1059/1996. (V. 30.) Korm. határozat
a víziközlekedésről szóló törvény téziseiről
I.
A törvény céljai
A víziközlekedés egészére vonatkozó, az alágazattal kapcsolatos életviszonyok összességét átfogó és a hajózási tevékenység állami, önkormányzati feltételrendszerét biztosító törvényi szintű szabályozás létrehozása szükséges.
A törvény tartalmazza az alágazat stratégiájához kapcsolódóan a víziközlekedés állami és önkormányzati feladatait:
- a hajózásra alkalmas vizek, ezen belül a víziút, illetve a hajóút kijelölése, fenntartása, fejlesztése a vízgazdálkodásról, a környezet védelméről és a természet védelméről szóló törvényekkel összhangban;
- a kikötők, kiemelten az országos közforgalmú, határ- és menedékkikötők infrastruktúrájának létesítése, fenntartása, fejlesztése;
- a víziközlekedés élet-, vagyon- és közlekedésbiztonságának szabályozása;
- a piacralépés törvényi feltételeinek meghatározása;
- a víziközlekedésre vonatkozó nemzetközi előírások érvényre juttatása.
A törvény szemléletében illeszkedjen az európai jogrendbe, az európai és Duna-menti identitást tükrözve segítse elő a magyar víziközlekedés integrálódását az európai fuvarozási rendszerbe.
A törvény előkészítése során a belvízi hajózás tekintetében figyelemmel kell lenni a nemzetközi érdekű, nagy folyamokon - a szabad áthaladás és a parti államok jogi szabályozása vonatkozásában - fennálló kettős jogrendre. A tengeri jog tekintetében pedig a parti vizekre és a nyílt tengerre vonatkozó nemzetközi szerződések, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményei mérvadóak.
A törvénynek, a víziközlekedési tevékenység működőképességének biztosítása érdekében, a következő követelményeknek kell megfelelnie:
1. A hajózási tevékenység tekintetében a törvény
a) rendelkezzen a magyar lobogó viseléséből eredő jogokról és kötelezettségekről, a hatályos bilaterális kormányközi egyezményben rögzített fuvarkvótához való hozzájutásról, valamint rendkívüli helyzetben a stratégiai szállításokban való részvétel kötelezettségéről; a hajózási engedély jelenlegi rendszerét váltsa fel egy EU-konform tevékenység engedélyezési rendszerrel;
b) tartsa meg a belvízi hajózás tekintetében az Európában még meglévő kabotázs-szabályokat;
c) záró rendelkezéseiben állapítson meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter számára a belvízi hajózásra vonatkozó kormányközi egyezményben rögzített, az ország határát átlépő hajózás (kölcsönös forgalom) tarifái tekintetében árhatósági jogkört;
d) rendelkezzen a tankhajók, valamint az új építésű hajók (beleértve az átépítést is) kötelező osztályozásáról;
e) az Európa-szerte (az EU országokban) elfogadott formának, mértéknek és felelősségi rendszernek megfelelően tegye kötelezővé a biztosítást a kereskedelmi hajózás vonatkozásában, beleértve az összeütközési kárfelelősséget is;
f) határozza meg az EU-gyakorlat figyelembevételével a magyar hajólajstromba történő bejegyzéshez szükséges minimális nemzeti tulajdonosi hányadot;
g) rendelkezzen az átkelő járatok, kompok és révek közszolgáltatási feladatairól, tekintettel azok közútpótló jellegére;
h) szabályozza a hajók jelzáloggal terhelését, írja elő annak a hajólajstromba való bejegyeztetését;
i) határozza meg a hajók, úszó munkagépek hatósági megállításának eseteit (feltartóztatás, lefoglalás, vesztegzár stb.) és az ezekre vonatkozó eljárások rendjét;
j) szabályozza a hajók általánostól eltérő tulajdonjogi előírásait, ezen belül határozza meg a különleges tulajdonszerzés módjait;
k) tartalmazzon előírásokat a roncsokról, a mentésről, a segítségnyújtásról és a közös hajókárról;
l) rendelkezzen a hajók személyzetéről, a személyzet képzéséről, képesítéséről, egészségügyi alkalmasságáról, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek alapján a más hazai jogszabályokban nem szabályozott hazautaztatásáról, szociális ellátásáról (pl. munkakörülmények, lakhatási körülmények, élelmezési feltételek stb.), továbbá a hajó vezetőjének jogállásáról, a hajónaplókról;
