A Gazdasági Versenyhivatal 47/2002/15 számú határozata erőfölény tárgyában. Eljárás alá vont: Magyar Autóklub, Első Magyar Koncessziós Autópálya Részvénytársaság

Vj-47/2002/15

Vj-47/2002/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Autóklub (Budapest) I. rendű és a dr. Kovács Kázmér (Budapest) II. rendű kérelmezők által az Első Magyar Koncessziós Autópálya Részvénytársaság (Budapest) kérelmezett ellen, gazdasági erőfölénnyel történt visszaélés megállapítására indult eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács a kérelmet elutasítja.

E határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül a Versenytanácsnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálati keresetnek van helye.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása és az előzmények

1) A Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Autóklub I. rendű és dr. Kovács Kázmér II. rendű kérelmezők kérelmére az Első Magyar Koncessziós Autópálya Részvénytársaság (ELMKA Rt.) ellen versenyfelügyeleti eljárást indított. A kérelmezők szerint az ELMKA Rt. indokolatlan, egyoldalú előnyt kötött ki a személygépkocsik után 1996. január 5-től - 1996. április 4-ig az M1 autópálya fizetős szakaszán meghatározott és érvényesített 900,- Ft, és az 1996. április 4. után meghatározott és érvényesített 960,- Ft pályahasználati díjak megállapításánál. A kérelmezők szerint indokolatlan, egyoldalú előnynek minősült a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között mutatkozó feltűnően nagy értékkülönbség, a személygépkocsival történő utazásért fizetett autópályadíj, mint ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbséget mutat az autópálya használata során a díjért juttatott szolgáltatáshoz képest. A kérelem szerint az ELMKA 1993. évben közölt 350,- Ft pályadíja és az 1996. január 5-én ténylegesen bevezetett 900,- Ft, és a később megemelt 960,- Ft pályadíj közötti eltérés olyan nagy mértékű, hogy azt nem indokolja az inflációs ráta, vagy a devizaárfolyam változásai, vagy egyéb jogosan figyelembe vehető tényező. Álláspontjuk szerint a feltűnően nagy értékkülönbséget megvalósító árat az ELMKA Rt azért volt képest alkalmazni, mert az érintett piacon erőfölényben volt, és a díj alkalmazásával visszaélt az erőfölényével. Mindezek alapján kérelmezők kérték a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy állapítsa meg a jogsértést, tiltsa meg a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, és kötelezze a kérelmezettet az autópályadíj reális mértékre való mérséklésére.

2) A Versenytanács 1996. július 10. napján kelt VJ-88/1996/24. számú határozatában a kérelmet elutasította. A határozatban tényállásként rögzítette, hogy az úthasználati díj számítására a 15-ös számú melléklet, illetőleg a szerződés első módosítása tartalmaz rendelkezést. Ebben meghatározták az induló díjakat és a megváltoztatás szempontjait. A 2.3 pont évi 2%-os emelést enged az eljárás alá vont vállalkozónak, míg a 3. pont tartalmazza az útdíj-indexálás képletét. Ennek meghatározásánál a szerződő felek a magyar infláció mértékére, továbbá a forint és külföldi pénznemek közötti átváltási árfolyam módosulására voltak figyelemmel.

A fenti szerződés szerinti számítások alapján a személygépkocsik esetében a fő-díjszedő kapusornál alkalmazható 1992. január 1-jére vetített bázis úthasználati díj - a felemelt áfa mértékére és az 1992-94-re biztosított évi 2%-os emeléssel együtt - 392.44 Ft lett volna. Ennek indexálása folytán 1996. január 1-jén a maximális útdíj 905 Ft lehetett volna, a ténylegesen alkalmazott útdíj 900 Ft volt. Az 1996. április 1-jén a számított maximális útdíj 985 Ft, az alkalmazott 960 Ft volt.

A határozat indokolása szerint az ELMKA Rt által érvényesített úthasználati díj úgy alakult ki, hogy az állam képviselője versenyjogi szempontokat is figyelembe vett, amikor a szóban forgó útszakasz megépítésére és használatára vonatkozó versenytárgyalás során az ELMKA Rt ajánlatát értékelte legkedvezőbbre. Ebben az esetben pedig nem merülhetett fel a vállalkozó számára az indokolatlan egyoldalú előny biztosítása, mert ha lett volna ennél alacsonyabb pályázati ár, úgy a pályáztató állam nem tett volna eleget törvényi kötelezettségének, hogy a legkedvezőbb ajánlatot kell elfogadnia. A verseny tehát addig tartott, amíg a pályázat el nem dőlt, a versenykörülmények között kialakult ár a szerződés szerint a koncesszió teljes idejére alkalmazott versenyár. A koncessziós szerződésben szabályozott kérdésekben versenyjogi vita nem lehet, a versenyjogi szempontok a pályázat elbírálása során érvényesültek.

3) A határozat ellen a kérelmezők jogorvoslattal éltek, elsőfokon 1998. július 14-én született ítélet. A Bíróság kérelmezők, mint felperesek javára megváltoztatta a Versenytanács határozatát és megállapította, hogy az ELMKA Rt. a személygépkocsikra a gazdasági erőfölényével visszaélve a szolgáltatással arányban nem álló, feltűnően aránytalan autópálya használati díjat kötött ki, és a jövőre nézve eltiltotta e magatartástól az ELMKA Rt-t.

4) A kérelmezők és a Gazdasági Versenyhivatal az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt a Legfelsőbb Bíróságnál. A Legfelsőbb Bíróság (LB) mint másodfokú bíróság 2001. március 7-i ítélete megváltoztatta az elsőfokon eljárt bíróság ítéletét és a felperesek (a kérelmezők) keresetét elutasította. Az indokolásban a LB, egyebek mellett, azt rögzítette, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatására azért került sor, mert az a külön perben megelőzőleg eljárt polgári bíróság ítéletének indokolásán alapul, a kérelem tárgyában született határozat felülvizsgálata során elbírálandó versenyjogi szempontok vizsgálata és megítélése nélkül. A másodfokú bíróságnak a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (Tpt.) alkalmazásában meghozott ítélete az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.

5) A felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Bíróság elsőfokon hozott ítéletét megváltoztatta és a Versenytanács 1996. július 10-én kelt Vj-88/1996/24. számú határozatát hatályon kívül helyezte, valamint a Gazdasági Versenyhivatal alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása szerint: "Az új eljárás során az alperesnek a tényállást meg kell állapítania, a felperesek kérelmét versenyjogi szempontok vizsgálatával kell elbírálnia arra figyelemmel, hogy az alperes a perben elismerte, hogy az alperesi beavatkozó magatartása az alkalmazott ár tekintetében versenyjogi vita lehet. Állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy az alperesi beavatkozó gazdasági erőfölényben volt-e és azzal visszaélt-e."

6) A Gazdasági Versenyhivatal az új eljárást az 1990. évi LXXXVI. törvény (Tpt.) szabályai szerint folytatta le.

II.

A tényállás Az eljárás alá vont vállalkozás

7) Az ELMKA Rt-t létrehozó konzorcium 1993. április 16-án kötött koncessziós szerződést a Magyar Államot képviselő Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal az M1 autópálya Győr (129,3 km) és Hegyeshalom (171,7 km) közötti, illetve a későbbiekben az M15 autópálya Mosonmagyaróvár-Rajka közötti szakaszának megépítésére és 35 éven keresztül történő üzemeltetésére.