BH 2021.6.186 Az Alaptörvény 28. cikke - többek között - előírja a bíróságok számára, hogy a jogértelmezés során vegyék figyelembe a jogszabály célját. Az Alaptörvény 28. cikke ezáltal azt is feltételezi, hogy a jogalkotás - így az önkormányzati rendelet megalkotása - során követelmény, hogy a jogalkotói cél a jogszabályokból mindenki számára érthető és értelmezhető módon kiderüljön [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1)-(2) bekezdés, Alaptörvény 28. cikk].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) előtt folyó per felperese 2018. évben vásárolta meg a jelenleg tulajdonában álló társasházi földszinti lakóingatlant, amelyhez az épület fennállásáig tartó földhasználati jogot szerzett a lakás előtt lévő 20 m2-es földrészletre (előkert). A társasházi épület építési vonala azonban nem vízszintes, hanem törtvonal, ezt követi az épület síkja, a felperesi lakás ennél a törésnél helyezkedik el. A lakás földszinti részének a vízszintes épületsíkhoz történő kiigazítása, beépítése - a szomszédos földszinti lakásokhoz hasonlóan - már a felperesi tulajdonlást megelőzően megtörtént. A földhasználati joggal biztosított területen túlmenően a felperes kb. 15 m2-t használ még előkertként az ingatlannal határos a Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló közterületből.

[2] A perbeli ingatlan korábbi tulajdonosának kérelmére az önkormányzat 2019. június 30-ig tartó közterület-használati hozzájárulást adott díjfizetés ellenében a magántulajdonú ingatlanhoz kerítéssel hozzákerített 15 m2 területre. 2019 júliusában a felperes is hasonló tartalmú kérelmet terjesztett elő Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 10/2014. (II. 28.) önkormányzata rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5. § 15. pontja alapján, amelyet az önkormányzat elsőfokú hatóságként eljáró szerve elutasított. A felperes fellebbezése folytán eljárt önkormányzat Képviselő-testülete az elutasító döntést helybenhagyta az Ör. 7. § 29. pontjára hivatkozással. Az elutasító határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, melyben kérte annak megsemmisítését, vitatva az Ör. hivatkozott jogszabályhelyeinek alkalmazását, valamint indítványozta, hogy a bíróság forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) a határozatban hivatkozott önkormányzati rendelkezések jogszabályba ütközésének megállapítása iránt.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[3] Az indítványozó az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását, az Ör. 5. § 15. pontja, illetve a 7. § 29. pontja más jogszabályba ütközésének és e rendelkezéseknek a perbeli ügyben való alkalmazási tilalmának megállapítását.

[4] Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 5. § 15. pontja, illetve a 7. § 29. pontja sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében meghatározott törvény előtti egyenlőség követelményét, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) hátrányos megkülönböztetést tiltó 8. és 9. §-ait, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (2) bekezdés b) pontját, amely szerint a hatóság a hatásköre gyakorlása során a törvény előtti egyenlőséget és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott normavilágosság elvét és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.

[5] Az indítványozó nem vitatva az Önkormányzat közterület-használat tárgykörben megillető rendelet alkotási jogát, kifejtette azon érvelését, hogy az Ör. 5. § 15. pontjában meghatározott időpont, mint szűkítő feltétel, valamint az Ör. 7. § 29. pontjában szabályozott kötelező elutasítás, észszerű indok és meghatározhatatlan jogalkotói cél nélküli hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a közterület-használati hozzájárulás elbírálása során a 2015. január 1-jét követően ingatlanszerzők egy csoportjával szemben, mely a gyakorlatban egyenlőtlen állampolgári helyzetet, rendezetlen településképi állapotot teremt. A szabályozásból ugyanis az következik, hogy azok a tulajdonosok, akik 2015. január 1-jét megelőzően vagy öröklés útján szereztek ingatlant, továbbra is használhatják díjfizetés ellenében a közterületet és a használat iránti kérelmet az általános szabály [Ör. 4. § (4) bekezdés] szerint terjeszthetnek elő.

[6] Az indítványozó szerint az Ör. 5. § 15. pontja és az Ör. 7. § 29. pontja által meghatározott időpont (2015. január 1.) okszerűsége, e körben a szabályozási cél, nem értelmezhető. Ellentmondó, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően már biztosított, tehát elbírált, és megadott közterületi hozzájárulás esetén zárja ki a változatlan feltétellel rendelkező tulajdonost a hozzájárulás egyedi mérlegelésen alapuló elbírálásából, a hozzájárulás megadhatóságából, ugyanakkor ilyen tartalmú kérelem előterjesztésére az Ör. 5. § 15. pontja alapján kötelezi. Ennek a korlátozásnak a célja, időbelisége - szemben több más, az Ör. 7. §-ában megfogalmazott, a közterületi hozzájárulás megadásának kizárására vonatkozó céllal - nem világos, és ezt az Ör. módosításához becsatolt előterjesztésből sem lehetett megállapítani.

[7] Az indítványozó álláspontja az, hogy az Ör. azzal, hogy a közterület használatát a hatálybalépését (2017. június 1.) megelőző időre a jogszabály erejénél fogva lényegében jogellenessé nyilvánítja, és ezzel olyan tulajdonosok is érintettek, akik 2015. január 1-je után, de még 2017. június 1-je előtt szerezték az ingatlant, sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát [Jat. 2. § (2) bekezdés].

[8] Az indítványozó előadta azt is, hogy az Ör. 4. § (4) bekezdése szerint a közterület rendeltetéstől eltérő használatához (közterület-használat) közterület-használati hozzájárulás kell. Az Ör. 5. § 15. pontja - az általános szabályból kiemelve - a 2015. január 1-jét megelőzően a magántulajdonhoz hozzákerített közterület használatára irányuló kérelemre külön is előírja a kérelem benyújtásának kötelezését. E rendelkezésben az időpont megjelölése ugyancsak sérti az egyenlő bánásmód követelményét (Ebktv. 8-9. §-ait), valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát [Jat. 2. § (2) bekezdését]. A szabályozás, miután hatását tekintve nem kiszámítható, és címzettjei számára előre nem látható következményekkel jár, e jogszabályhelyek alkalmazásával sérül a jogbiztonság követelménye is.

[9] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[10] Az önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.