m) rendelkezzen a hajózás biztonságáról és a hajózási eredetű szennyezés és annak továbbterjedése megakadályozásáról, az okozott környezeti károk felszámolásáról a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek figyelembevételével;
n) a nemzetközi egyezmények alapján, a nemzeti érdekek és a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével szabályozza a fuvarozó felelősségét;
o) teremtse meg a magyar hajózási tevékenység biztosítási jogi környezetét (a határátlépő forgalomra vonatkozóan a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően), és határozza meg az utas- és poggyászfuvarozás alapvető felelősségi szabályait, ideérte a közegészség- és járványügyi előírásait;
p) rendelkezzen a tengeri sport és kedvtelési célú hajók számára a hajózási zónák megállapításáról, illetve a kereskedelmi hajókra megállapított zónák kivételes átlépésének feltételeiről;
q) szabályozza a konzulok hajózási hatósági jogkörét, és rendelkezzen az idegen kikötőkben és a nyílt tengeren tartózkodó hajók számára a követendő eljárásról;
r) a törvény rögzítse a víziközlekedéssel összefüggő (hajózási, hatósági, rendőrhatósági, közegészségügyi) hatósági tevékenységi kört, állapítsa meg és különítse el a hatásköri szabályokat, rendelkezzen a víziközlekedési balesetek és rendkívüli események bekövetkezte esetére vonatkozó eljárások rendjéről;
s) szabályozza a víziközlekedési hatóság (beleértve a magyar tengerészeti hatóságot is) felügyeleti és működési rendjét;
t) rendelkezzen a víziközlekedés közegészségügyi hatósági felügyeletéről;
u) határozza meg a hajózási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható szankciókat.
2. A víziút tekintetében a törvény
a) rendelkezzen a víziúttá minősítés és a zónába sorolás feltételeiről;
b) szabályozza a víziutakon a hajóút kijelölésével és kitűzésével kapcsolatos kötelezettségeket;
c) rendelkezzen a belvízi víziutak használati jogosultságáról, valamint a hajózás korlátozhatósága feltételeiről;
d) rendelkezzen a víziutak jelzéseiről, a közlekedésrendészeti szabályokról;
e) szabályozza a hajóúttal, kikötői vízterületet érintő vízhasználattal, vízimunka végzésével, vízilétesítmény létesítésével, a víziutakon a hajóút kijelölésével és kitűzésével kapcsolatos hajózási hatósági jogköröket;
f) rendelkezzen a víziutak nyilvántartásáról, az ENSZ EGB víziút osztályozási normák alapján határozza meg a magyar víziutak osztályait;
g) rendelkezzen a nemzetközi víziút európai megállapodásokban rögzített paramétereinek a víziút magyar szakaszán történő érvényesítéséről, figyelembe véve a vízbázisvédelem követelményeit.
3. A kikötők tekintetében a törvény
a) állapítsa meg a kikötő fogalmát a hatályos rendelkezések megtartásával;
b) rendelkezzen a kikötők létesítésének, működtetésének és megszüntetésének alapvető szabályairól; állapítsa meg az országos közforgalmú kikötők koncessziós szerződés keretében való működtetésének rendjét;
c) rendelkezzen az országos közforgalmú kikötők kedvezményi rendszeréről; határozza meg a szabadkikötővé nyilvánítás feltételeit;
d) teremtsen a vállalkozások számára vonatkozó üzemeltetési feltételeket (pl. teljes körű közlekedési kiszolgálás, vámszabad övezeti jogok engedélyezése) a decentralizált kikötőgazdaságban, amelynek pillérei az állami felelősségi körben kiépítendő országos közforgalmú kikötőhálózat infrastruktúra elemei;
e) rendelkezzen az EU-gyakorlat figyelembevételével a piacralépés személyi és tárgyi feltételeiről;
f) szabályozza a vízi határátlépést biztosító kikötők tulajdonjogát, rendelkezzen az országos közforgalmú kikötők létesítéséről és fenntartásáról.
II.
A Kormány felhívja a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, valamint az igazságügyminisztert, hogy a tézisekben foglaltaknak megfelelően dolgozzák ki a víziközlekedésről szóló törvény tervezetét, és nyújtsák be a Kormánynak.
Határidő: | 1999. november 30. |