak folyamán) kezdett el harmadik országokból, köztük nem elhanyagolható mennyiségben az érintett országokból kompakt lemezeket importálni.

(43) A Bizottság annak érdekében, hogy ellenőrizze, ez a behozatal átmeneti jellegű volt-e, újabb kiegészítő információkat kért, ezúttal a 2006 márciusa - 2006 májusa közötti időszakra vonatkozóan. Ez alapján - mivel a behozatal mennyisége továbbra is jelentős maradt -, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal nem átmeneti jellegű, hanem azon a stratégiai döntésen alapszik, amely szerint jövőbeni értékesítéseik jelentős hányadát behozatal alkotja.

(44) A fenti elvek alapján, amelyeket az A és B vállalat esetében is alkalmaztak, és mivel a dömpingelt behozatal hatásai a jövőben nem érintik a C-Kapcsolt vállalatot, illetve a C vállalatot, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a C vállalat nem szerepelhet a közösségi termelés fogalommeghatározásában.

3.1.2. A közösségi gyártóknak a közösségi termelés fogalommeghatározásából való kizárása a termelésnek a vizsgálati időszak során vagy azt követően történő beszüntetése következtében

3.1.2.1. D vállalat

(45) A vizsgálati időszakot követően a panaszos D közösségi gyártó felszámolási kérelmet nyújtott be. Számos fél azt állította, hogy a közösségi gyakorlatnak megfelelően a D vállalatot ki kell zárni a közösségi termelés fogalommeghatározásából.

(46) 2006 januárjában a felszámoló bejelentette, hogy eladja a D vállalat valamennyi eszközét, beleértve az összes gyártósort. A panaszos ezt követően tájékoztatta a Bizottságot, hogy a D vállalat egyik leányvállalata, a panaszos E közösségi gyártó szerzi meg anyavállalata gyártósorait, azokat ismét üzembe helyezi és az E vállalat telephelyén kompakt lemezek folyamatos gyártására használja. E célból az E vállalatot újratőkésítik és külső fél számára értékesítik.

(47) Ezért az időközi jelentés készítésének idején nem lehetett a D vállalatnak a közösségi termelés fogalommeghatározásából való kizárása mellett dönteni, mivel a gyártósorokat várhatóan újraindítják és újra használják majd a vállalat közösségi leányvállalata, az E vállalat telephelyén.

(48) A 2005 júliusa és 2006 májusa (azaz a VI-t követő) időszakra vonatkozó, a közösségi gyártóktól igényelt kiegészítő információk alapján kiderült, hogy a gyártósorokat nem indították újra, mivel a termelés és a kapacitás adatai megegyeztek a gyártósorok beszerzése előtti adatokkal. Emellett a Bizottság szolgálatai nem értesültek olyan érvényes üzleti tervről, amely azt bizonyította volna, hogy a D vállalat gyártósorait üzembe helyezik az E vállalat telephelyén.

(49) Közösségi gyakorlat, hogy azok a gyártók, akik termelésüket a VI alatt vagy azt követően beszüntetik, nem kerülnek be a közösségi termelésnek az alaprendelet 4. cikke szerinti fogalommeghatározásába. Következésképpen a D vállalat termelését ki kell zárni a közösségi termelés fogalommeghatározásából, mivel a D vállalat véglegesen beszüntette termelését a VI-t követően, és nem bizonyította, hogy bezárt gyártósorait újra használnák.

3.1.2.2. CDA & BOC SA

(50) A kezdeményezésről szóló értesítés közzétételét követően két másik vállalat, a CDA és a BOC SA tájékoztatta a Bizottságot, hogy előreláthatóan beszüntetik a termelést a Közösségben.

(51) Ennek megfelelően a CDA és a BOC SA vállalatot kizárták a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásából, termelésük pedig nem szerepelt a közösségi termelés definíciójában.

3.1.3. Egyéb közösségi gyártók

(52) A panaszos 13 másik közösségi gyártó nevét tartalmazó listát nyújtott be. A BOC SA kivételével ezek közül a vállalatok közül egyik sem működött együtt a vizsgálatban. A közösségi termelés meghatározásakor azonban őket is figyelembe kell venni.

(53) A panaszban szereplő információk alapján az említett vállalatok termelése körülbelül 264 millió egység (a 2004-es naptári évre).

