A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30387/2008/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 263. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.387/2008/9.szám

A Magyar Köztársaság Nevében !

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a személyesen eljárt felperesnek, I. r. és II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pest Megyei Bíróságnál 11.P.24.339/2005. szám alatt indított perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozó beavatkozott - a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.489/2007/2. számú részítélete ellen az I. r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. január 20-án megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.489/2007/2. számú részítéletét a felülvizsgálattal érintett - a vételi jogot alapító szerződés semmisségét megállapító - részében hatályon kívül helyezi és helybenhagyja a Pest Megyei Bíróság 11.P.24.339/2005/32. számú részítéletének az e szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezését.

A Legfelsőbb Bíróság az I. r. alperes másodfokú perköltségét 60.000 (Hatvanezer) forintban, felülvizsgálati perköltségét 528.000 (Ötszázhuszonnyolcezer) forintban állapítja meg.

Ez ellen a részítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I. r. alperes 1999. november 10-én megkötött szerződéssel a felperes részére 2,500.000 Ft összegű, 2000. november 9-ei lejáratú kölcsönt folyósított, és ugyanezen a napon megkötött jelzálogszerződéssel a szerződő felek a kölcsön visszafizetésére jelzálogjogot alapítottak a felperes ingatlanán az I. r. alperes javára. Ugyancsak 1999. november 10-én az ingatlanra 2001. május 9.-éig vételi jogot is alapítottak az I. r. alperes javára azzal, hogy az I. r. alperes vagy az általa kijelölt személy a vételi jogot akkor gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben rögzített fizetési kötelezettségének a vállalt feltételek szerint nem tesz eleget. A szerződés az opciós vételárat 6,800.000 Ft-ban határozta meg. A felperes 2001. február 16-án vette át az I. r. alperes írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a II. r. alperest a vételi jog gyakorlására kijelölte, továbbá átvette a II. r. alperesnek az ingatlan megvásárlására vonatkozó írásbeli nyilatkozatát is. A II. r. alperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal jogerős határozatával elutasította, az e határozat ellen benyújtott kereset alapján indult per tárgyalását a bíróság jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az ingatlan jelenlegi bejegyzett tulajdonosa egyezség címén a felperes, aki egyben az ingatlant birtokában is tartja.

A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság 32. sorszám alatt részítéletet hozott, melyben elutasította

- a felperes és az I. r. alperes által 1999. november 10-én megkötött kölcsönszerződés, továbbá jelzálogjogot és vételi jogot alapító szerződések érvénytelenségének megállapítására, továbbá

- a II. r. alperes kijelölésére, és a II. r. alperes vételi jogának gyakorlására vonatkozó I. r., illetve II. r. alperesek által megtett jognyilatkozatok érvényességének megállapítására,

- és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelmeit.

Az első fokú ítélet szerint alaptalanul állította a felperes, hogy az 1999. november 10-ei szerződéseket az I. r. alperes nevében képviseletre nem jogosult személy írta alá, továbbá, hogy e szerződések az ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt is érvénytelenek. A vételi jog alapításáról szóló szerződés nem ütközött a Ptk. 263.§-ának (1) bekezdésébe sem. A kölcsön 2000. november 9-ei lejáratú volt, a II. r. alperes kijelölésére és a vételi jog gyakorlására a kielégítési jog megnyílta után került sor, a II. r. alperes kijelöléséről szóló nyilatkozat is megfelelt a Ptk. rendelkezéseinek, illetve a perbeli szerződésnek is, tehát a II. r. alperes megszerezhette az ingatlan tulajdonjogát.

A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság 2. sorszámú részítéletében

- a kölcsönszerződés, a jelzálogszerződés és a vételi jog gyakorlására vonatkozó II. r. alperesi nyilatkozat érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító első fokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta.

- A vételi jog alapításáról szóló szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezést megváltoztatta és megállapította, hogy az 1999. november 10-én megkötött vételi jogot alapító szerződés semmis.

- A II. r. alperes kijelölésére vonatkozó jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítására, valamint az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelmeket elutasító rendelkezéseket pedig hatályon kívül helyezte.

A másodfokú bíróság abból indult ki, hogy az elsőfokú bíróság tévesen rögzítette a kereseti kérelmeket, az elbírálandó keresetet helyesen a 15. sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza. Ehhez képest az elsőfokú bíróság a Pp. 215.§-ában írtakat megsértve, a kereseti kérelmen túlterjeszkedve hozta meg ítéletét, ezért volt szükség egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére a Pp. 252.§ (2) bekezdés alapján.

A jogerős részítélet szerint a fellebbezésben megjelölt okokból a perbeli szerződések létrejötte, illetve érvényessége nem volt vitatható.

A másodfokú bíróság annak ellenére, hogy a felperes fellebbezésében már csak a képviseleti jog hiánya miatt tekintette érvénytelennek az 1999. november 10-én megkötött szerződéseket, a Ptk. 234.§ (1) bekezdésére hivatkozással azt is vizsgálta, hogy meg lehet-e állapítani e szerződések érvénytelenségét a Ptk. 263.§ (1) bekezdésében írtak alapján. Álláspontja szerint a Ptk. 263.§ (1) bekezdésében írt tényállásról a kölcsön- és zálogszerződés tekintetében nem lehet szó, az opciós szerződés viszont - mellyel a felperes a vétel lehetőségét a kielégítési jog megnyílta előtt megkötött szerződéssel kívánta biztosítani a kölcsönszerződésbe foglalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetére az I. r. alperes számára - a Ptk. 263.§ (1) bekezdésének a kijátszására, megkerülésére alkalmas, ennél fogva a Ptk. 200.§ (2) bekezdésébe ütköző szerződés volt az alábbiak miatt:

Az opció jellegét tekintve alakító jog, mely a szerződéskötéskor jön létre, ebből pedig az következik, hogy a vétel lehetőségének a szerződéskötéskor már fenn kell állnia. Az adott esetben azonban a vételi jog nem jött létre a szerződés megkötésekor, a vétel lehetőségét ugyanis a felek egy bizonytalan jövőbeni eseményhez kötötték, tehát valójában a vételi jog a vételi jog gyakorlásának időpontjában jött létre, éspedig annak ellenére, hogy a vételi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése már ezt megelőzően megtörtént. Önmagában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés ugyanis nem hoz létre egy nem létező jogot.