(54) A panaszos legfrissebb információi szerint ezen egyéb közösség gyártók közül legalább négy beszüntette termelését a VI során vagy azt követően.

(55) A fentiekben említettek szerint azok a gyártók, akik a VI során vagy azt követően véglegesen beszüntetik termelésüket, nem szerepelhetnek a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásában. Ennek következtében e négy vállalat termelését is ki kell zárni a közösségi termelés fogalommeghatározásából.

(56) Végezetül a kompakt lemezek közösségi gyártását az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében a következőképpen határozták meg:

- a (28) preambulumbekezdésben felsorolt eredeti 20 vállalat által előállított kompakt lemezek, kivéve

- azokat a kompakt lemezeket, amelyeket a (29)-(44) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a behozataluk következtében kizárt három vállalat állít elő; valamint

- a három együttműködő vállalat termelése, amelyet a (45)-(51) preambulumbekezdésben említettek szerint, a közösségi termelésük megszűnése következtében zártak ki;

- a négy, együtt nem működő vállalat termelése, amelyet az (52)-(55) preambulumbekezdésben említettek szerint, a közösségi termelésük megszűnése következtében zártak ki.

(57) A közösségi termelést az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében képviselő fennmaradó 10 gyártó össztermelését a VI során 168 millió egységre becsülték.

3.2. A közösségi gazdasági ágazat meghatározása

(58) Az (57) preambulumbekezdés alapján az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében a közösségi termelést az a 10 gyártó jelenti, akik teljes termelését 168 millió egységre becsülték.

(59) A (28) és az azt követő preambulumbekezdések alapján emellett kiderül, hogy a Bizottsággal egyetlen közösségi gyártó, a Manufacturing Advanced Media ("MAM-E") működött együtt.

(60) E vállalat össztermelése a közösségi termelés több, mint 50 %-át tette ki. Ezért úgy tekinthető, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ez a vállalat alkotja a közösségi gazdasági ágazatot.

3.3. Közösségi fogyasztás

3.3.1. Előzetes megjegyzések

3.3.1.1. Behozatali adatok

(61) Az Eurostat adatbázisában a kompakt lemezek behozatalára vonatkozó információk a 8523 90 00 KN-kód alatt találhatók. Ugyanazon KN-kód alatt azonban más írható adathordozó termékek, például DVD-R-ek, CD-Romok is szerepelnek. Emellett a 8523 90 00 KN-kód alatti termékek behozatala kilóban van feltüntetve, a kompakt lemezekre vonatkozó gyártási és értékesítési adatokat azonban valamennyi érdekelt fél egységekben tünteti fel. Ezért az Eurostattól származó statisztikai adatok a kapott adatok további lebontása nélkül nem tekinthetők megbízható forrásnak.

(62) Ennek megfelelően a lehető legteljesebb és legpontosabb adatok érdekében a statisztikai adatokat a panaszos által ajánlott módszer szerint lebontották és a vizsgálat során nyert számadatokkal, vagyis az exportőrök adataival és egyéb forrásokkal megerősítették.

3.3.1.2. A közösségi termelésre vonatkozó adatok

(63) A közösségi termelésre vonatkozó adatokat a közösségi gazdasági ágazatot alkotó egyetlen együttműködő közösségi gyártó ellenőrzött kérdőíve szolgáltatta. A közösségi termelésre vonatkozó további információk a közösségi termelés fogalmából kizárt vállalatok kitöltött kérdőívei alapján, valamint a panaszban szereplő adatok alapján szerezték.

3.3.2. Fogyasztás

(64) A közösségi fogyasztás a következők alapján került meghatározásra:

- Az érintett termék összes behozatala a Közösségbe az Eurostat jelentései alapján, egységben meghatározva;

- A közösségi gazdasági ágazat összes ellenőrzött értékesítése a közösségi piacon;

- A közösségi piacon más közösségbeli együttműködő gyártók által végzett összes értékesítés;

- A közösségi piacon más, a Közösségben működő gyártók által végzett összes becsült értékesítés.

(65) Ennek alapján a közösségi fogyasztás a következőképpen alakult:

(66) Az érintett időszak során a közösségi fogyasztás 3 %-kal csökkent. A fogyasztás 2003-ban érte el tetőpontját. Azóta a közösségi fogyasztás 7 százalékponttal esett vissza.

3.4. Behozatal az érintett országokból

3.4.1. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatásának összesített értékelése

(67) A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatását összesítve kell-e vizsgálni, az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében említett kritérium alapján. Ez a cikk előírja, hogy amikor egyszerre kettő vagy több országból érkező termékek behozatala képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, az ilyen behozatal hatásait összesítve kell értékelni, ha megállapítást nyer, hogy:

- az egyes országokból érkező behozatalra megállapított dömpingkülönbözet meghaladja az alaprendelet 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott legkisebb értéket;

- egyik ország importjának mennyisége sem elhanyagolható;

- az importtermékek közötti verseny feltételeit, valamint az importtermékek és a hasonló közösségi termékek közötti verseny feltételeit figyelembe véve a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló.

(68) Megállapítást nyert, hogy a dömpingkülönbözet minden egyes érintett ország tekintetében meghaladta a legkisebb értéket. Emellett a vizsgálatból bebizonyosodott, hogy az érintett termék és a hasonló közösségi termék közötti verseny feltételei hasonlóak, amit az a tény is alátámaszt, hogy az érintett országokból importált kompakt lemezek minden szempontból megegyeznek, egymással felcserélhetők, és a Közösségben összehasonlítható értékesítési csatornákon keresztül, hasonló kereskedelmi feltételek mellett forgalmazzák őket, így egymással és a Közösségben előállított kompakt lemezekkel is versenyeznek. Azt is megállapították, hogy az egyes érintett országokból érkező behozatal mennyisége meghaladta a piaci részesedésnek az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdésében meghatározott 1 %-os küszöbértékét. Az érintett termék valamennyi érintett országból származó behozatalának ára az érintett időszak során hasonló csökkenő tendenciát mutatott. Emellett a felhasználók (forgalmazók és kiskereskedők) is ugyanazok voltak. Következésképpen megállapították, hogy a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló és megfelel az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak.

3.4.2. Az érintett országokból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(69) Az Eurostat statisztikai adatai alapján az érintett időszak folyamán a behozatal mennyisége a következőképpen alakult:

(70) Az érintett időszak folyamán az érintett országokból származó behozatal és piaci részesedése is folyamatosan emelkedett. Az érintett időszak első évében megállapított 21 %-os piaci részesedés a vizsgálati időszak során több, mint kétszeresére, azaz 48 %-ra emelkedett.

3.4.3. Az érintett országokból származó behozatal átlagárai és az alákínálás szintje

(71) A vizsgálati időszakra vonatkozó átlagos árszintet és a közösségi gazdasági ágazat eladási áraihoz viszonyított alákínálási szintet az együttműködő exportőröktől kapott információk alapján számították ki.

(72) A fentiekből következik, hogy a Hongkongból és a KNK-ból származó behozatal a közösségi gazdasági ágazat árainak 69,7 %-kal, illetve 43,9 %-kal kínál alá, miközben Malajzia vonatkozásában nem állapítottak meg alákínálást.

3.5. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(73) A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi gazdasági ágazatot képviselő egyetlen közösségi gyártót anyagi kár érte. A lenti következtetések miatt azonban nem szükséges ezeket a megállapításokat részletesen kifejteni.

4. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

4.1. Előzetes megjegyzések

(74) Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően kivizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett anyagi kárt az érintett országokból származó dömpingelt behozatal okozta-e. Az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésével összhangban a Bizottság egyéb olyan tényezőket is megvizsgált, amelyek kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott kárt ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

4.2. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatása

(75) A (69) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően, a KNK-ból, Malajziából és Hongkongból származó behozatal mennyisége 117 %-kal növekedett az érintett időszak során, azaz a 2002. évi 21 %-os piaci részesedésük a vizsgálati időszakra 48 %-ra nőtt.

(76) A (72) preambulumbekezdésben megállapították, hogy a KNK-ból és Hongkongból származó behozatal 43,9 %-kal, illetve 69,7 %-kal kínált alá a közösségi gazdasági ágazat árainak, Malajzia esetében azonban nem állapítottak meg alákínálást.

(77) A (73) preambulumbekezdésben azt is megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazatot anyagi kár érte, és úgy tűnik, hogy a kárhelyzet időben egybeesik az érintett országokból származó dömpingelt behozatal mennyiségének növekedésével.

(78) A dömpingelt árú behozatal mennyiségének növekedése és a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása közötti időbeni egybeesés alapján megállapítható, hogy a dömpingelt behozatal közvetlen hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

4.3. Egyéb tényezők hatása

4.3.1. Más harmadik országokból származó behozatal

(79) Egyes felek azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kár bizonyos hányadát más harmadik országokból származó behozatal okozta. Az állítás hatására beszerezték az Eurostattól a más harmadik országokból származó behozatal teljes mennyiségére vonatkozó adatokat, a fenti (62) preambulumbekezdésben említett lebontási eljárást használva:

(80) A fentiek alapján kiderült, hogy a más harmadik országokból származó behozatal teljes mennyiségének közösségi fogyasztása 67 %-ról 37 %-ra esett vissza, azaz 30 százalékponttal csökkent. A különböző exportáló harmadik országok esetében azonban eltérő tendenciákat állapítottak meg. Ezek alapján az említett exportáló országok közül a két legjelentősebbet, Tajvant és Indiát közelebbről is megvizsgálták.

(81) E tekintetben a Tajvanra és Indiára vonatkozó behozatali statisztikai adatokat összevetették az együttműködő importőröktől kapott adatokkal.

4.3.1.1. Tajvan

(82) A dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a Tajvanról származó behozatal csaknem teljes egészében eltűnt a Közösség piacáról. A panaszban szereplő információ arra utal, hogy ezen intézkedések 2001. decemberi bevezetését követően a tajvani exportáló gyártók termelésük egy részét más országokba, köztük a KNK-ba helyezték át.

(83) Ez magyarázatul szolgálhat a Tajvanból származó behozatal visszaesésére és a KNK-ból származó behozatal mennyiségének ezzel párhuzamos emelkedésére.

4.3.1.2. India

(84) Emlékeztetni kell arra, hogy az Indiából származó kompakt lemezekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot 2003 májusában dömping hiánya miatt megszüntették. Azt is fel kell idézni, hogy szubvencióellenes vizsgálatot követően 7,3 %-os kiegyenlítő vámot vetettek ki az Indiából származó kompakt lemezek behozatalára.

(85) Ennek ellenére az Indiából származó behozatal 2002 és 2004 között jelentős mértékben nőtt, és piaci részesedése 20 %-ról 34 %-ra emelkedett. A vizsgálati időszak során a piaci részesedés kis mértékben csökkent. Ennek ellenére az Indiából származó behozatal jelentős szerepet tölt be kompakt lemezek közösségi piacán.

(86) Az együttműködő importőröktől származó információ alapján emellett az Indiából származó behozatal átlagára körülbelül 12,7 eurocent/egység (DDP). Az Indiából származó behozatal árainak összehasonlítása azzal az árral, amelyen ugyanazon együttműködő importőrök a KNK-ból származó érintett terméket beszerezték, azt mutatja, hogy az Indiából származó behozatal árszintje megegyezett a KNK-ból származó behozatal árszintjével. Ennek következtében az Indiából származó behozatal a közösségi gazdasági ágazat árainak ugyanolyan százalékban kínált alá, mint a KNK-ból származó behozatal (43,9 %). Ezért nem zárható ki, hogy az Indiából származó behozatal hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzetéhez.

4.3.2. Az általános fogyasztás visszaesése

(87) A (66) preambulumbekezdésben megállapítottak alapján a kompakt lemezek fogyasztása 2003 óta 7 %-kal csökkent. Megvizsgálták, hogy ez a csökkenés okozhatta-e a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt. Ennek érdekében összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon végzett értékesítéseinek alakulását a közösségi fogyasztás alakulásával.

(88) Megállapították, hogy összefüggés van a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon végzett értékesítéseinek kedvezőtlen alakulása és a fogyasztásban bekövetkezett általános visszaesés között. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a fogyasztásban bekövetkezett általános visszaesés hozzájárult a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz.

4.3.3. Speciális adók

(89) A kompakt lemezek (és más írható adathordozó termékek) értékesítését számos tagállamban speciális adó terheli, amelyet a kiskereskedelmi ár tartalmaz. Az állítások szerint ez a speciális adó hozzájárult a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz. Ezt a speciális adót azonban mind az importált, mind a Közösségben előállított kompakt lemezek esetében beszedik, ezért hatása az importált és a Közösségben előállított termékek esetében egyaránt közömbös.

(90) A speciális adó mértéke ugyanakkor tagállamonként eltérő: az Egyesült Királyságban és Luxemburgban például nincs ilyen adó, Franciaországban viszont mértéke egységenként 0,52 EUR, Olaszországban pedig 0,29 EUR. Ezt az Indiából és a KNK-ból származó termékek az érintett időszak alatti, átlagos, 0,12 EUR/egység (DDP) importárával kell összehasonlítani. Az áruk tagállamok közti szabad mozgása következtében ez állítólagosan a kereskedelem jelentős mértékű átirányításához vezetett, hátrányos helyzetbe hozva azokat a kiskereskedőket, akik a magas adót alkalmazó tagállamban tevékenykednek. A közösségi gyártók eladási statisztikái alapján a kompakt lemezek értékesítése valóban azt erősíti meg, hogy az alacsony adót alkalmazó tagállamokban található kiskereskedők/internetes áruházak jelentős mértékű értékesítést bonyolítanak, és az értékesítésbe láthatólag számottevő határon átnyúló kereskedelem is tartozik.

(91) Mivel a közösségi gazdasági ágazat a legmagasabb adót alkalmazó tagállamokban található, egyes érdekelt felek azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt az okozta, hogy az említett adó kedvezőtlen hatást gyakorolt a fogyasztásra, feltételezve, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem volt képes ezt a veszteséget más tagállamokban végzett értékesítésekkel ellensúlyozni.

(92) Megjegyzendő, hogy az egyik panaszos közösségi gyártó, akit később kizártak a közösségi gyártók fogalommeghatározásából, 2005 márciusában kétségbe vonta ezen adók jogszerűségét és azt állította, hogy azok okozták az eladási árak "összeomlását". Ez megerősíti, hogy az adó hatással volt a közösségi gyártók értékesítésére.

(93) A (65) preambulumbekezdés alapján kiderül, hogy az érintett időszak folyamán a kompakt lemezek közösségi fogyasztása 3 %-kal esett vissza. Mindeközben emlékeztetni kell a (88) preambulumbekezdés megállapítására, mely szerint a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek kedvezőtlen alakulása egybeesett a közösségi fogyasztás általánosan kedvezőtlen tendenciáival. Ezért, habár nem jelenthető ki, hogy a speciális adó meghatározott és mérhető hatást gyakorolt volna a közösségi értékesítések egészére (azaz a közösségi fogyasztás általános alakulására gyakorolt hatása mellett), az sem zárható ki, hogy a speciális adó kedvezőtlenül befolyásolta a fogyasztást, különösen azokban a tagállamokban, ahol ez az adó a kiskereskedelmi ár jelentős részét teszi ki.

4.3.4. Jogdíjak

(94) Az állítások szerint a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt az engedély jogosultjának, a Royal Philips Electronic Corporationnak az előállított egységek után fizetendő jogdíj okozta, mivel ez a díj emeli a költségeket (ami az importált termékeket az állítások szerint nem terheli); ezek a költségek pedig nem terhelhetők rá a fogyasztókra.

(95) A kompakt lemezek gyártásához alkalmazott eljárás szabadalmaztatott. A szabadalmasok a Sony Corporation, a Taiyo Yuden és a Royal Philips Electronics Corporations. Az utóbbit az előző kettő felhatalmazta, hogy engedélyeket adjon ki ("írható kompakt lemez szabadalmi engedélyére vonatkozó megállapodás (Közös)"), és szedje be a szabadalmi megállapodásból származó jogdíjakat. A jogdíjak költsége általában 5 eurocent/előállított egység (USD 0,06).

(96) Meg kell említeni, hogy a fizetendő jogdíj költsége valóban jelentősnek tűnik a vizsgálati időszak átlagos eladási áraival összehasonlítva (30 %).

(97) A vizsgálat során azonban kiderült, hogy bár a közösségi gazdasági ágazat aláírta a Philips-szel a szabadalmi megállapodást, láthatólag mégis visszautasította, hogy a megállapodásban meghatározott szintű jogdíjat fizesse ki. E célból a közösségi gazdasági ágazat tagjává vált a Federation of Interested Parties in Fair Competition in the Optical Media Sector (FIPCOM - érdekelt felek szövetsége a tisztességes versenyfeltételekért az optikai adathordozók ágazatában) nevű társulásnak, amely 2006 februárjában megállapodott a Royal Philips Electronics Corporations társasággal alacsonyabb jogdíjak fizetése tekintetében. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat még nem fizette ki (2006 májusáig) az esedékes jogdíjakat.

(98) Végezetül, úgy tűnik, hogy amennyiben a közösségi gazdasági ágazat az aláírt megállapodásnak megfelelően kifizette volna a fizetendő jogdíjakat, ez valószínűleg hozzájárulhatott volna kedvezőtlen pénzügyi teljesítményéhez, feltételezve, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudta volna a költségeket a fogyasztókra hárítani. Mivel azonban bebizonyosodott, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem fizetett, a jogdíjak nem játszhattak szerepet a közösségi gazdasági ágazatot ért kárban.

4.4. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(99) A fentiekben megállapításra került, hogy kapcsolat van a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ér kár között. A fentiekben levonták azt a következtetést is, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kár jelentős mértékben más harmadik országokból (különösen Indiából) származó behozatalnak, valamint a közösségi fogyasztás általános visszaesésének tulajdonítható.

(100) Ezek az okok azonban láthatóan nem szakítják meg az ok-okozati kapcsolatot a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár között, viszont jelentős mértékben hozzájárulnak a közösségi gazdasági ágazatot ért kárhoz, gyengítve a fent megállapított kapcsolatot a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzete között.

5. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(101) Megvizsgálták azt is, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra engedne következtetni, hogy az érintett országokból érkező behozatallal szemben hozott dömpingellenes intézkedések bevezetése ellentétes a közösségi érdekkel. E célból és az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a közösségi érdek meghatározása a különböző vonatkozó érdekek, azaz a közösségi gazdasági ágazat, az érintett termék importőrei/kereskedői, forgalmazói, valamint a kiskereskedők és a végfelhasználók (társulások és fogyasztók) érdekeinek figyelembe vételén alapul.

(102) A Bizottság számos érdekelt féllel vette fel a kapcsolatot véleményük megismerése céljából. A közösségi gazdasági ágazat mellett meghallgatták a piac vezető márkái, a Verbatim, a Maxell, a Philips, a TDK és a Sony képviselőit, valamint az olyan reprezentatív kiskereskedőket, mint a Carrefour, a Tesco, a Metro-csoport, beleértve a Media-Saturnt, a Fnac-t és az El Corte Inglést. Minden importőr, forgalmazó, nagy- és kiskereskedő ellenezte bármilyen intézkedés bevezetését.

(103) A Tajvanból származó kompakt lemezek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése (valamint az Indiából származó behozatalra vonatkozó kiegyenlítő intézkedések bevezetése) után a közösségi gazdasági ágazat - az ezen eljárásban szereplő formájában - 2 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. Mivel a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése ennyire alacsony, valószínű, hogy még az intézkedések bevezetése esetén sem lenne képes megfelelő szintre emelni árait.

(104) A panaszos azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat kedvezőtlen kilátásaira vonatkozó, az előző preambulumbekezdésben megfogalmazott vélemény ellentmond a Tajvanból származó írható kompakt lemezek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1050/2002/EK tanácsi rendelet érvelésével.

(105) A 2000-ben fennálló helyzettel összehasonlítva (amely az 1050/2002/EK tanácsi rendelet elfogadásához vezető dömpingellenes vizsgálat vizsgálati időszaka volt), két lényeges különbség jelentkezett:

- az előző vizsgálat idején a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 12,6 % volt (és 9 vállalatból állt), a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a jelenlegi vizsgálat idején már csak 2 % (és mindössze egyetlen vállalatból áll). Tekintettel arra a tényre, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése csak egyhatodát teszi ki 2000-es piaci részesedésének, és az ágazat (azt követően, hogy számos közösségi gyártót, aki maga is importál, kizártak belőle) egyetlen vállalatból áll, a közösségi gazdasági ágazat kilátásainak kedvezőtlenebb megítélése ebben a vizsgálatban teljes mértékben megalapozott;

- a vizsgálati időszak során az érintett termék életciklusa érett szakaszába lépett, és kiskereskedelmi szintű árucikknek tekintik. Ezt a vizsgálatban együttműködő forgalmazók és kiskereskedők is megerősítették. A (65) preambulumbekezdésben vázoltak szerint, a kompakt lemezek fogyasztása 2003 óta 7 százalékponttal csökkent, mivel a fogyasztók számára az alternatív tárolási lehetőségek (merevlemezek, USB csatlakozású hordozható adattárolók (pendrive), Mp3-lejátszók stb.) könnyebben hozzáférhetők és vonzóbbak lettek. Az adattárolás piaca rendkívül gyors technológiai fejlődésen ment keresztül, és az új adattároló termékek (a CD-R-ekkel összehasonlítva) nagyobb tárolókapacitással rendelkeznek, ráadásul a pendrive esetében további előny a kis méret.

(106) Az előző preambulumbekezdésben vázolt, megváltozott körülményekre való tekintettel az alaprendelettel teljes mértékben összeegyeztethető, hogy a közösségi gazdasági ágazat kilátásait ezen vizsgálat keretében másként értékeljék, mint az 1050/2002/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott érvelésben.

(107) A panaszos azt is állította, hogy egyes együttműködést nem tanúsító gyártók, akik termelésüket a vizsgálati időszak során vagy azt követően szüntették be, az intézkedések bevezetése esetén újra tudnák indítani termelésüket. Mivel azonban nincs olyan, közvetlenül az említett, együttműködést nem tanúsító gyártóktól származó információ, sem pedig más olyan bizonyíték, amely megerősítené ezeket az állításokat, az érvelést elutasították. Azt is meg kell jegyezni, hogy ha ezek a vállalatok valóban újraindítanák termelésüket, az minden valószínűség szerint nem lenne elegendő az érintett országokból származó mennyiséghez viszonyítva.

(108) Számos fél azt is állította, hogy az intézkedések bevezetése esetén az abból eredő költségnövekedést az elosztói lánc egy vagy több szintjét terhelné (ezzel jelentősen csökkentve különbözeteiket), vagy át kellene azt hárítani a fogyasztókra (ami esetleg a kompakt lemezek általános fogyasztását vetné vissza), illetve a kettő között lehetne megosztani.

(109) Az importőrök, forgalmazók vagy kiskereskedők várható reakciója az intézkedések bevezetését követően az egyes tagállamokban fennálló helyzettől függene. Néhány tagállamban a kompakt lemezek iránti kereslet már így is nyomás alatt van az írható adattárolókra kivetett, említett speciális adó miatt (amely adó a fogyasztók számára jelentősen megemeli a kiskereskedelmi árat). Ebben az esetben a kompakt lemezek fogyasztói valószínűleg nem lennének hajlandók a bevezetett dömpingellenes vámok miatt többet fizetni, mivel a kiskereskedelmi ár már anélkül is magas. Az intézkedések teljes költsége ezért minden valószínűség szerint az értékesítési láncot terhelné, mert így elkerülhető lenne, hogy még több fogyasztó forduljon az adattárolás egyéb eszközeihez (mint a merevlemez és a pendrive). Mivel az importőrök/kiskereskedők árrése ezekben az országokban 4 %-ra tehető, a dömpingellenes intézkedések bevezetése jelentősen csökkentené a már eleve alacsony különbözetet.

(110) Azokban az országokban viszont, ahol a speciális adó mértéke kicsi (vagy nem vezették be), valószínűbb, hogy a költségnövekedés jelentős részét a fogyasztókra terhelik. Ezért a dömpingellenes intézkedések relatív hatása itt lenne a legnagyobb, mivel az áremelkedés viszonylagosan magasabb lenne. Ennek eredményeképp a fogyasztás tovább csökkenne, mivel a fogyasztókat mindez arra ösztönözné, hogy helyettesítő termékekhez forduljanak.

(111) A fentiekből következik, hogy az importőrök, forgalmazók és kiskereskedők árstratégiája az egyes tagállamokban fennálló helyzet függvényében változik. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy valamennyien megsínylik a dömpingellenes intézkedések bevezetését, vagy a csökkenő különbözet, vagy a csökkenő értékesítési mennyiség miatt. Hasonlóképpen a fogyasztót is kedvezőtlen hatás éri olyan mértékben, amilyenben a dömpingellenes vámból eredő költségnövekedést áthárítják rá.

(112) Az érvek között az is szerepelt, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetét bizonyos, piaci erőfölényt élvező exportáló gyártók erőfölényükkel visszaélő árképzési magatartása okozta a költség alatti árstratégia alkalmazásával, és ez megakadályozta, hogy a közösségi gazdasági ágazat bármiféle jelentős piaci jelenlétet alakítson ki.

(113) Először is meg kell jegyezni, hogy nem létezik olyan vonatkozó határozat, illetve nincs folyamatban olyan vizsgálat, amely a közösségi versenyszabályok értelmében vett erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozna, és a panaszos sem hivatkozott a nemzeti versenyjogi szabályok bármely vonatkozó határozatára. Másodszor pedig a vizsgálatból kiderült, hogy a vonatkozó termék piacán számos szereplő tevékenykedik Európában és a világ többi részén. E vizsgálat összefüggésében nem bizonyosodott be, hogy bármelyik szereplő, egyedül vagy mással, megfelelően jelentős piaci részesedéssel rendelkezik ahhoz, hogy ezt gazdasági erőfölénynek lehessen tekinteni. Emellett azt sem bizonyították be, hogy bármelyik vállalat olyan gazdasági erővel rendelkezne, amely akadályozná a hatékony versenyt.

(114) Harmadsorban, az érintett exportőrök tekintetében nem találtak olyan jelentős veszteséget, amely arra engedne következtetni, hogy az exportőrök valóban a költségeknél alacsonyabb áron történő értékesítés stratégiáját alkalmazták volna. Az érvelést ezért elutasították.

(115) Emellett, habár az alaprendelet 21. cikke valóban hivatkozik arra, hogy különös figyelemmel kell lenni a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásai megszüntetésének és a hatékony verseny visszaállításának szükségességére, ezt a rendelkezést az említett cikkben meghatározott közösségi érdek egészének keretében kell szemlélni. Így meg kell vizsgálni, milyen hatással lenne az intézkedések bevezetése vagy az intézkedés bevezetésének elmaradása valamennyi érintett fél esetében, ugyanakkor pedig törekedni kell arra, hogy az intézkedések hatásai kiegyensúlyozottak legyenek. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy számos más exportőr és gyártó is versenyben áll a világpiacon és valamilyen mértékben a közösségi piacon is. Még középtávon is valószínűtlennek tűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat teljes mértékben ki tudná használni az esetleges intézkedések adta előnyöket, mivel várható, hogy más harmadik országok jelentős mértékben növelnék a közösségi piacra irányuló behozatalukat.

5.1. A közösségi érdekre vonatkozó következtetések

(116) A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy az intézkedések bevezetése egyrészt jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, forgalmazókra, kiskereskedőkre és fogyasztókra, másrészt pedig valószínűtlen, hogy a közösségi gazdasági ágazat bármilyen számottevő módon ki tudná használni az intézkedések előnyeit. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések bevezetése aránytalan lenne, és ellentétes lenne a közösségi érdekkel.

6. AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(117) Tekintettel a közösségi érdekre vonatkozó következtetésekre, az érintett országokból származó írható kompakt lemezekre vonatkozó eljárást meg kell szüntetni.

(118) A panaszost és minden más érdekelt felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság meg kívánja szüntetni az eljárást. Ezt követően a panaszos írásban ismertette véleményét, amely azonban nem volt olyan jellegű, hogy megváltoztassa a fenti következtetést,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az ex 8523 90 10 KN-kód alá besorolt (2006. január 1-je óta KN-kód), a Kínai Népköztársaságból, Hongkongból és Malajziából származó írható kompakt lemezek (CD-R) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást meg kell szüntetni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. november 3-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 192., 2005.8.6., 3. o.

(3) HL L 160., 2002.6.18., 2. o.

(4) HL L 138., 2003.6.5., 1. o.